Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-31 / 196. szám

DHMAGYARORSZA SEBOED, SzerkenUMég: Somogyi ueca Z2.,k.em, Telefon: Z3-33.^kiadóhivatal kHlcMnkOnyvtAr é» (egylroda : Aradi urca 8. Telefon r 13-00. — Nyomda : I8w LIpAt iircn 1«. Telefon ; 13>o6. TAvIrnlI » levélcím : Délmagynronzaa SKearrt Péntek, 1934 augusztus 31. Vidéken é* Budapeitcn 3.00^kUlf«ld»n Arn |2 fillér 0.-40 peno«. ^ Egye» szám Ara hélkHzX. évfolyam, 196. «z. penol- ' Fqye» nap 12, TBjflr- és Unnennan 20 (111. Hli. rfe««»ek (elvétele tnrlin szerint. Menlelenlk hélio kivételivel naponta reqnn II város és az egyetem Az olasz egyetemek hirdetni kezdenek a magyar lapokban. A hirdető felek sorába beléptek az olaszországi egyetemek is s külföldi lapokban — s igy magyar lapokban is, — közlik a nyilvánossággal, hogy milyen egyetemek, milyen fakultások, milyen studiumok allnak rendelkezésre az egyetemeknek külföldről jövő hallgatói számára. A középkori egyetemek idegen forgalmi gócpontok voltak, ¡egész Európából összesereglett a tanulni vágyó fiatalság, a párisi, a bolognai, az utrechti, « wittenbergai, az upsalai egyetemeken. Egyegy tudós hirneve a város híressége volt s városába összegyűjtötte egész [világrészekből a tanulnivágyók seregét. S amikor az olasz egyetemek hirdetni kezdenek la magyarországi lapokban, akkor bizonyosan nemcsak az a törekvésük, hogy a magyar n umerus clausus kizártjait s a tudományos pólyákról a magyar törvény által kirekesztetteket vonzzák magukhoz, az olasz egyetemek jmegnyitják kapuikat mindenki számára, akik ¡tanulmányaikat olasz tudósok mellett, olasz egyetemi katedrák oldalán, olaszországi kutató intézetek vezetése mellett akarják folytatni. Ezek az olasz egyetemi hirdetések jutnak eszünkbe, amikor újra a szegedi egyetem megcsonkításáról, a szegedi egyetem tudományos nívója ellen tervezett eljárásokról haliunk ijesztő hireket. A p á t h y István, fájdalom, nagyon kevés ideig volt a szegedi egyetemnek egyik büszkesége, de Apáthy Istvánnak kolozsvári egyetemi tanár korában m i ndig voltak külföldi tanítványai is. Messze kerülünk minden alkalmat, mely a «zegedi egyetem kitűnő tanárai között különbségtevésre csábitana, a szegedi egyetem kiváló tanári karában mindig voltak s vannak most is, akik az egész világ tudományos közvéleménye előtt méltón reprezentálják tudományukat s tudományuk haladás ának úttörői nem a mi talán elfogult, hanem a tudományos közvélemény objektív ítélete szerint. Mi mindenkit mélyen fájlalunk, akit a szegedi egyetemről elvezényel a takarékosság, a racionalizálás, vagy a katedrák száma kiegyenlítésére irányuló igen kevéssé tudományos törekvés. S csak példaképen emeljük ki a többiek sorából Imre Sándor nevét, — milyen pótolhatatlan megfogyatkozása az egyetemnek s milyen pótolhatatlan vesztesége a városnak Imre Sándor távozása. Kihalt ebben a városban az az intellektuális erőforrás, amit Imre Sándor örökké kutató, örökké tanító, örökké nevelő szelleme sugárzott ki magából. A város egy tudományában alkotó nagy emberrel lett szegényebb s vájjon Szeged olyan n a g y e m b e r-i n f 1 á c i ó korszakát éli-e, hogy szó nélkül veheti tudomásul az egyetem kitűnőségeinek a város falai közül történt elvezénylését? A szegedi egyetemre, megint nem a teljesség, csak a példa kedvéért említjük meg, ryugodtan jöhetnek külföldi tanítványok mathematikát, közgazdaságtant, vagy chémiát tanulni s bármilyen távolságot teremt is a nyelvi nehézség, a tudományos érdeklődés még a megközelíthetetlen nyelv távolságát is képes legyőzni. A szegedi egyetem — legyünk profának. — tanári karának kiválósága által egyik leghatalmasabb idegenforgalmi tényezője lehet ennek a kevés látványosságu, de nagy igyekvésü városnak, — de ez a város ennek a szerepnek betöltését alig remélheti attól az egyetemtől, amelyiknek tanórait a város meghallgatása, megkérdezése nélkül és akarata ellenére egyszerű rendelettel el lehet innen vinni. Ha Szeged városán kivül három sorral el lehet azt intézni, — ismét csak példát mondunk, — hogy SzentGyörgyi Albert ne ennek a városnak szerezzen hírt, dicsőséget, megbecsülést s ne Szeged város felé fordítsa a tudományos világ meleg érdeklődését, akkor — ugy érezzük, — valahol, valamikor nagy hibát követtek el azok, akik nem hozták közös nevezőre a város áldozatait a város jogaival. Voltak évek, amikor amerikai egyetemi hallgatók és amerikai orvosok rajokban lepték el a budapesti sebészek mütőszobáit és n e m voltak olyan évek, amikor H u b a y Jenőnek tanítványai nem a legváltozatosabb nemzetköziséget képviselték. Ma még Szegeden sokkal fiatalabb az egyetem, semhogy tanárai kiválósága s az európai tudományosság által számontartott jelentőségük az európai kutatómunkának a fiatalság által járt útját mindenki által észrevehető módon át tudta volna vezetni Szegeden. De az évek fiatalságát a tanárok hírnevének öregbedése le tudná győzni, ha a garasoskodás s a mostoha elbánás nem kezdené ki azt a kitűnő egészet, amit a szegedi egyetem jelentett és jelenteni tudott. A szegedi egyetemnek voltak és vannak professzorai, akiknek tudományos jelentőségével a magyar határokon belül s azokon kivül is még messze nem vetekedhetik senki. Mi elhisszük azt, hogy a magyarországi egyetemek szívesen látják katedrájukon a szegedi egyetem kiválóságait, de a városnak mindig küzdeni kell az ellen, hogy a szegedi egyetem a tudományos gyüjtőállomás szerepét töltse be a többi magyarországi egyetem mellett s a szegedi egyetem a várakozás idejét jelentse akár a budapesti egyetemek jövendő tanárai számára is. Mi most nem az egyetemnek, hanem a városnak szempontjából nézzük ezt a kérdést s ehhez a kérdéshez kizárólag szegedi szempontból szólunk hozzá, amikor megállapítjuk, hogy a városra még nehéz feladat s még súlyos kötelességek teljesítése vár, amikor egyetemével kapcsolatosan eddig el nem ismert jogokat kell kiharcolnia. Tovább szilfák a háború tüzét Japán és a szovjet közöli Moszkva, augusztus 30. Carbinból, valamint Mandzsúria több más városából érkező jelentések szerint japán és mandzsu körök szov jetellenes tevékenységét az utóbbi időben a pognanicsnajai szovjet konzulátus ellen összpontosítják. A szovjet vasutas klubot bezárták, miután előzőleg eredménytelen házkutatást tartottak benne. Garbini jól értesült körök szerint a szovjetellenes mandzsu és japán körök rövidesen közvetve is fellépnek a pognanicsnajai szovjet kon. zulátus ellen, hogy ily módon idézzenek elő Japán és a szovjet között ujabb éles súrlódást. Tovább tart a kavarodás a kisgazdapárt választójogi tervezete körül Pénteken viharosnak ígérkező pártéríekezleíel larlanak a független kisgazdák (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai fórumok előtt még mindig tisztázatlan az a kérdés, hogy a nyilvánosságra került választójogi tervezet, valamint a bizalmas elgondolás kitől származik. Nemcsak a sajtó és a politikai világ, de a közvélemény nagy nyilvánossága előtt is kétségtelen, hogy a kisgazdapárt az értelmi szerzője ugy a tervezetnek, mint a bizalmas elgondolásnak. Politikai körökben csütörtökön is hangsúlyozták azt, hogy azok az alapelvek, amelyek a nyilvánosságra került tervezetben foglaltatnak, teljesen fedik Eckhardt Tibor felfogását, amelynek parlamenti beszédében, — éppen a költségvetési vita folyamán — nyíltan is kifejezést adott. Ebben a beszédében konkrétumot illetően semmit sem mondott többet, vagy kevesebbet, mint ameny. nyi a tervezetben tényleg van. Tehát ez is kétségtelenné teszi, hogy a törvénytervezetnek a kisgazdapárt, illetve Eckhardt Tibor a szerzője. Valószínűleg a parlament őszi ülésszakában kerül napirendre ismét ez a kérdés. Ebben a pillanatban nincs eldöntve a kérdés a kisgazdapárton belül sem, amely pénteken tartja a viharosnak Ígérkező pártértekezletét. A helyzet ebben a pillanatban az, hogy a kisgazdapártban mindössze az Ulain—Eckhardt—Hegvmegi triumvirátus áll a kisgazdapárt többi részével szemben. Valószínűnek tartják, hogy pénteken — amennyiben a pártértekezletet megtartják — a kisgazdapártban szakadásra kerül a sor és már a pénteki napon többen bejelentik a pártból való kilépésüket. Az bizo. nyos, hogy a kisgazdapárt minden tagja csü törtökön este már Budapesten tartózkodik és rendkívül izgatottan tárgyalja az ügyet. Politikai körökben munkatársunk előtt hangsúlyozták, hogy a pártértekezlet elmaradása a lényegen most már keveset változtat, legfeljebb elodázza a Dárt nyílt válsáaának ki.