Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-14 / 183. szám

* / D£LM AGYAKOKSZAG SCBOED, SBerkMCtM«g: Somogyi neon jU^em, Telefon : Z3-33.^KIod6h1vaí(il kOlcsünkUnynAr é» (egylroda : Arad ucco S. Teleion : 15-()0. , Nyomda: LHw tlpOt nccn 1». Telefon • ll^oft. TAvlrntl ^ leveleim : DeimagyaroniAa Sseged Föllendülés utla Éjfélkor szombaton a Dóm-tértől a Szent György-uccáig olyan világvárosi forgalom alakult ki, amilyent Szegeden soha nem lehetett még látni .A szabadtéri előadás Utolsó akkordjainak elhangzása után fölkerekedett hatalmas tömeg ember minden irányban elárasztotta az uccákat és tereket, a legsűrűbb emberraj azonban Felsőváros felé gyűrűzött s nemzetkőzi autótábor verődött össze a Horthy Miklós-ucca elején. Most már több mint egy hete van világvárosi képe ennek a városrésznek előadások előtt is. A salzburgi szabadtér soha el nem ert a forgalomnak nálunk tapasztalható arányáig. Igaz, a salzburgi Dóm-téren soha nem tudtak elhelyezni annyi embert, mint amenynyit a szegedi Dóm-téren elhelyeznek s a sokkal kezdetlegesebb tribün befogadó képessége sem versenyezhet a szegediével. Az a kép, amely kialakul, amikor nyolc óra táján a látogatók tömege a kapukon át valósággal beszorítja egymást a szabadtéri nézőtérre, lassú tempójú kocsik emberáradatban óvakodnak előre, autók élesen tülkölve s lépésben haladva érkeznek, Verona életére hasonlít, ahol a világ egyik legrégibb és leghatalmasabb amfiteátrumában estéről estére harminc ezer ember tolong, figyel és lelkesedik. Évek óta akarmk a lelkeket az idegenforgalmi mozgalmak sorsot alakitó és átalakító fontosságának tudatára fölrázni. Évek óta hirdetjük, hogy azok, akik ismerik az országot és jártak külföldön, gondoljanak a magyar vidéki városok vegetálásban is egyre bizonytalanabb életére és sorsára. Gondoljanak Budapest, Wien, Salzburg, Innsbruck, Zürich, Velence, Párizs, Genf, Róma és Berlin életére az idegenek nélkül s azután döntsenek arról, hogy az-e a helyes, ha Szeged továbbra is megmarad a sivár elszigeteltségnek s meddő forgalomnélküliségnek terméketlen állapotában, vagy pedig tudomást vesz arról, ami ma Európában történik s maga és lakosai számára megnyitni igyekszik azokat az uj és hatalmas erőforrásokat, amelyek a gvarapodásnak és fölemelkedésnek legalább olyan állandó és biztos föltételei, mint a földbérek. Azon fordul mee minden, hogy mesr lehet-e valósítani, amit hirdetünk, vagy nedisr csak hagymázos rajongók utópiája. Második éve, hogy Szeged szabadtéri játékot rendez s van-e, aki vitatja, hogy a siker országos arányokon is túlnőve európai méretűvé szélesedett? Volt-e egy-két rendező bízottsági tagon kívül, aki ezt előre látta ? Esrváltalán hányan voltak egész Szegeden, akik hittek a szabadtéri játékokban, helyeselték, hoery kezdeményezik s akik áldozni akartak rá? El tudjuk képzelni Szegedet már a közeljövőben föllendülve. Nem utópia, hogy a legközelebbi években szállodák, tehát nem egv vagy kettő, épüljenek, hogy uj iparágak fejlődjenek, hogy a bicska és papucsipar újból föllendüljön, hogy a munkanélküliség arányszáma mélyen az országos átlag alá szálljon és hogy kereskedelmünk az aránylagos virulás útjára terelődjön. Nem okvetlenül kell tehetetlenkedni. Szegeden különösen nem. Nincs magyar város, amelynek annyi eszköze lenne arra, hogy a belföld és külföld /ijzy elmét masra felé fordítsa, mint Szes-edKedd, 1954 augusztus 14. Ara 12 fillér X. évfolyam, 183. »aj. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «• Bodapesten S.OO, klllitfldan 0.40 penafl. e egye» szAm Ara hétkHznap 12, vniAr- é* Ünnepnap 20 (111. Hlr•felétek lelvélele Inrltn szerint. Menteik héM Wv«eMvel naponta reggel nek. A szabadtéri játékok rendezőinek egyik legnagyobb érdeme, hogy a Dóm-tér adottságaiban rejlő ezeket a kincseket fölismerték és voh erejük ezekhez a fölismerésekhez mindenkivel szemben ragaszkodni. Ilyen fölismeréseket hagyjanak érvényesülni a szegedi idegenforgalmi és kulturélet egész vonalén. Négy bécsi vendővlá%adói halálra iiéliék és Uivégesiék Kéi rendőr életfogytiglani, kettő 20-20 évi és egy IS évi súlyos börtönt kap ott Bécs, augusztus 13. A lázadó rendőröknek a bécsi katonai törvényszék előtt folyó perében ma a védő és vádbeszédre került sor. Az ügyész vádbeszédében a következőket mondotta: — Különösen fontos az a körülmény, hogy a vádlottak egy kivételével a nemzeti szocialista párt tagjai voltak. A rendőrökre a következő két feladatot bizták: Először nekik kellett meggátolni, hogy senki sem zavarja a tornacsarnok előtti készülődést, másodszor pedig a rendőrök tették lehetővé, hogy a szövetségi kancellári hivatalt megrohanták és a kancellári hivatal tisztviselőit elámitsák. A vádlottakra a szövetségi kancellári hivatalban tanúsított magatartásuk is nagyon terhelő. Kérem a törvény alkalmazását. A katonai törvényszék ma este a következő Ítéletet hirdette ki: A törvényszék Leeb. Maitzen, Hackel és Wohlraab vádlottakat halálra. Schrott és Dobek vádlottakat életfogytiglan tartó súlyos börtönre, Steiner és Fröhlich vádlottakat 20—2« évi, Pangerl vádlottat pedig 15 évi súlyos bőr. tönbüntetésre Ítélte. Nincs Kegyelem Bécs, augusztus 13. A halálra itélt négy rendőr nem kapott kegyelmet. A kivégzés Bécs, augusztus 13. Hivatalos jelentés szerint a halálos ítéletet éjjel 10 óra 35 perckor a ka. tonai törvényszék szabályai értelmében végreI ha jtották. Starhemberg herceg — osztrák szövetségi elnökielölt Budapest, augusztus 13. A Paris Sair S t a rhemberg és Mussolini tanácskozásával kapcsolatban Rómából azt a hirt kapta, hogy állítólag Starhemberg osztrák szövetségi elnökké való jelöléséről tárgyaltak. M ik la s elnöknek hir szerint az a szándéka, hogy visszavonul a közélettől. Eles ellentétek az erdélyi és a regáti román politikusok között A Regá! féltékeny Erdélyre (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Bukarestből jelentik: Jorga volt miniszterelnök M a n i u elleni had járatához most csatlakozott a „Credinca" cimü lap is, amely heves támadást intéz az erdélyi politikusok ellen. A lap hangsúlyozza, hogy az erdélyiek politiká ja sohasem volt őszinte. Az erdélyi politikusok mindig arra gondoltak, hogy biztosítsák Nagyromániában Erdély hegemóniáját. Az a törekvésük, hogy Románia fővárosává Bukarest helyett Kolozsvárt tegyék meg. A Regátot az erdélyiek ugyanolyan zsarnoknak tartják, mint a háború előtt a magyarokat és főtörekvésük lerázni a Regát igáját. Betiltották a karteleket Jugoszláviában Rendelet a Baía-gyár ellen és a kamalszabályozásról Belgrád, augusztus 13. A jugoszláv minisz- ! különösen cipőgyárak, valamint ruhakonfekció tertanács a kereskedelmi miniszter javaslatára í gyárak, ruhacikkeket, vagy lábbelieket javítás három Jgen jelentős rendeletet bocsájtott ki. | céljából átvegyenek. Ez a rendelkezés a cseh Az első meetiltja, hogy gyárüzemek, evárak, j Bata-evár ellen irányul, amely javítási muu-