Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-19 / 187. szám

(934 augusztus 19: I) s- i M <"• ' 1 ~ ü R S Z Á G Dr. JEAN BAPTISTE POQUELINE DICSŐSÉGES MENNYBEMENETELE Irta Dr. MÜLLER VILMOS kir. tanácsos n. V. Kép. Molière otthona. .«ci.-tu felesége, Armand Bejárt, kétségbeeset­ten várja az orvost Éjfél van. Időnként odamegy Molière ágyához, akit a köhögés majd megfojt. Or­vosságot ad neki. Bejárt: Édesem, mindjárt itt lesz az orvos... (Kívülről kopogás.) Már jön is. (Kisiet az orvos elé. A belső szobából szakadatlanul hallik Molière köhögésszerű fuldoklása.) Doktor ur... (keresztet vet magára) azt hiszem..., ez az utolsó éjszaká­ja... Rettenetes... (görcsösen zokog). Orvos (osendesiteni igyekszik az asszonyt): De­hái, ml baj? Bejárt: Már régóta beteg. Amikor még vidéken vándorszinészkedett, sokszor alig volt betevő fa­latja. És akkor tüdőbajt kapott. Istenem, mi lesz most vele? Orvos: Nem kell mindjárt kétségbeesni. Majd csak segítünk rajta. (Bemegy Moliére-hez, aki fel­polcolt párnákon, majdnem élettelenül fekszik. Csak a melléből időnként felszakadó hörgés töri ít az éjszaka kísérteties csendjét. Amikor az or­vos látja, hogy Molière milyen rosszul van, maga is meghökken, de nem vesziti el lélekjelenlétét, eret vág a nagybetegen és táskájából kis üveget vesz ki, amelyet Molière orra elé tart. A borzasztó fuldoklási rohamok kissé enyhülnek és Molière magához tér. Szemét nagynehezen kinyitja, körül­aéz. Látszólag megkönnyebbült. Felesége most forró borral tér vissza a konyhából, amit Molière mohón önt magába. A forró ital valósággal vlsz­szaadja az életnek. Most már visszaszáll sápadt •rcába az élet szine, vérhullám önti el megkínzott vonásait, már beszélni ls akar, de az orvos meg­előzi és szeretettel kérdi): Ugy-e, Mester, már job­ban vagyunk? Molière némán igen-t int fejével. Orvos: És most néhány napig szépen ágyban marad! Molière (minden erejét összeszedve, felül ágyá­ban, akadozva mondja): Hát akkor ki fog játszani holnap a királynak'? Orvos (határozottan): ön, Mester, semmiesetre sem! Molière (mosolyt erőltet arcára): Persze a dok­torok, már megint eltemetnének... Istenem, már hányadszor? ... Bejárt (könyörögve): Édesem, fogadd meg ez egyszer a doktor ur tanácsát... ö csak jót akar... Molière (lassan-lassan visszatér ereje): Persze, jót. de magának... Mindenáron megakarja aka­dályozni, hogy holnap a színpadon kifigurázzam a doktorokat... Orvos, (melegen megrázza a kezét): Bárcsak té­vedtem volna és ön, kedves Mester, nem igazi, ha­nem valóbnn csak a „Képzelt beteg" volna. (Bú­csúzik). Isten önnel, kedves Mester. Molière Ocissé könnyebben lélegzik, szemébe visszatért az let derűje): Isten önnel kedves Dok­tor, — tehát a viszontlátásra holnap — a színház­ban! Orvos (bosszúsan, hogy rendelkezéseit Molière semmibe se veszi): Én nem leszek ott... Molière: De én — igen!... Orvos: Javíthatatlan... Molière (most már élcelni is tud):'Persze, mert nem tud megjavitani. (A mellkasára mutat). Orvos: Még most is viccel... Molière: Mindhalálig... Hiszen ez a mestersé­gem ... VI. Kép. Színhely: Páris. Palais Royal. Idő: 1673 február 17. XIV. Lajos, ragyogó udvari kísérettel, megér­kezik „A képzelt beteg" negyedik előadására. A nézőtér fényesen kivilágítva. A páholyban a leg­főbb udvari méltóságok. A király jobbján, barát­nője: Madame Montespan ül De a királyon kívül még három másik király is eljött, hogy jelen le­gyen Molière uj darabjának előadásán: itt van a mesemondás királya: Lafontaine, a drámaírás fe­jedelme: Racine és az ecset koronázatlan királya, az uccai pástétomsütőböl udvari festővé lett Clau­de Lorrain. A« előadás kezdete kissé késllt. 'A nézők türel­metlenek. A színfalak mögött a darab egyik fősze­replője: Baron, maga köré gyűjti öltözőiében « színészeket Baron (siró hangon): Hát nem látjátok, hogy már hónapok óta alig áll a lábán? Valósággal haldoklik. Színészek (kétségbeesetten: Dehát mit tegyünk? Baron: Menjünk be az öltözőjébe és próbáljuk rábeszélni, hogy ma ne lépjen fel. Aztán majd el­küldjük valahová a tenger mellé, talán még meg­gyógyul. A színészek bemennek Molière öltözőjébe, aki minden erejét megfeszítve igykszik visszatartani fuldokló köhögését. Most is egy borzasztó roham után van: homlokáról ömlik az izzadtság, melle zi­hál, arcán lázrózsák égnek, szemében a Halál láng­ja lobog. Amikor szinésztársait meglátja, hirtelen összeszedi magát, mosolyt erőltet arcára. Molière: Fiuk, ma aztán tegyünk ki magunkért! Itt a király és még valaki, aki még a királynál is több nekem: az apám! .. A megriadt színészek szótlanul kisomfordálnak öltözőjéből. Kezdődik az előadás! Molière a színpadra lép. Talán még soha ilyen jól nem játszott, mint ma este. Minden szavát, minden mozdulatát a nézőtér harsogó kacaja ki­sérte. XIV. Lajos nevet a leghangosabban, any­nyira, hogy barátnője, Madame Montespan, hal­kan odaszól a királynak: — De, Síre, nevetése megakasztja a színészek játékát... Am XIV. Lajos most nem törődik még Mada­me Montespan-nal sem, szivből nevet, felállva tapsol páholyában és amikor a második felvonás­nak vége és a függöny legördül, otthagyja Mada­me Montespan-t, lesiet az öltözőbe és szivéhez szorítja kedvenc udvari színészét, a Troupe du Roi: az udvari színtársulat éltető lelkét: Moliére-t. Óh, Síre, — szabadkozik Molière, — mégcsak ezután, a harmadik felvonásban, jön az igazi ko­média! XIV. Lajos már siet is vissza a páholyába. Ha egyáltalán lehet, most még jobban mulat. Kiha­jol a páholyból és mfnt egy rajongó diák, kipi­rult arccal veri össze a tenyerét. Molière most hirtelen mélyen meghajlik a király felé és azután szerepe szerint, mint ,A képzett beteg," egyszerre összeesik, iszonyukat nyög, kegyetlenül hörög. A publikum maidnem halálra neveti magát, ilyen, pompásan kifigurázni egy képzelt beteget, a vi­lágnak egyetlen színésze sem tudna. A színészek e pillanatban hozzárohannak, felkapják Moliére-t és a publikum falrengető kacagása közben, rá­teritve hermelinprémes bársonypalástját, kiviszik a színpadról. A függöny legördül A darabnak vége. De a publikum, élén magávat XIV. Lajossal. e?vre tapsol. A király még eçyszer látni akarja kedvenc Moliére-jét De a pillanatok mnlnnk és Molière nem jön ki. Lehetetlen! Hiszen maga a királv, XIV. Lajos, tapsol! Ebben a pillana'ban. nnffv robajjal, felvágödifc a királvi páholy ajtaja. Egy kosztümös színész ront be. Arca viaszsárga, szava el-elakad. Alig tudj* eldadogni: — Sire-... Sire... Molière... Molière... e pil­lanatban .. meg... halt... XIV. Lajos megtántorodik. Lesiet az öltözőbe és megindultan néz Molière holttestére, amelyen még most is rajt van „A képzel' beteg"-nek, Ar­gan-nak, hermelinprémes bársonvköpenye . - riapfujijc&w* 'titka a. NIVEÀ MVBA-CHÉME: i' — .Î0—2.— NÍVEA OLAJ: f —.90—3.50 Belerstforl Vegyttaxeil G\t>r Rt. Budanr.«' VU. AZflPO Az adófelszólamlási bizottság tárgyalására elő kell készülni A folyó évi általános kereseti és jövedelem vagyonadó kivetés országszerte befejezést nyert s nagyrészt a fellebbezésekei is beadták azok az adózók, kik a kivetést sérelmesnek vélték. Mint ismeretes a fellebbezéseket II. fokon az adófelszólamlási bizottságok bírálják felül s hoznak az adóalap tekintetében határozatot. Az adózó indokait és bizonyitékait megjelöli a fellebbezésben, ezeket a bizottság megvizsgál­ja s ehhez képest állapítja meg az adóalapot. Legtöbb adózó elköveti azonban azt a hibát, hogy az adófelszólamlási bizottság tárgyalá­sára nem készül fel, bizonyitékait nem gyűjti össze s igv fellebbezésében foglaltakat sem tudja beigazolni. Ez az oka annak, hogv a fel­lebbezések igen nagy percentje semmi ered­ménnyel sem jár az adózó szempontjából. A tárgyalásra teljesen felkészülve kell el­menni s mindent, ami a fellebbezésben foglal­tak valóságának igazolására alkalmas, el kell vinni. Az előkészületre minden adózónak elég idő áll rendelkezésére, mert hisz a felszólam­lási bizottság tárgyalásait rendszerint csak ősszel kezdi meg. Könyveléssel rendelkező adózó ezen időre okvetlenül készítse el mérlegét, eredménv­számláiát, leltárát és költségszámla részletezé­sét s általában könvvelését készítse el egv eset­leges könvvvizsgálatra is. Az adófelszólamlá­si bizottsáa ugyanis könyvvizsgálatot az adózó kérelme nélkül is elrendelheti, mely esetben a "könyvelésnek minden tekintetben kifogásta­lannak kell lenni, különben nagyon hamar kiderül, hogv az eredményszámba adatai a le­vegőben nverik alanjnkat. Épp olv pontosan kell összeállítani a könyvelési tételek helyes­ségét igazoló belégeket, mert ezek hiányában a könvvvizsgálat eredménye ismét nagyon ké­tes lehet. Kereskedelmi könvvekkeT nem rendelkező adózó a különösen a forgalom és az igazolható kiadások (Tiázbér, munkabérek, árubeszerzés') bizonvitá«ára tőrekd'ék mert a főbb tételek igazolása esetén a többi anró kiadás már nem sokat változtat az eredménven. még ha becs­léssel állanitják is mes. Az ilvenformán gon­dosan előkészített fellebbezésnek lehet csak" eredménve. s a kellőképp elő nem készített s bizonvitékokkol alá nem támosztott fellebbe­zés csak gondot és hosszúságot, de semmi megtakarítást nem hoz az adózónak. Hofbauer Artúr. ÉRTESÍTÉS! Alulírott tisztelettel értesítem a ti. é. közönséget, hogv a Kossuth Lajos sugár­ut 5. szám alatti Rókusi disztemetkezési válla latból 9 évi társas működésünk után barátsá­gos uton kiléptem és ökrös Mibálv úrtól elvál va KdUfly Aiberi (volt Híd) U. 2. sz. alai? »SZENTHÁROMSÁG« disztemetkezési vállalatom megnyitottam. Üzletem megnyitása alkalmával szem előtt tartom a mai nehéz gazdasági viszonyokat és ezért mélyen leszállított árak mellett állok a n. é. gyászoló közönség rendelkezésére. Teme­ti eket a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig a legméltánvosnbb feltételek mellett vál­lal,':. ;;v.humálást szakszerűen végzek, hullászállitást a legolcsóbban bonyolítok le. Rakta­i<> iük érc. tölgyfa, keményfa, fenyőfa és kőkoporsókat. Szemfedők, művirág sirkoszo­njku. iia/'y választékban. Sirc«okrok és élővirágkoszorukat megrendelésre legszebb kivitel­ben és legolcsóbb áron készítek. Koszoruszallagok minden színben és minőségben a legna­gyobb választékban. A n. é. gyászoló közönség szíves támogatását kérem. — Tisztelettel: TFIFFftN- 10 Ai FARKAS FERENC a LrLfl^a. . „szenthíüom^Ag" dlsr'emetliezeal vállalói» Glöckner J. és Fia, Szeged azAl.öld elsfl vegytisztitó, ruhafestő és ágy­tolltissütó ipartelepe. Fis!, tisztit férfi, nöi és _ awmakrubákalstblegszebbenég legolcsóbban Ffiflzlst és ipartelep •• Ukola ucf 27, Dóm tér. Tel. 12—69: Fiók: Káratyt u. 4. Sisntgytf rgy a. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom