Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-31 / 196. szám

DHMAGYARORSZA SEBOED, SzerkenUMég: Somogyi ueca Z2.,k.em, Telefon: Z3-33.^kiadóhivatal kHlcMnkOnyvtAr é» (egylroda : Aradi urca 8. Telefon r 13-00. — Nyomda : I8w LIpAt iircn 1«. Telefon ; 13>o6. TAvIrnlI » levélcím : Délmagynronzaa SKearrt Péntek, 1934 augusztus 31. Vidéken é* Budapeitcn 3.00^kUlf«ld»n Arn |2 fillér 0.-40 peno«. ^ Egye» szám Ara hélkHz­X. évfolyam, 196. «z. penol- ' Fqye» nap 12, TBjflr- és Unnennan 20 (111. Hli. rfe««»ek (elvétele tnrlin szerint. Menle­lenlk hélio kivételivel naponta reqnn II város és az egyetem Az olasz egyetemek hirdetni kezdenek a magyar lapokban. A hirdető felek sorába be­léptek az olaszországi egyetemek is s külföldi lapokban — s igy magyar lapokban is, — köz­lik a nyilvánossággal, hogy milyen egye­temek, milyen fakultások, milyen studiumok allnak rendelkezésre az egyetemeknek kül­földről jövő hallgatói számára. A középkori egyetemek idegen forgalmi gócpontok voltak, ¡egész Európából összesereglett a tanulni vá­gyó fiatalság, a párisi, a bolognai, az utrechti, « wittenbergai, az upsalai egyetemeken. Egy­egy tudós hirneve a város híres­sége volt s városába összegyűjtötte egész [világrészekből a tanulnivágyók seregét. S amikor az olasz egyetemek hirdetni kezdenek la magyarországi lapokban, akkor bizonyosan nemcsak az a törekvésük, hogy a magyar n u­merus clausus kizártjait s a tudományos pólyákról a magyar törvény által kirekesztet­teket vonzzák magukhoz, az olasz egyetemek jmegnyitják kapuikat mindenki számára, akik ¡tanulmányaikat olasz tudósok mellett, olasz egyetemi katedrák oldalán, olaszországi ku­tató intézetek vezetése mellett akarják foly­tatni. Ezek az olasz egyetemi hirdetések jutnak eszünkbe, amikor újra a szegedi egyetem megcsonkításáról, a szegedi egyetem tudomá­nyos nívója ellen tervezett eljárásokról hal­iunk ijesztő hireket. A p á t h y István, fájda­lom, nagyon kevés ideig volt a szegedi egye­temnek egyik büszkesége, de Apáthy István­nak kolozsvári egyetemi tanár korában m i n­dig voltak külföldi tanítványai is. Messze kerülünk minden alkalmat, mely a «zegedi egyetem kitűnő tanárai között kü­lönbségtevésre csábitana, a szegedi egyetem kiváló tanári karában mindig voltak s vannak most is, akik az egész világ tudomá­nyos közvéleménye előtt méltón rep­rezentálják tudományukat s tudományuk haladás ának úttörői nem a mi talán elfogult, hanem a tudományos közvélemény objektív ítélete szerint. Mi mindenkit mélyen fájlalunk, akit a szegedi egyetemről elvezé­nyel a takarékosság, a racionalizálás, vagy a katedrák száma kiegyenlítésére irányuló igen kevéssé tudományos törekvés. S csak példa­képen emeljük ki a többiek sorából Imre Sándor nevét, — milyen pótolhatatlan meg­fogyatkozása az egyetemnek s milyen pótolhatatlan vesztesége a vá­rosnak Imre Sándor távozása. Kihalt eb­ben a városban az az intellektuális erőforrás, amit Imre Sándor örökké kutató, örökké taní­tó, örökké nevelő szelleme sugárzott ki ma­gából. A város egy tudományában alkotó nagy emberrel lett szegényebb s vájjon Sze­ged olyan n a g y e m b e r-i n f 1 á c i ó kor­szakát éli-e, hogy szó nélkül veheti tudomá­sul az egyetem kitűnőségeinek a város falai közül történt elvezénylését? A szegedi egyetemre, megint nem a tel­jesség, csak a példa kedvéért említjük meg, ryugodtan jöhetnek külföldi tanítványok ma­thematikát, közgazdaságtant, vagy chémiát tanulni s bármilyen távolságot teremt is a nyelvi nehézség, a tudományos érdeklődés még a megközelíthetetlen nyelv távolságát is képes legyőzni. A szegedi egyetem — le­gyünk profának. — tanári karának kiválósága által egyik leghatalmasabb ide­genforgalmi tényezője lehet ennek a kevés látványosságu, de nagy igyekvésü városnak, — de ez a város ennek a szerep­nek betöltését alig remélheti attól az egye­temtől, amelyiknek tanórait a város meghall­gatása, megkérdezése nélkül és akarata elle­nére egyszerű rendelettel el lehet innen vinni. Ha Szeged városán kivül három sorral el le­het azt intézni, — ismét csak példát mon­dunk, — hogy SzentGyörgyi Albert ne ennek a városnak szerezzen hírt, dicsőséget, megbecsülést s ne Szeged város felé fordítsa a tudományos világ meleg érdeklődését, ak­kor — ugy érezzük, — valahol, vala­mikor nagy hibát követtek el azok, akik nem hozták közös nevezőre a város áldozatait a város jogaival. Voltak évek, amikor amerikai egyetemi hall­gatók és amerikai orvosok rajokban lepték el a budapesti sebészek mütőszobáit és n e m voltak olyan évek, amikor H u b a y Jenőnek tanítványai nem a legváltozatosabb nemzet­köziséget képviselték. Ma még Szegeden sok­kal fiatalabb az egyetem, semhogy tanárai kiválósága s az európai tudományosság által számontartott jelentőségük az európai kutató­munkának a fiatalság által járt útját minden­ki által észrevehető módon át tudta volna ve­zetni Szegeden. De az évek fiatalságát a ta­nárok hírnevének öregbedése le tudná győz­ni, ha a garasoskodás s a mostoha elbánás nem kezdené ki azt a kitűnő egészet, amit a szegedi egyetem jelentett és jelenteni tudott. A szegedi egyetemnek voltak és vannak professzorai, akiknek tudományos jelentősé­gével a magyar határokon belül s azokon ki­vül is még messze nem vetekedhetik senki. Mi elhisszük azt, hogy a magyarországi egye­temek szívesen látják katedrájukon a szegedi egyetem kiválóságait, de a városnak mindig küzdeni kell az ellen, hogy a szegedi egye­tem a tudományos gyüjtőállomás szerepét töltse be a többi magyarországi egyetem mel­lett s a szegedi egyetem a várakozás idejét jelentse akár a budapesti egyetemek jövendő tanárai számára is. Mi most nem az egyetemnek, hanem a városnak szempontjá­ból nézzük ezt a kérdést s ehhez a kérdés­hez kizárólag szegedi szempontból szó­lunk hozzá, amikor megállapítjuk, hogy a városra még nehéz feladat s még súlyos kö­telességek teljesítése vár, amikor egyetemé­vel kapcsolatosan eddig el nem ismert jogo­kat kell kiharcolnia. Tovább szilfák a háború tüzét Japán és a szovjet közöli Moszkva, augusztus 30. Carbinból, valamint Mandzsúria több más városából érkező jelenté­sek szerint japán és mandzsu körök szov jetelle­nes tevékenységét az utóbbi időben a pogna­nicsnajai szovjet konzulátus ellen összpontosít­ják. A szovjet vasutas klubot bezárták, miután előzőleg eredménytelen házkutatást tartottak benne. Garbini jól értesült körök szerint a szovjet­ellenes mandzsu és japán körök rövidesen köz­vetve is fellépnek a pognanicsnajai szovjet kon. zulátus ellen, hogy ily módon idézzenek elő Ja­pán és a szovjet között ujabb éles súrlódást. Tovább tart a kavarodás a kisgazdapárt választójogi tervezete körül Pénteken viharosnak ígérkező pártéríekezleíel larlanak a független kisgazdák (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A politikai fórumok előtt még mindig tisztázatlan az a kérdés, hogy a nyilvánosságra került vá­lasztójogi tervezet, valamint a bizalmas elgon­dolás kitől származik. Nemcsak a sajtó és a politikai világ, de a közvélemény nagy nyilvá­nossága előtt is kétségtelen, hogy a kisgazda­párt az értelmi szerzője ugy a tervezetnek, mint a bizalmas elgondolásnak. Politikai körökben csütörtökön is hangsúlyozták azt, hogy azok az alapelvek, amelyek a nyilvánosságra került tervezetben foglaltatnak, teljesen fedik Eck­hardt Tibor felfogását, amelynek parlamenti beszédében, — éppen a költségvetési vita fo­lyamán — nyíltan is kifejezést adott. Ebben a beszédében konkrétumot illetően semmit sem mondott többet, vagy kevesebbet, mint ameny. nyi a tervezetben tényleg van. Tehát ez is két­ségtelenné teszi, hogy a törvénytervezetnek a kisgazdapárt, illetve Eckhardt Tibor a szerző­je. Valószínűleg a parlament őszi ülésszakában kerül napirendre ismét ez a kérdés. Ebben a pillanatban nincs eldöntve a kérdés a kisgaz­dapárton belül sem, amely pénteken tartja a viharosnak Ígérkező pártértekezletét. A hely­zet ebben a pillanatban az, hogy a kisgazda­pártban mindössze az Ulain—Eckhardt—Hegv­megi triumvirátus áll a kisgazdapárt többi ré­szével szemben. Valószínűnek tartják, hogy pénteken — amennyiben a pártértekezletet megtartják — a kisgazdapártban szakadásra kerül a sor és már a pénteki napon többen be­jelentik a pártból való kilépésüket. Az bizo. nyos, hogy a kisgazdapárt minden tagja csü törtökön este már Budapesten tartózkodik és rendkívül izgatottan tárgyalja az ügyet. Politikai körökben munkatársunk előtt hangsúlyozták, hogy a pártértekezlet elmara­dása a lényegen most már keveset változtat, legfeljebb elodázza a Dárt nyílt válsáaának ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom