Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-05 / 176. szám

16. 0 E C M A G y A R ORSZÁG 1934 augusztus 5. » « SComy&elc Salvator (iotta: A világ legszebb asszonya. A világ legszebb asszonya csak pillanatokra tűnik tel ebben a kavargó, szines regényben. Feltűnik vig karneválokon, lázaséletü nagyvárosokban, vándorutak mentén: amerre egy nagyratörő, szenvedélyes, akaratos fiatalembert vethet a sors és a tulajdon vére. A világ legszebb asszonya szinte csali szimbólum, elérhetetlen vágykep, amely örökkön ott lebeg e remek per. gésú, izgatott íélegzésü történet hőse előtt. Salvator G o 11 a az uj olasz irodalom egyik kitűnősége. Regényei világszerte ismertek, legjobb müve: A világ legszebb asszonya közel 100.000 példányban fogyott el hazájában. Most a magyar olvasók is megismerhetik Gotta költészetének szines, forró világát, szenvedélyes, megszállolt embereit, napsütötte olasz tájait. Az uj regény az Athenaeum két pengős regénysorozatá. ban most jelent meg. \z áralakulás. Értékes újdonsággal gvarapodot a magyar közgazdasági irodalom Kadosa Pál könyvével, amely alig néhány napja jelent meg és máris méltán keltette fel a szakkörök figyelmét. Az illusztris közgazdász „Az áralakulás" cimü munkájában, melv valóságos tárházba a közgazdasági ismereteknek és értékes uj gondoltatoknak, az árat s az azt kialakító ártenvezőket (munkabér, tőkekamat, adók, vámok, stb.) elemzi. Vizsgál ja, hogy melyik az optimális ár. melvnél fogvasztó és termelő egyaránt megtalálják számításukat és ezt akkor lát ja fenforogni, ba az összes árkomponensek kellő arányban állanak egymással. Szembefordul a szerző azzal az elterjedt felfogással, mely az aranyban, ezen keresztül a pénzben látja a mai világ főokát és helyesen mutat rá, hogy ezt „nem lehet az aranyból, csak a kereslet és kínálatból levezetni, mert az okok a termelés elindulásában és menetében elbuvó aránytalanságokban találhatók csak meg." A könyvnek nagy előnye, hogy a széleskörű teoretikus megalapozottság dacára a gyakorlatot sem veszti cl szem előtt. A szerző, aki mint a pozsonvi Duna-Bank elnök-vezérigazgatója evakorlati bankember is, sok uj tantétellel szaporította a gyakorlati közgazda tárházát is. A szegedi kir. Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 12.714—19;iT tk. szám. 116 Árverési hirdetmény-kivonat Szegedi Chevra Kadisa-Szent Egylet végrehajtatónak Körmendi Frimm ödönné sz. Hahn Ella végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 163 P 08 fillér tőkekövetelés és járuléka behajtása végett a szegedi kir. járásbíróság területén levő, Szeged városban fekvő, s a Szeged belt4580 sz. betétben A. I. 1—2. sorsz. alatt foglalt 210—1 hrsz. ház. Nádor u. 1 és Oroszlán -u. 6. sz. atatl udvarral 343 négyszögöl és 210—2. hrsz. kert ugyanott 49 négyszögöl, területű ingatlanoknak végrehajtást szenvedő nevén álló 5—120—1—24-ed részére 2700 P kikiáltási ár mellett Bárd Adolf C. 18. sorsz. alatt bekebelezett haszonélvezeti jogának feltétlen fenntartásával elrendelte. Az árverést 1934 évi augusztus hó 27 napján délelőtt fél 10 órakor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében Széchenyi tér 4. sz. ídsz 10. sz. alatt Togják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanrészek a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adhatók elAz árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül n kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881:1.X. tc. 42. szakaszában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, hogv a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni (1881 :LX. tc. 147., 150., 170. szakaszok. 1908 :LX tc. 21 szakasz. Az, aki az Ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett. ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban n kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa igért ár ngvanannvl százalékáig kiegészíteni (1008 XET:tc. 25. §). Szrged. 1934 óvi április hó 27 napján. Rr. Szász s k. kir. járásbiró. A kiadmány hiteléül Székelyhídi s. h. tisztviselő. A DELMAGYARORSZAG REGENYE KÉSŐ NYÁR 10 Katica teljes gőzzel tiltakozott a gyanúsítás ellen. Ő ugyan nem ijedne meg, ha tényleg gyereke lenne se. Hová gondol? Örült, hogy erre játszhatja át a kérdést. — Na és mért nem hozhatja el a húgát? Gyereknek semmi az a pár órai járás. '— Sajnos, Juci nem vasgyúró. Inkább hiz| lalni kéne, túlságosan filigrán. A nénikém meg egész héten vele bajlódik és ez az egyetlen szabad délutánja. — Hát akkor majd megbeszélünk valami mást. Úgyis forsang van, elmegyünk táncolni délutáni teára, vagy egyszer este valahová. — Esetleg, egyszer .:: de költekezni se szeretnék. Vilma érezte, hogy meg kell győznie ezt a lányt, ha megbántani nem akarja. És szimpatikus volt neki. Többet elmondott az apja helyzetéről, Juciról és a mostani életmódjukról, mint akárkinek addig. — Szóval, az apja külön lakik? — Igen. És jobb is igy. A mostohám biztosan gyűlölne mindkettőnket ha nyolc ruha helyett csak hetet csináltathatna miattunk. Egész tűrhetően megvagyunk. Blanka néninek van egy kis jövedelme a birtoka után, ruhára nem sok kell, azt kapok apáméktól... hiszen tudja, hogy van az, ajándékot szivesebben ad mindenki, mint kenyérrevalót. — Szörnyű nők vannak a világon ... nyolc ruha... határozottan bölcs intézmény volt a tarpeji szikla.. — Nem is szörnyű. Közelről egyáltalában nem. Sőt, kedves, közvetlen teremtés, azt hiszem, jó is a maga módján. És nagyon csinos. — Hány éves maga Vilma? Huszonegy? Mondhatom egy szakállas vén filozófust lepipál az objektivitásával. — Ezt elismerem. Százötven évesnek érzem magam sokszor. — Tudja mit? Dolgozzunk. Olyan hangon mondta ezt, hogy Vilmának jobban esett minden meleg szónál. Kiérezte belőle, ami mögötte volt: dolgozzunk, különben mingyárt elérzékenyedem. Attól kezdve sokat voltak együtt, nem lokálokban és ötórai teán, hanem hol a naphegyi villában, hol Katica lakásán, többnyire kettesben, de néha Szeőke Gyuri is csatlakozott hozzájuk. Katica alapjában meleglelkü, sőt szentimentális teremtés volt, de mór fiatal korában megállapította, hogy ez nem illik férfias, kemény külsejéhez. Felcsapott tehát észlénynek. Sőt lassankint maga is elhitte, hogy az. Csak a szekszuális partnerei ismerték igazán. Mert Katica mindenben a meggyőződéséhez formálta önmagát és az életét. A túlzott tartózkodás méltatlan a modern nőhöz, az nem pazarolhatja erejét, meddő izgalmakra, epedésre nyafogásra, mint a régiek. És miután gazdaságilag önálló, nem is kénytelen ilyen módon felverni a saját árát. Éppen ezért, ha rendes partnere akad, éljen ugy, ahogy jól esik neki. Szeőke Gyuri a negyedik partnere volt. Az első három éppen azért unt rá, mert kiderült, hogy alapjában odaadó, érzelmes, nőies, nem az a fölényes, hideg észlény, aki éppen apartságával izgatta őket. Ilyenfajta pedig akad elég a csinosabbak közt is. Szeőke Gyuri viszont biztosra vette, hogy ő váltotta ki az igazi nőt ebből a kemény és józan modern lányból, ő tanította meg a szerelemre. Büszke volt arra is, hogy ilyen mély érzésre képes egy nem szép lány iránt, önmagát élvezte a viszonyukban. Különben is. Mo G BEKE MARGIT volt egy furcsasága: idegenkedett, majdnem félt a szép nőktől. Ez az érzése gyerekkorába nyúlt vissza. Az anyja nagyon szép és nagyon könnyű nő volt, túlságosan izgatta a fantáziáját és érzékeit is. Amellett ösztönösen érezte és másoktól is tudta, hogy szégyelnie kéne. A két érzés viaskodása egészségtelen kavarodást okozott benne. Későbbi küzdött az anyja hatása ellen, erkölcsi ideálokba takarózott előle és ez a szégyelnivaló érzés leszorult a tudat földalatti kamráiba, ahol még veszedelmesebb. Mennél hangosabban hirdette a maga erkölcsi tisztaságát, annál inkább rabszolgája lett. Katica nyugalmat, biztonságot jelentett neki és részben kárpótlást sivár gyerekkorán ért. Hogy szellemileg alatt áll, azt persztí észre se vette, annál kevésbé, mert Katica se akarta, hogy észrevegye. És mert érzéki szenzációt nem jelentett neki a lány, háf szentül hitte, hogy önzetlenül szereti. A! szekszuális kapcsolat leépítése után ez a mélyebb barátság még szabadabban érvénye» sült és intenzivebb lett. Mnga a leépités igen egyszerűen történt.' Katica megérézte, hogy a fiu már nem kivánja és ugy tett, mintha uj partnere .akadt volna. Drága pofám — egy év óta te vagy az egyetlen — ezt add ősszel Már valósáeros családanyának érzem magam melletted. Különben is, kicsit súlyos vagy nekem, fiam, cí könnyebb és mulatságosabb, jobban kiegé* szitjük égymást... De túlságosan sok írn diszkrét apróságot mondott el az uj viszonyáról és éppen ezzel árulta el magát. Gyuri tudta, hogy akármilyen szabadszáju, izléste-* lenségre nem képes. Átlátott a trükkön ég unalom helyett most már igazi mély hálát és becsülést érzett iránta. Katica igy érte el^ hogy nemcsak megtartotta, de meg is hódi* totta a fiut. (Folyt, 'rüv * Unió, motorkerékpár és keréküártuiajdonosok figyelmébe2 \ l Mielőtt gummiját javíttatni, vagy futóztatni akarnák, győződjenek meg, hogy azt legolcsóbban af villanyerőre berendezett gummijavitóüzeroben, Kossuth Lajos-sugárut 29. sz. alatt végzik, hol bármely más gummijavitást is legpontosabban végesnek. I Szeged Csekonfcs és Kiss ucca sarok Sfegedé hétre sze«Pdi kü!ön!e«ességek Szegedi emlék iparművész könyvjelző —24 Szegcdi emiék festett kulacs —.78, —.48 Szegedi emlék bonbonier —78, —.48, —.24 Szegedi emlék manikűr készlet —.98 Szegedi emlék szalvéta gyürü —24 Szegedi kézmosó szappan 8 drb. -—.88 Szegedi háziszappan: 2 drb —.98 Szegedi 2 tojásos tarhonya 1 % kg —.98 Szegedi 2 tojásos levestészta 10 csomag 1 kg —.98 Szegedi téli szalámi: 10 dkg —.40 Szegedi édesnemes paprika Vt kg —.92 Szegedi piros bársony v. bőr női papucs P3.38 Szegedi himzett bársony női papucs P 3.78 Szegedi gyermek bársony v. bőr papucs 23—30-ig P 198 Szegedi féllábas női papucs P. 3.98 Szegedi mélynyomásu képeslap 10 drb —.24