Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-08 / 178. szám

DÉLMAGYARORSZflG ^^TSSS^S^^SSSS^ Szerda, 1954 augusztus 8. ^¡SSZ^SlISS^SSS^^ Hatások a levegőben Baldwin volt angol miniszterelnök, a nemzeti egység kormányában a mostani miniszterelnök helyettese és egyúttal az angol parlament ezidőszerinti legerősebb pártjának vezére, a mult héten nagy beszédet mondott Anglia biztonságának megóvásáról. Ebben a beszédében kifejtette, hogy a légi technikának mai fejlettsége egészen uj feladatok elé állítja az államok kormányait. Angolországra vonatkozólag ezek az uj feladatok abban jutnak kifejezésre, hogy a határok, melyeket a néhai szigetországnak meg kell védelmezni, az Északi tengertől a Rajnához tolódtak el. A beszéd után Baldwin csomagolt és elment nyaralni a franciaországi Aix-lesBainsbe. Beszédének hullámverései igazán távozása után keztek gyűrűzni. Egy ilyen nagysúlyú politikus kijelentéseit sem ugy az angol, mint a külföldi sajtó kénytelen tudomásul venni és megfelelő kommentárokkal kisérni. Lord Beaverbrook, aki lord Rothermere mellett a másik nagy angol ujságtröszt elnöke és irányitója, azt irja és Íratja lapjaiban, hogy a legutóbb tartott nagy légi gyakorlatok tanulságai szerint Anglia nincsen kellőképpen felszerelve egy modem légi háborúra s az ötszáz uj harci repülőgép, amellyel a kormány szaporítani akarja a légi flottát, nem elégséges Anglia megvédelmezésére. Hozzáfűzi ehhez azt az intelmet, hogy a versaillesi békeszerződés szerint Németországnak tilos ugyan harci repülőgépeket tartani, szemmelláthatólag Németország respektálja is ezt a tilalmat, amivel szemben azonban Németországnak van az egész kontinens legnagyobb kereskedelmi repülőflottáia. Már pedig kétségtelen, hogy kereskedelmi repülőgép akár órák alatt is harci és bombavető repülőgépekké nagyon könnyen átalakíthatók. Nyilvánvaló ennek a két igen nagy fajsúlyú egyéniségnek nyilatkozataiból, hogy az angol közvélemény ismét Németországban látja azt az esetleges ellenséget, akivel szemben felmerülhet a leszámolás szükségessége. Súlyos lélektani okoknak kellett közrejátszani az angol közvélemény gondolatvilágában, hogy ez a nagy fordulat egyáltalán megtörténhetett. A junius végén történt német események és az osztrák nemzeti szocialista lázadás nemcsak izolálták Németországot, hanem szembeállították vele Angliát. Két hónap előtt a francia leszerelési javaslatok hipokritizmusával szemben még Anglia és Olaszország képviselték a német egyenjogúság álláspontját. Ma Anglia a Rajnánál látja a megvédelmezendő határt, az olasz hadosztályok pedig még mindig a Brenneren és a karinthiai határon á'lanak, hogy szükség esetén fegyverrel is m-^védelmezzék Ausztria függetlenségét. Ahogy a viszonyok Ausztria mosolygó kis kancellárjának tragikus halála óta alakultak, nem hisszük, hogy sor kerüljön erre a súlyos és sötét eshetőségre. A hitleri Németország nem vállalta és nem vállalhatta azt a kockázatot, hogy szembeszálljon egész Európa közvéleményével. Éppen azért azt sem hihetjük, hogy szükség lett volna az angol helyettes miniszterelnök és a nagy ¿angol sajtótröszt elnökének nyugtalanságot felidéző nyilatkozataira. Éppen elég objektív ok van a nyugtalanságra, nem szükséges ezeket az erős kifejezéseket szubjektív megnyilatkozásaival is súlyosbítani. Éppen olyan feleslegesek az ilyen erős szavak, amilyen felesleges volt tiz esztendő előtt Weygand tábornok nagyhangú kijelentése, hogy Franciaország a Visztulánál védelmezi a saját határait. Igaz, hogy akkor még Franciaországban erősen élt annak az elvesztett harminc milliárdnak az emléke, amelyet a világháború céljára Oroszországban befektetett s akkor a kapitalisztikusan polgári és polgárian demokratikus Franciaország még nem jutott el odáig, hogy összecsókolózzék és szövetséget kössön a szovjet Oroszországával. De önmagukban is veszedelmesek az ilyen kijelentések, amelyek akár csak elméletileg is más országok területére tolják el a nyilatkozók saját országainak megvédelmezendő határait. Az ilyen nyilatkozatok mögött ugyanis jó adag erkölcsi agresszivitás rejlik, mert a lehetséges jövendő hadszínteret eleve más országok területére helyezi. Az az Európa, amely meg akarja védelmezni Ausztria területi integritását és belpolitikai szabadságát, nem követheti a nemzeti szocializmus példáját, amely idegenben is erőszakost eszközökkel igyekszik érvényesíteni a fnjpo* litika elveit és az egész németségnek azonos határok közötti egyesítését. Mert igaz, ho?y| a technika mai fejlettsége és különösen a re* pülő technikának mai állása mellett neh<;í fenntartani a száz esztendő előtti felfogás őr-« telmében vett határokat, ez azonban nem lehet elég ok arra, hogy ugyanazt az elavult^ régi határpolitikát üzzük ma is, legfeljebb ötszáz, vagy ezer kilométerrel odébb, másnaK a területe fölött. A levegőben nincsenek kicövekelhető, ár-J kokkal, folyókkal és hegyláncokkal megjelölhető határok s a légi közlekedés és a légi háború lehetőségei korlátlanok. Ahogy Bo* roevics tábornok mondta az isonzói fronton* meglepő, hogy milyen sok ember számára van hely a levegőben. De éppen azért ezeknek a korlátlan légi lehetőségeknek kell töbH belátásra, több józanságra és több megértés-* re késztetni a napy politikusokat, hatalmas ujságfejedehneket és magas állású katonákat*, nehogy a tömegek szenvedésének felidézései árán ők kerüljenek olyan meglepetések el^ amelyekre ma ők sem számítanak. Ujabb halálos itélet és kivégzés Bécsben A horogkeresztes lázadók katonataaia a rendkívüli katonai törvényszék előtt - Hogyan törtekbe a puccsisták a kancellári hivatalba - Megkegyelmeztek egy klagenfurti halálraítéltnek Bécs, augusztus 7. Bécsben a katonai törvény, szék kedden vonta felelősségre a hazaárulással vádolt Feike Ernő 25 éves gyalogost, aki a kancelláriába behatolt lázadók között az egyetlen tényleges katona volt. Tagadta bűnösségét, azt állította, hogy véletlenül került a lázadók csoportjába, amelynek tagjai között több ismerőse volt. A bíróság a bizonvitási eljárás lef oly tatása után Feike Ernőt hazaárulás miatt kötéláltali halálra Ítélte. — Planetta — mondotta vallomásában, felettesem volt és beavatott az ügybe. Néha-néha találkoztam vele. Planetta közölte velem, hogy ha cédulát találok az ablakban, akkor megtörténik a puccs a kormány ellen. A további kihallgatás folyamán a vádlott Kijelentette, hogv a szövetségi kancellári hivatalban felvont pisztollval vett részt a tisztviselőknek az udvaron történt összeterelésében. Az ügyész kérdésére elmondta, hogy ugv képzelték a dolgot: a Dollfnss-kormánv visszalép és egy másik jön a helyébe. Először R i n t e 1 e n nevét emlegették, azután Fey nevét is. Arról volt szó, hogy Rintelen uj kormányt alakit Fevjel és néhánv más Heimwehr-miniszterrel és megalakítják a nemzeti koncentráció kormányát. . T ^széltek arról, hosrv az önök katona? akcióiáról egvik vagv másik miniszter is tud? — Nem. Nem tudtuk, hogv ki kezdte a pnescsot. Azt hittem, hogy a nép többsége nem áll a kormány mögött. — A kancellári hivatalban miért adták meg magukat a felkelők? _— Mert azt Trn-irftnl< bogv Fev és Sch'uschnigg miniszter becsületszavát idta. hogv a német határra szállítanak bennünket. SkubI udvari tanácsos, a rendőrség vezetőié vafamenvnyiünknek kijelentette, hogy elvonulhatunk Németországba, ha jelentkezik a gyilkos. Több rendőrt hallgattak ki, akik julius 25-én a kancellári hivatalban teljesítettek szolgálatot. Egyikük elmondta, hogy a puccsisták igy hatoltak be a kancellári hivatalba: „A köztársasági elnök nevében! A kormány megbukott. Az a megbízatásunk, hogy a hivatalnokokat tar-tóztássuk le." Alighogy kihirdették a halálos ítéletet, a következő pillanatban az elitélt felemelte jobb karját és igy kiáltott: „Heil Hitler". A halálraítélt Feike Ernőn az Ítéletet délután 5 óra 55 perckor végrehajtották. Halálos ítélet Klanenfurfban Bécs. augusztus 7. A klagenfurti katonai törvényszék tegnap kezdte tárgvalni a wolfsbergi K ö s t e 1 n i g bűnperét, akit azzal vádoltak, hogv a lavantvölgvi felkelésnél agyonlőtte az egyik vadászezred őrnagyát. Kostelniget a gvilkosság vádia alól felmentették, ellenben a hazaárulás bűntettében éppenugy, mint Rrun n e r vádlottat bűnösnek mondották. A törvényszék Köstelnigot halálra. Brunnert 12 évi sulvos börtönbüntetésre itélte. Kostelnig érdekéhen kegvelmi kérvénvt nyújtottak be a szövetségi elnökhöz. A szövetségi elnök belvt adott a kegvelmi kérvénvnek és a halálbüntetést 15 évi sulvos börtönbiintc. tésre változtatta át. Hatezer emberi fogtak el az osztrák kormánycsapatok Berlin, augusztus 7. Bécsi jelentés szerint az osztrák lapok még mindig foglalkoznak a iu-