Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-24 / 190. szám

pelmagvakokszag srr^; Péntek, 1954 augusztus 24. Sá^'SasssrMEKS^SS JT®!^0^ f2 „„^ ponoA. ^ Egyes «xAm Ara Mfltíiz. ucon s. Teloton: «3-0*. - Arn » lul®r nap U. vaMr. «* Hnnepnan 20 tUl. H!r­évfolyam, 1QO. ab. m«..®­Üzenet Dusztráliábol Szegedre A történet egyszerűségében oly megható, hogy megérdemli bármelyik magyar újság­nak az első helyét. A tavalyi gödöllői cserkész-világtáboro­záson egy szegedi cserkészfiu összeismerke­dett ausztráliai cserkésztársaival. Az egyik­kel, aki Sydneyben van odahaza, megigérték egymásnak, hogy levelezésben maradnak. És jöttek a levelek és képeslevelezőlapok a föld­gömb túlsó oldaláról és mentek a Tisza part­járól a válaszok a Csendes óceán partjára, ahol minden másként van, mint minálunk, ahol akkor van éjszaka, mikor nálunk nappal, akkor hajlik télre az idő, mikor nálunk meg­kezdődik a nyár s ahol a nagy háborúra, már csak mint feledésbe boruló rossz álomra em­lékeznek az emberek. És irt az ausztráliai fiu, aki az idén került a középiskolának abba az osztályába, ahol a legújabb kor történetét tanuliák, hogy cso­dálkozik azon, amit tavaly mondtak neki a magyar fiuk országuk megcsonkításáról és a magyarokkal elkövetett nagy igazságtalan­ságokról. Az ő tankönyvükben az van és a tanáruk is azt mondta nekik, hogy a magya­rok elveszítették azokat a területeket, ahol nem laktak magyarok s ezeknek a területek­nek lakói összekerültek saját fajrokonaikkal. Miért kívánják vissza a magyarok azokat a területeket, amelyek ugy sem illették meg 6ket? A szegedi fia nekiült a válasz megszer­kesztésének. Több napi munkával, küzködve az idegen nyelv és a politikai gondolatfűzés nehézségeivel, felelt sydneyi barátjának. Le­veléhez csatolt még egy angol nyelvű füze­tet is a magyar békeszerződésről. Arra kérte az ausztráliai fiút, vegye elő a térképet és annak nyomán, amit irt neki, igyekezzék megérteni Magyarország megcsonkítását. És mert a cserkész-szabályok közé tartozik az igazság szeretete is, legyen szószólója oda­haza, a messze, idegen világban a magyar igazságnak. És hónapok multával ismét jött a levél a földgömb túlsó oldaláról. Üzenet volt a le­vélben a Botany Bay partjáról a Tisza part­jára. Megirta az ausztráliai fiu, hogy most már egészen másként látja Magyarország helyzetét, mint az iskolában tanulta. De mert látta, hogy tévedés az, ami az ő iskolaköny­vében meg van irva, engedélyt kért tanárá­tól, hogy a történelem-órán előadást tarthas­son Magyarországról, ahol a mult esztendő­ben annyi szeretettel látták vendégül. Kéré­sében támogatta őt az angol iskolák demok­ratikus szelleme, ahol a diák nem egyszerű leckefelmondója a tananyagnak, hanem dol­gozótársa az iskola munkásságának. A syd­neyi iskola egy órára a legaktuálisabb ma­gyar politikának lett szintere. Mindaz, ami r.ákünk fáj s amit csak óvatosan mer kerül­getni a hivatalos politika és a magas diplo­mácia, egy órán keresztül zsongott egy ausztráliai angol iskola levegőjében. Ennek az egyszerűségében megható kis hírnek, az Ausztráliából Szegedre jött üze­netnek hallatára, mi, akik már megettük a javát kenyerünknek, lehajtjuk fejünket. Név­telenül is köszöntrük a masrvar fiút, aki szó­szólója lett a magyar igazságnak es a tenge­reken tul is meg akarjuk szorítani az ausztrá­liai fiu kezét, aki cserkész-kötelességet vélt teljesíteni, mikor nem elégedett meg, hogy ő maga megismerte a magyar igazságot, ha­nem azt másokkal is igyekezett megismertet­ni. Háttérbe szorulnak az apák és helyettük a fiuk veszik kezükbe a magyar sors intézé­sét. Egyelőre csak kísérleteznek, csak szár­nyukat próbálgatják. De övék a jövő, amely vár lélekre, karra és ekére, hogy újra szántsa és uj magokkal vesse a tarlott, elcsígált tel­keket. Mert az apák, lássátok megarattak, És letették a megrozsdált kaszát: Munkájukon nem érett istenáldás, Barázdájukon nem sarjadt kenyér. •:: És jött a jég és jöttek zúzmarák, Földindulások és halottas énekek. :.. És ülnek, ülnek a rokkant apók Sovány pipával rozzant ház tövében: Fáradt szemükben a ti arcotok. Fiuk, a ti arcotok a jövendő. Fiuk, akik rr­Nizza, augusztus 23. A Nizzában tartózkodó Schuschnigg osztrák kancellár kijelentette, hogy francia földön nem találkozott politiku­sokkal és Nizzában kizárólag üdülés céljából tartózkodik. A trónkérdést nem tartja időszerű­nek. Az annak idején forradalmi törvénnyel el­kobzott Habsburg-magán javak kérdése egészen más, ez azonban belügy és azt hiszi, hogy ez a kérdés elintézést fog nyerni. Kijelentette azt ÍS, hogy a rendiség kiépítése után népszavazás lesz Ausztriában. A Paris Soir nizzai jelentése szerint Schu­játok a leveleket és külditek az üzeneteket, akik egy-két nap múlva megint elfoglaljátok helyeteket az iskolák padjain s akik egy-két esztendő múlva elfoglaljátok a mi he­lyünket a rozzant ház körül, ti vagytok ai magyar jövendő. Amit mi nem tudtunk meg­aratni, amit földindulások és halottas énekelc közepette mi vesztettünk el, annak vissza­szerzése tireátok vár. Fiuk, mi meglett em­berek, elveszítettük a csatát. Pedig mi is, megfeszítettük a karunk és igyekeztünk^ hogy meggyőző legyen a szavunk. De ne­künk nem sikerűit. Most ti vagytok a soronJ A halott nagy filozófus-költő, akinek dicső­sége a szegedi fogadalmi templom képéve! együtt bejárja a világot és ti, akik tudtok bízni, hinni és lelkesedni, erősebb szószólót vagytok és lesztek a magyar jövendőnek^ mint mi, akiket megmellesztett az élet s aki­ken már keresztülgázolt a sorsnak forgandót kereke. Fiuk, üzenjetek mindenfelé széles e vilá­gon. Hallják meg a szavatokat és jöjjön rá olyan válasz, minőt a szegedi fiu kapott a. földgömb túlsó feléről, ahol nyár van aklcor, mikor minálunk a tél kezdi bontogatni hőpi-. hés szárnyait. s c h n i g g kancellár reggel útra kelt Antibestf felé. Útközben azonban átszállt egy másik ko-. csira, hogy elkerülje az újságírókat és így foly­tatta útját. Nizzában egyesek ugy tud ják, hogy; Barthou francia külügyminiszter is ott tartóz-» kodik és Schusehnigg ma találkozik vele. Aaí újságírók figyelmét az sem kerülte el, hogy at francia kormány egyik tagja családjával együtt ott nyaral. Bizonyos fenntartással közlik e hí-* reket, de valószínűnek tartják, hogy Schu-H schnigg és Barthou római ut ja előtt még találj koznak. ^ Szakadás készül Független Kisgazdapártban Politikai átcsoportosulások Dfnnyés Lajos levele miaít (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Né­hány nappal ezelőtt megirta a Délmagyaror­szág, hogy a Független Kisgazdapártban elége­detlenség tört ki egyrészt a párt politikája, más­részt a vezér, Eckhardt Tibor személye miatt. Ez az elégedetlenség csütörtökön ki is robbant abban a levélben, amelyet Dinnyés Lajos képviselő intézett a párt vezetőségéhez. A levélben Dinnyés szemére veti a vezetőségnek, hogy lepaktált a kormánnyal. Dinnyésnek a nyilvánosságra került levele a politikai életben élénk visszhangot keltett. Beavatott körökben ugy tudják, hogy a legutóbbi pártválasztmányi ülést és a képviselői értekezlet éppen a párt ke* belében kitört és áthidalhatatlan ellentétek mi­att kellett elhalasztani. Jól informált helyről azt az értesülést kaptuk, hogy a válság ma már kompromisszumokkal aligha lesz áthidalható és ha előbb nem, az őszi ülésszak kezdete előtt ke­nyértörésre kerül a sor. Előreláthatólag a párt többsége kilép a pártból és egyesek szerint a disszidensek az egvik meglevő liberális párthoz csatlakoznak. Az illető liberális párt erre való' tekintettel az agrárérdekre való szempontokat szélesiti ki programjában. A Donmergne-kormfiii!) Mását fósolfák a francia pártvezéren Paris, augusztus 23. Az Oeuvre több jobb- és | vőjét. Renaitour, a független baloldal par-: baloldali politikushoz kérdést intézett aziránt, . lamenti csoportjának titkára kijelentette, hogy hogy milyennek tartja a francia belpolitika jö-. 1 nézete szerint a Douinergue-kormáay jeleidegi Schuschnigg - Barthou találkozó?

Next

/
Oldalképek
Tartalom