Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-09 / 179. szám

1934 augusztus 9. d e r m a n y a r o r s z k ö 5 Kaszás verekedés a két szomszéd között (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap éjszaka Király-halom 368. szám alatti tamyán véres, kaszás verekedés zajlott le. Kiss István kovácsmester összeveszett szomszédjával, Gás­pár József gazdálkodóval. A két ember ölrement, majd Gáspár kaszát kapott fel és azzal támadta mteg a k orv ácsmestert, akin a kaszával súlyos sebeket ejtett. Többek között a kaszával elvágta a karját is, ugy. hogy amputálni kellett. Kiss Isívánt súlyos sérüléseivel beszállították a sze­gedi sebészeti klinikára, ahol ápolás alá vették. Állapota súlyos, életveszélyes. Gáspár fózseí elten megindult az eljárás. II pénzügyigazgatóság végzései — 60 filléres portóval (A Délmagyarország mnkatársától.) A pénz­ügyigazgatóság a házadó megállapitása ellett benyújtott fellebbezések elutasításáról végzés­ben értesiti a feleket. Ezeket a végzéseket pos­tán küldi ki a feleknek, akiket a nosta r..:..Jen egyes végzés kézbesítésénél 60 filléres portó­vá! szokott megterhelni, ugyanakkor, midőn helyben egy levélnek a portója tudvalevőleg csupán tíz fililér. Érdeklődtünk a postán, hogy miért kell 60 fillért fizetni a pénzügyigazgató­sági végzések kikézbesítése után és felvilágosí­tásiul érdekes magyarázatot kaptunk. A térti vevénnyel ellátott végzéseket a posta tulajdonképpen 30 fillléres portóval kézbesiti szét; ebből 10 fillér esik a végzős kézbesíté­sére, 20 fillér pedig a térti vevényért kell fi­zetni, mert a postának azt vissza kell kézbesí­tenie a pénzügyigazgatósághoz. Még 30 filléres portó *ean volna sok, a felekkel azonban 60 fillért fizetett meg a posta, mégpedig azért, mert a pénzügyigazgatóság illetékes Hivatal nem szokta bélyeggel ellátni a végzéseket. A pénz­ügyigazgátóság hibájából tehát a felek fizetik a postai büntetéspénzt, annak elienére, hogy a végzéseken, a cimzés oldalán rajta van a meg­jelölés is: Hivatalból -ortóköteles! A pénz­ügyigazgatóságnak nem volna szabad a feleket ezen elkerülhető kiadásokkal megterhelnie és 60 fillért fizettetnie. Bélyegezzék fel a végzé­seket, vagy pedig alkalmazzanak megfelelő számú kézbesítő személyzetet, de ne nehezítsék meg fölöslegesein a polgárság amugyis eléggé nehéz életét. En fizetek Önnek 1.- pengőt FONYO ha bármilyen régi gramofon AlflAVt lemezt behoz és vesz egy uj ETlkS • ^•••«Al SOMA, gramofon szaküzlet Kölcsey u. 4. szám. Tel. 11-65. Érdekes változások és eltolódások a legtöbb adót fizető szegediek névjegyzékében Egy pengővel emelkedett a virilisták adómmimuma (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági igazoló választmány szerdán délben dr. Tóth Béla polgármesterhelyettes el­nökletével ülést tartott. A polgánmesterhelyet­tes bejelentette az ülésen, hogy elkészült a leg­több adót fizetők névjegyzéke, amelybe 432 legtöbb adó tfizető polgár nevét vették fel. A névjegyzékben első helyen szerepel dtr. Holtzer Gyula 29.757 pengő adójával, mely azonban két­szeresen számit, mivel Boltzer Gyula diplomás ember. Ugyancsak kétszeresen számit a név­jegyzék első négy helyén szereplők adója. dr. Wagner Jenő 20.020. dr. Csányi Mátyás 15.796 és dr. Gróf Árpád 13.060 pengő »dóia. Megle­hetős nagy eltolódások vannak a névjegyzék­ben, többen, akik még néhány évvel ezelőtt sze­repeltek a névjegyzékben, most már hiányza­nak, vagy pedig hátrább kerülte' A legtöbb adót fizietők 432 tagu csoportját három kúriára osztották. Az elsőbe azok tartoznak, afcflcnefc évi adója az 1614 pengőt meghaladja, a máso­dikba, akiknek évi adója meghaladja a 934 pen­gőt, a harmadikba pedig azok, akik ennéd keve­sebb adót fizetnek. Egy-egy kúriába 144 adózó névé szerepel. A legtöbb változás a harmada; kúriában történt, még pedig azért, mert a kfe­vagyonu és fixjövedelmü emberek jövedelme az utóbbi évben emelkedett és igy számuk is meg­szaporodott a kimutatásban. A névjegyzék utolsó helyén Polgár Sámuel szerepel, évi 667 pengő adójával. A legutóbbi névjegyzékben az utolsó helyen szereplő leg­több adót fizető adója 666 pengő volt, az adó­összeg tehát némileg emelkedett. A legtöbb adót fizetők névjegyzéke most majd I közszemlére kerül- még pedig augusztus 9-től l 23-ig. A névjegyzéket bárki megtekintheti, még i ünnepnapokon is és felszólalási jogával élhet Kevés vetőmagot utalnak a szegedvidéki gazdák számára Bírálóbizottság vizsgálja ielül az igényléseket (A Délmagyarország munkatársától.) Jelen­tette a Délmagyarország, hogy a város ható­sága az aszálykárosult gazdák számára buzia­vetőmag-kölosönakció megindítását kérte a földművelési minisztertől. A minisztérium érte­sítése szerint a vetőmag kiutalására szeptember elején feltétlenül sor kerül és az aszálykársuj ­totta vidékek összesen 1230 vagon búzavetőma­got kapnak. A leirat szerint ezt a mennyiséget arányosan elosztják az ország mináen részében, de Csongrdá vármegye aszálykárosult gazdái mináössze 30 vagon kölcsönvctömagot kapnak. Ebből a harminc vagonos tételből kell tehát ki­elégíteni a szegedkörnyéki aszálykárosultakaf A DÉLMAGYARORSZAG NOVELLAPÁLYÁZATA 17 Szép Budapest Jelige: Május. Zakatolva, rázkódva futott át a csattogó váltó­kon a gyorsvonat, berobogott a Keleti-pályaud­varra. Az ablakokban várakozó, vagy unott em­berarcok. Van, akinek a legsivárabb megszokás, kinos kötelezettség a megérkezés, van aki szenzá­ció-éhesen, ezer várakozással száll le. A második osztály ablakában egy jól öltözött szemüveges férfi búcsúzik útitársaitól. Németül beszélnek. Szófoszlányok úsznak utána a levegő­ben. — Jól mulasson! Érdekes város ám a mi Buda­pestünk i S megy a német fiatalember, sodorja magával az emberáradat. Taxiba ül, szállodába viteti ma­gát Kongresszusra jött. Minden évben szokott ten­ni kisebb külföldi utazást s az idén éppen kapóra jött ez az alkalom. Pár napot tölt el itt, sokat hallott Budapest szépségeiről, ezért most kissé csalódottan nézi a nyüzsgő Baross-teret, a Rákó­czi-utat. A körut-keresztezőknél sürün feltartóztatott autója végre elér az Erzsébet-hidhoz. S előtte az a pompás kép, ami még a legrégibb pesti ember szivét is megdobogtatja. Ami nosztalgiával tölti el s visszahúzza a vidékre elkerülő fővárosi em­bert. A kivilágított Dunapart, a mély fekete Duna! Karcsú hidak iveinek a vizén, sötét árny a par­lament, a túlsó oldalon a vár, a budai hegyek! — Szén váras! — mondja félhalkan. Este az étteremben cigány játszik. Az óra muta­tója lefutja az egyik kört a másik után 5 a mi németünk még mindig ott van.. Mikor jóval éjíél­után felment a szobájába, továbbra is zsongott benne a muzsika, összevegyülve az elpihenő vá­ros halkuló zajával. Másnap reggel resteli, hogy ő, a pontosság em­bere, majdnem elkésik a kongresszus megnyílásá­ról. — Na, végre hogy jössz! Isten hozott öregem! — kiáltja feléje magyar barátja, akivel még Ber­linben ismerkedett meg. — Szervusz! Jó, hogy ilyen hamar megtaláltuk egymást. — Hogy érzed magad? Mi a programod? — Pompásan. Tegnap le se akartam feküdni. A programom? Részt veszek az összes előadásokon. Azután elmegyek néhány gyárba is. Jegyzeteket is akarok készíteni. No meg persze a város látni­valói is érdekelnek. Félbeszakadt a beszélgetés, mert ebben a pilla­natban egy leány jött feléjük. Könnyű járású, csi­nos teremtés. Tavaszi kosztüm rajta, fején elegáns kis kalap, mely alól aranvbarna haja repked elő. — Jé, Terike! Kezét csókolom! Hogyan jött ma­ga éppen ide! — Jónapot Pista! Szuks^empontből nem nagyon érdekelnek az előadások, de krváncsi vagyok a né­met beszédekre. — Szerencsés leánv. kívánsága azonnal szfizszá­zalékban teljesül. Bemutatom berlini barátomat Heinz Dehmal mérnököt! Kedves barátom — for­dult móst a némethez, aki eddig semmit sem ér­tett a dologból, de Terike is. meg a szituáció fe­lette tetszett neki. — Itt van egy pesti kislánv, | Berki Terike bölcsészhallgató, éppen most mond­i ja, hogy németül szeretne beszélni. I Terike bájosan elmosolyodott s már kezdte is Leültek egymás mellé s Heinz Dehmal a meg* nyitó szónoklat alatt megállapította, hogy ennek a magyar lánynak igen formás keze és tökéletes iveíésü lába van. A második beszéd aiatt arra ií rájött, hogy amikor mosolyog, napsugaras a sze­me. Körülbelül a negyedik előadás után pedig el­határozta, hogy terveit áthangolja. Ugy hiszi, jobb lesz, ha a várossal"tüzetesebben foglalkozik. Titkos kárörömmel és megelégedéssel hallgatta Pistát, aki arról panaszkodott, hogy nem tarthal veie mert hivatalába kell mennie. Hazakísérj T©« rikét s útközben megtanulta kimondani a nevét — Kalauzolna délután a városban? Terike pedig lázas buzgalommal készült idegen* vez<tői hivatásának jó ellátására A németek hi* de.jfejü pontos emberek, jó lesz utána nézni a dob goknak. A találkozó az Erzsébet-hidnál volt. Teriké« könnyekig meghatotta a saját pontossága, miko* a megállapított három óra után öt perccel meg* érkezett. — Fráulein Terike nem volt pontos — mond­ta a német a karkötőóráját mutatva. Almentek Pestre. A lány halálos komolysággal magyarázott. Heinz Dehmal eleinte figyelt is, kérj dezett is. Ké őbb csak nézett. Nézte Terikét, ar« cát, szemét, mozdulatát. Este otthon megállapitoN ta, hogy Budapest felette érdekes város, igen s,oK mindent látott, de a legélénkebben egy barnai szempárra emlékezik. Másnap a Margitszigeten már a témák is mást»" lé csapongtak. — Itt élt egy magyar királyleány, árpádházi boldog Margit, aki mindenről lemondva élte l€l életét, hogy a hazájáért imádkozzon. Éppen a tatárjárást akarta volna beleszőni, ml* kor a német fiu megfogta a kezét. — Édes kislány én egy szót sem értek abbóL

Next

/
Oldalképek
Tartalom