Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-18 / 186. szám

TQ34. augusztus 18. Of( MAC. yAROR^AG Vakmerő falbontásos betörés Feketeszélen (A Délmagyarország munkatársától.) Péntekre virradó éjjel a Feketeszél 48. szám alatti tanyán vakmerő falbontásos betörés történt. A tanya Sánta Miklós gazdálkodó tulajdona. A gazdálkodó és családja az éjszakát az eresz alatt töltötte, a tanyaszoba üresen állt. A betörők az éjszaka folyamán az épület mögé lopództak és onnan igyekeztek behatolni az épület belsejébe. Ezt csak ugy tudták keresztülvinni, hogy aláásták az épületet, kibontották a földet és igy egy hatalmas, ajiéhszerü nyílásra tettek szert. Amíg Sántáék odakint az eresz alatt aludtak: Helyszíni vizsgálatot tartanak Jllsótanyán a vadkárok ügyében (A Délmagyarország munkatársától.) Az alsótanyai gazdák és bérlők gyakran panaszkodtak a város hatóságánál az egyre nagyobb méreteket öltő vadkárok miatt. Különösen az alsótanyai erdők környékén szenvednek sokat a vetemények. mert a vadállomány ezeken a területeken a legnagyobb. A kérdéssel foglalkozott a törvényhatósági bizottság jutiiusi közgyűlése és megállapította, hogy a yadállomány feltűnő elszaporodásánál? egyrészt a túlzott vadkiméJés, a^vadászati szen .'edély csökkenése az oka, másrészt oka a vadászati törvény is. A közgyűlés elhatározta, hogy felszólítja a veszélyeztetett területeken lévő vadászati jogok bérlőit, a vadásztársaságokat. hogy fokozottabban lőjjék a vadállományt, de kimondotta a közgyűlés azt is, hogy a vadkárok mértékének megállapítása érdekében bizottsággal vizsgáltatja meg a toelvzetiet. Dr. Pálfy József polgármester megalakította a bizotíságot. amely a jövő hét csütörtökén tartja első ülését és ugyanazon a napon helyszíni tanulmányokat végez azokon a területeken amelyekről a legnagyobb vadkárokat jelentelték. A bizottság taarja dr. Rőth Dezső tb. tanácsnok. addig ők ezen a nyíláson keresztül kJ- és bejártak és teljesen kifosztoották a szobákat. Elvittek többek között 10 párnát 2 dunyhát, rengeteg ruhaneműt, gabonát és élelmiszert. Valószínűleg, hogy kocsival voltaik, mert csakis kocsin tudták a sok lopott holmit elvinni. A betörők oly körültekintőek voltak, hogy mielőtt munkához láttak volna, megmérgezték a házőrző kutyát, nehogy ugatásával figyelmeztesse a bázbelieket. Sántáék reggelre kelve fedezték fel a betörést. A rendőrség keresi a vakmerő falbontó betörőket. mint az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetője, a gazdasági hivatal képviselője és Kiss Ferenc nyugalmazott minszteri tanácsos. A bizottság a helyszínen m.'íhallgatj^ az érdekelt sazdák és bérlők panaszait és megvizsgálja a termőföldeken észlelnető vadkárokat is, majd javaslatot terjeszt a város hatóságának. Másfél év után kiürítik a koncentrációs táborokat Berlin, augusztus 17. Az amnesztiarendelet következtében kiürítik a néimet konoentrációs táborokat. ahová a politikai foglyokat internálták. A thür.ngiai tábort, ahol a legtöbb fogoly volt. tegnap végleg kiürítették. A sulzai tábor kiürítése ünnepségük mellett ment végbe. A thüringiai belügyminiszter nagy beszédet intézett a szabaduló foglyokhoz. A szabadságról visszatérő rohamosztagosok isimét belekapcsolódnak a politikai életbe. Teljes létszámban felvonulnak Nürnbergbe. |

...már 5 éve ismeretes Magyarországon is a sav és szalmsákmentes | PERTRIX Janód és zseblámpa elemekl I yeliilmuliiataiian leijesilmfinye. | József Ferenc főherceg Felsötanyán és Szatymazon (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. József Ferenc főherceg, akt a szabadtéri előadások utolsó napján érkezett Szegedre a KEAC csillagturájával, azóta Szegeden tartózkodik és Glattfelder Gyula megyéspüspök vendége. A főherceg pénteken délelőtt Felsőtanyára rándult ki, útjára elkísérte dr. Pálfy József polgármester, dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy, dr. Aigner Károly ny. főispán, dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes dr. Kogutoxvitz Károly egyetemi tanár, dr. (sonka Miklós tanácsnok, Kör menáy Mátyás országgyűlési képviselő és dr. Hunyaái-Vass Gergely, a gazdasági egyesület elnöke. A társaság tagjai három autón indultak el délelőtt 10 órakor. Első állomásuk Jánosszdüds volt, ahol dr. Pálfy József polgármestei kis tuszkulánumát és szőlőjét tekintették meg. Villásreggeli után átmentek Szatymazra. ahol a szatymazi mintagyümölcsösöket és a gazdasági szakiskolát mutatták meg Ferenc József főhercegnek, aki behatóan érdeklődött a szatymazi szőlő- és gyümölcskultúra, valamint az exportlehetőségek iránt. Szatymazról a társaság tovább folytatta útját FeLsőtanyára, ahol a főhercegnek megmutattak néhány jellegzetes tanyacsoportot. Az ut Csengelén. a város tanyáján fejeződött be, ahol a város ebédet adott a főherceg tiszteletére. A kiránduló társaság este érkezett vissza Szegedre A tiszaparti Salzburg Irta Ligeti Ernő Az ember tragédiája dómtéri előadását végignézte báró Kemény János vezetésével az erdélyi irók egy csoportja is. A csoporttal Szegeden járt Ligeti Ernő, az ismert kiváló kolozsvári iró, aki most a „Brassói Lapokéban érdekes cikkben számolt be a szegedi nagyszabású előadás sikeréről. A cikket itt közöljük: Ez nem Salzburg, a pompás történeti város, Wolff Dietrich s más bőkezű hercegérsekek finom alkotásaival, itt Mozart talán megkukult volna, — ez egy ugynevezett alföldi magyar város, hagvománytalan uccákkal és minden regényesség nélküli tájrészekkel, negyvenfokos meleggel és azok számára, akik Kötegyánnál lépik át a határt, bizonytalan vasúti összeköttetésekkel, de volt egy pillanat, amikor felsikoltott az ember: ez a magyar Salzburg! A dóm előtti tér zárt négyszögében francia és angol szót lehetett hallani, a templomtornyok legfelsőbb ablakszemeiben harsonák hangjai között fehérruhás angyalok, harangok is beleavatkoztak, előbb az aprója, később a nagyja, végül az egész együtt, — Reinhardt sem csinálhatta volna jobban. Még a dóm is megszépült ebben nz istenes össze-visszágban, a dóm, amelyről egy Idegen megjegyezte, hogy kár volt elrontani v'ele ezt a „régi" árkádos velencei udvart, ahol ,,minden kő a múltról beszél," de hagyjuk... Az ember tragédiáját nem mutatták be rossz helyen szabadtéri előadásban, de hogy a magvar géniusz e ritka remekének egyáltalában megfelel a plain-air, sőt egyenesen arra van teremtve, hogy hat- és tizezer embernek szóljon, késztessen óvatosságra és meggondolkoztatásra az élet ezer luciferi farkasvermével szemben, de gigászi lecke is legyen, Fausttal egyenértékű és a Jedermannál mindenesetre bölcsebb és művészibb, mindez bebizonyosodott Szegeden. Nem tellett erőltetni, fölöslegesen revüvé fejleszteni, trükkösiteni s hozzátenni olyan kolportázs-ötleteket, ami nincs meg a költeményben, most látjuk csak, hogy ez olyan mü, amely ,.magáért beszél." Bánffy Miklós rendezői készségének mindenesetre itt a nagy érdeme. Az érzékelhetősék — a „látványosság", a nagyarányú attrakció olyan müvet, amelynek éppen a fogalmi értékei maradtak távol a bölcseletet nem igen kedvelő magyar közönségtől. Sok Az ember tragédiája előadáson figyeltem meg a közönséget. Legtöbbjének főként a mü „látványossági" része tetszett. A képek az égben és képek a földön, a világtörténelemnek váltakozó jelenetei, de a mü megrázó bölcsesége nem hatolt el hozzá. Ez a mü a tragikum minden erejével akkor szólott először a közönséghez, amikor — bármilyen paradoxon-szerűnek is tesség — a „látványosság," a nagyarányú attrakció tálalásában jelentkezett, ötszáz statiszta, akik egyes jelenetekben (francia forradalom, görög j&lenet), százezrek dübörgő megnyilatkozásaként hatottak, a dóm körül elővágtató paripák (a Tankréd-jelenetben), őrtoronyból telefonon igazgatott scénák, vetités és festői színhatások, kosztümorgia, amilyen a magyar színpadon még sohasem volt, koreográfia és tánc, finom kisérő zene, tömény-kivonata minden érzéki hatásnak és mégis: Mndáchnak ez volt az igazi szinpada. Nem akarom Bánffy Miklóst összehasonlítani Reinhardttal. Olyan zseni, mint Reinhardt, egy emberöltőben ha egy akad. Bánffy Miklós rendezésében azonban Madách költészetéből nem sikkadt el egyetlen szó sem. A fogalmi mü nem került a háttérbe, felkorbácsolóan elevenné tüzesedett és Madách szavai, nmelvek közhasználatban idézetekké koptak, helylyel-közzel döbbenetes kinyilatkoztatás-számba mentek. Madách egyszerre időszerűvé lett. Minden, amit e szerző mond, ugy tetszik, mintha a ma idő^ szerű világnézeti zavargásainak volna megfellebbezhetetlen bírálata. * Ahogyan az kimagasló színpadi teljesítményeknél lenni szokott, viták indulnak meg a rendezői felfogás felett, elkerülhetetlen összehasonlítások Az ember Iragédiája egyes bemutatói között. Valóban a mü színpadi felhasználásánál a legkülönbözőbb összehasonlítások lehetségesek. Hevesi Sándor egymaga hosszú színigazgatói pályáján három-négy egymástól homlokegyenesen eltérő rendezői felfogásban mutatta be a drámai költeményt. A budapesti Nemzeti Színház legutóbbi bemutatója más utakon haladt, mint például Röbelingé a Burg-Theaterben. Szabadtéri megoldással kísérletezett mult esztendőben egy fiatal, de rendkívül tehetséges rendező, Hont Ferenc, ugyancsak Szegeden. ö, talán, nem helytelenül, Lucifert tette meg a mü szatirikus erejévé, a kételkedés szellemét, amely egyedül teszi lehetővé, hogy a világ meg ne merevedjék valamilyen ostoba mehanizmusban. De ez a megoldás rendkívül nagy nehézségeket rejteget. Lucifer szerepe egyre csökken a műben. A legtöbb rendező Lucifer. Ádám és Éva szembenálló világainak egyenrangusitására töreskzik. Bánffy _ mozgalmas statisztéria birtokában — beiktatta a mü negyedik főszereplőjét: a tömeget is. Az egyéni ember mellé a kollektív embert, ezek szenvedélyeivel, felgyulásaival, irtózatos összetörtségével. Az egyes ember és a tömeg között állandóan szörnyű konfliktusok csíráznak, Ádámnak gyakran azért kell buknia, mert szembe kerül azoknak az Ádámoknak névtelen tömegével, akik sorsának ő a hordozója. Bánffy nagyszerűen mutatott rá, hogy miként ingadozik, emelkedik és bukik külön a tömeg. A szabadtéri előadás tömegjeleneteit a rendezés frappirozó módon oldotti meg. A színpad ugy volt felépítve, hogy tul a rivaldán lefelé mélyült, amelyekből egy pillanatra felszínre emelődött és süllyedt az ötszáz főnyi tömeg. Egy-egy jelenetnél csak a fejük látszott és ezek a féltestek, féltagok csak emelték a hatást. Mégis azt kell mondanom, hogy nekem azok a jelenetek tetszettek á legjobban, ahol Bánffy a magányos, a magára hagyott embert akarta érzékeltetni. Ott van például a Kepler-jelenet. A szinoad óriási. Beillik akár három zárt-téri színpadnak is.