Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-28 / 193. szám

MAGYARORSZÁG SZBGED, SzMkeMitMeg: Somogyi ucee 2Z.,ii.em,Teielon: t3-33.^Klodfthl-voinl kOICSOnkOnyvlAl é» Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: «3-0«. ^ Nyomda : L«w Up^l necn 1». Teleion i íri^oO. TO*iri>« ^ levélcím : DíImagyaronMg SBegefl Mérnökök Ha célzatosságot akarnánk belevinni ebbe az irásba, akkor azt mondhatnánk, hogy a calais-istanbuli csatában a város győzedelmeskedett a mérnökök fölött. A város, — talán nem is annyira a hivatalos város, mint Inkább a közgyűlésnek néhány tagja, aki külföldi újságokat is szokott olvasni és azokból is értesül a világ eseményeiről, — először kiverekedte a különböző bel- és külföldi érdekeltségekkel szemben, hogy a nagy nemzetközi autóutat Szegeden keresztül vezessék. Igenis, Szegedon keresztül és nem Szeged mellett, Szeged elkerülésével. Erre jöttek a mérnökök és csináltak egy ideálisan szép tervet, amely megdobogtatta mindazoknak a szivét, akik a puszta rohanás kedvéért ülnek autóba. Azt mondták a mérnökök, hogy van egy nemzetközi egyezmény, mely szerint a nagy, internacijnális autóutakat lehetőség szerint egyenes vonalban kell vezetni. Ennek következtében olyan tervet dolgoztak ki, hogy &z ut ne jöjjön be Szegedre, hanem a rókusi átjáró előtt, a körtöltésen kivül csapjon át Horgos és a magyar határ irányába, így el lehet kerülni a közlekedési szempontból veszedelmes rókusi kanyarodét és eleget lehet tenni a nemzetközi megállapodás követelményeinek is. Nos, mi borzasztóan tiszteljük a mérnököket és nyíltan valljuk, hogy sulyuk az utolsó ¡évtizedek alatt, különsen mióta szinte naprólnapra uj találmányok gazdagítják civilizációnk birtokállományát, a jogászokkal szemben erősen megnövekedett. A mérnökök feltétlenül nagy és szinte fel sem becsülhető értékű dolgokat müveitek saját munkaterületeiken. Éppen e megbecsülésből folyik azonbrn, hogy a mérnököket ezeken a területeken szeretjük tudni és fel akarjuk menteni őket a nemzetközi szerződések és jogi vonatkozású ügyek értelmezése alól. A mérnökök hajtsák végre azokat a technikai alkotásokat, amelyek megoldásra várnak, de ne értelmezzenek. Különösen ne akarják velünk elhitetni azt, hogy a nemzetközi megállapodásnak az a pontja, amely azt mondja, hogy az internacionális autóutak lehetőleg kanyarodóktcl mentesen vezettessenek, ugy értelmezendők, hogy bármely országnak a második városát elkerüljék. Még akkor se, ha az a kanyarodó, amelyet meg kell szüntetni, közvetlenül a város bejárata előtt, egy vasútállomás fölött van. A mérnöknek ilyenkor az a feladata, hogy alkalmazkodjék a gazdasági szükségességhez és az élet igényeihez a feladatát az adott viszonyokhoz képest igyekezzék a lehető legjobban megoldani. A mérnökökön kivül mi tiszteljük a rókusi kanyarodét is. Elismerjük, hogy nem ideális az autósok szempontjából. De hát, Uramisten, nincsenek-e sokkal erősebb és veszedelmesebb kanyarodok az Alpesekben, vagy a Riviérán, Genua és Nizza között, ahol az autóforgalom, enyhe mértékkel mérve is, legalább százszorta erősebb a miénknél? Nem mondjuk, segíteni kell lehetőség szerint ezen is. De akkor viszont, muszáj-e feltétlenül egy olyan tervet csinálni, hogy az országutat egy szörnyűségesen naev hidon visrvék át az ecész Kedd, 1934 augusztus 28. 4ra 20 IlUér X. évfolyam, 1Q3. sx. rókusi állomás fölött s hogy olyan költségelőirányzatokkal rémítgessék az államot és várost egyaránt, amelyeknek előteremtésére nincsen mód és lehetőség? Ez majdnem olyan képtelenség, mintha a városi mérnökség csinálna egy kétmilliós uccakövezési programmot, mikor tudja, hogy ezen a címen a város kétszázezer pengőnél többet nem tud a költségvetésébe beállítani. Ilyen dolgokban a túlsók veszedelmesen súrolja a semminek a hatását. A mérnöki tudománynak nem az a célja, hogy csapongó fantáziáját megeresztve, azt mutassa be, hogy mit lehetne csinálni, hanem csináljameg azt, amirevan pénz és fedezet. Az a jó mérnök, aki szerény viszonyok között okos komE

romisszumot tud kötni az építtető zseé v el. Azért hisszük mi, hogy megleszünk még egynéhány esztendeig és meglesz a Calais— istanbuli ut akkor is, ha nem egy százlábú hidon, a pályaudvar tetején hozzák be a városba. De megleszünk különösen akkor, ha a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A magyar belpolitikai és diplomáciai körökben — mint értesülünk —, nagy érdeklődéssel várják az őszi politikai kampány megindulását, mert hir szerint — nemcsak a'belsö, de a külső politika terén is érdekes fordulatok várhatók. Mint értesülünk, Kánya Kálmán külügyminiszter előreláthatóan holnap érkezik haza nyári szabadságáról és szeptember első napjaira vár ják a külügyminiszter helyettesét, H ór y Andrást, valamint Apor Gábort, a külügyminisztérium osztályvezetőjét. Addigra Gömbös miniszterelnök visszatér hivatalába. Előreláthatóan ekkor indulnak meg a miniszterelnök és a külügyminiszter varsói utjának előkészítésével összefüggő tanácskozások, amelyek főleg azért bírnak fontossággal, mert az egyre jobban összekuszálódó külpolitikai helyzetben fontos, hogy Magyarország milyen álláspontot foglal el. A Délmagyarország budapesti munkatársának alkalma volt egv, a magyar belpolitikai és diplomáciai életbe beavatott politikussal beszélgetést folytatni. A politikus a várható eseményekről fordulatokról, valamint a külpolitikai Helyzetről a következő nyilatkozatot adta: — Mindenekelőtt az osztrák események, — mondotta —, valamint a német politikának keleti irányban való akciója mélyreható eltolódást váltottak ki a középeurópai politikában. A német—lengyel közeledés kétségtelenül eltávolodást idézett elő a francia—lengyel viszonyban, sőt kiderült a legutóbbi osztrák e«eménvekkel kaDc&olatosan. hofiv , ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «• Budapesten 3.00, kUltHldtin Ö.40 pengd« # Egye* >zAm Ara hélkliznap 12, vasár- 6s Ünnepnap 20 (lll. Hli« deletek felvétele tarlta azerlnt. Meglelenlk kivételével naponm reoti^l városban is ugy történik az átfutó ut vonalvezetése, hogy az a belvárost érintve, ahol a szállodák, az üzletek, a látnivalók vannak, ahol az idegen csakugyan a várossal találkozik. Nekünk ne meséljenek arról, hogy mérnökileg és forgalmilag legjobb megoldás volna, ha a nemzetközi ut Rókusnál jönne be e Kossuth Lajos-sugárutra, végigmenne a nagykörúton és a Petőfi Sándor-sugáruton hagyná el Szegedet. Közönségesen érthető nyelvre lefordítva ugyanis az első tervvel szemben ez azt jelentené, hogy ezen a módon a nagy országút nem a kortöltésen kivül, hanem a körtöltésen belül kerülné el Szegedet. Minden tiszteletünk nyilvántartása mellett, mellyel a mérnöki kar egyeteme iránt viseltetünk, kérjük a mérnök urakat, hagyják abba a légüres térben való tervezgetést. Vegyék tudomásul, hogy sem az ut, sem a mérnöki munka nem öncél, hanem kiszolgálója az élet igényeinek. Ha eszerint cselekszenek, akkor fogunk igazán kalapot emelni előttük. az osztrák kérdésben Franciaország többé nem számithat Jugoszlávia feltétlen támogatására. Jugoszlávia mindenek felett álló érdekének azt tekinti, hogy az olasz előnvomulást a Brenneren túlra és a Dráva völgyében megakadályozza. Ez a két körülmény mindenesetre a francia politikai túlsúly megroppanását jelenti. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mert Franciaország két eddigi szövetségese, Lengyelország és Csehország között a viszony rendkívül kiéleződött. A német diplomácia tevékenysége a német—lengyel megnemtámadási szerződésben —, amely tiz évre kizárja minden konfliktus valószínűségét —, azt mutatja, hogy Németország számára az együttműködés uj lehetőségeit nyitotta meg. Ez a német—lengyel közeledés nyitotta meg Olaszország számára a közeledést Franciaországhoz, aminek most, e pillanatban látható jele Franciaország és Olaszország közös elhatározása Ausztria területi sértetlenségének biztosítására. • Még inkább jele ennek az a körülmény, Hogy Csehország hajlandónak mutatkozik a római egyezményhez csatlakozni, vagy legalább is ezirányban a kezdő lépéseket megtenni. — A helyzet kialakulása: — mint informátorunk tovább mondotta — Franciaország szakítása eddigi keleti barátaival, a kisantanttal és egy szorosabb kapcsolat létesülése Franciaország, Olaszország, Ausztria és Csehország között. Egy másik lehetősége a külpolitikai alakulásnak Németország, Lengyelország és Jugoszlávia szorosabb kapcsolata. Van egy harmadik is. amelyről eddig kevés Érdekes eseményeket és uj fordulatokat várnak a külpolitikai helyzetben Hatalmi átcsoportosulás Páristól Varsóig és Belgrádiéi Berlinig Magyarország uj helyzete