Délmagyarország, 1934. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)

1934-08-01 / 172. szám

MAGYARORSZÁG > 8KBOED, SMrkMBMMo: Somogyi ncca fivnvilA 4AT A anniicvillfi 1 ELŐFIZETÉS! Havonta helyben 3.2C C2k «m Telefon: 23-33. aZclfla WM aUQllSZIUS 1« Vidéken e> Budapetten 3.eo,kUimid«r koÍo*ank»nyvta( «• Jegyiroda : Arad! _ ,„.. MOpen«»«./ Egye» wAm Ara h«tk»zucc 8. lelelon: 1MM. « Nyomda : LBw Arn 1£ ,Uler nap«, ya»4r- éí Ünnepnap 20 tlll. Hír Lipót itec« )«. Teleion; IS^oO. Tavira« Y ^vfnlv»m «7 éeté«ek felvétele iartla »xerlnt MeaieKt ieveiclm: Pélmogyaromap Irrqprt lOiyöIIl, 1 ' lenlK heHO mv^tnl^vel nnponln ren-fl 4 bíró A bírónak hivatása, amelyre esküt tesz, hogy igazságot szolgáltasson. Az igazság szolgáltatásánál csak két korlátja van, a törvény szava és a tulajdon lelkiismerete. A törvényt a párbajt büntetendő cselekménynek minősiti. Párbajozhat-e a biró, akinek láz a hivatása, hogy Ítéljen Inasoknak a törvénybe ütköző cselekedetei fölött és a törvény tiszteletét a törvény szigorával is biztosítsa? Ha álszenteskedő moralisták volnánk, erre a kérdésre csak a leghatározottabb nemmel felelhetnénk. Ha a paptól megkövetelik, hogy elsősorban ő tartsa meg az egyház törvényeit, a magas elmélet szempontjai szerint a biróra is áll, hogy mindig és mindenütt ő szolgáltasson példát az állam törvényeinek tisztelétben tartására. Ellenben a biró is ember. A birót is kötik olyan társadalmi konvenciók, 6 is kerülhet olyan erkölcsi kényszerhelyzetbe, melyek erősebbek fi törvény irott betűjénél. Angliában, ahol fi társadalom a párbajt kiirtotta, a biróra nem állhat fenn a párbajozás kényszere. Nálunk más az eset. Nálunk előfordulhat, hogy a biró párbajozik s a törvény érte elítéli, anélkül, hogy személye egyénileg csökkenne a társadalom megítélésében. Mondhatjuk: sajnos, hogy így van. Az állammá szervezkedett társadalomnak egyik legnagyobb erőssége a bírói talár makulátlan tisztasága és a biró személyének Föltétlen érintetlensége. Hogy a biró megfelelhessen az Ítélkezés szinte emberi részrehajlásokon, emberi elfogultságokon felül lálló hivatásának, övezi őt az állam minden más társadalmi osztálynál különb előjogokkal. Jogorvoslatnak a birói itélet ellen lehet ugyan helye, de az Ítélkező biró személyét kritika tárgyává tenni nem szabad. A törvény keretei között és saját lelkiismerete szerint hozott Ítéletért a biró senkinek sem elei. Biró ellen, fegyelmi esetet kivéve, elárásnak helye nincs s fegyelmi eljárás nélcül a birót áthelyezni sem lehet. Helyes, hogy ez igy van, mert a biró abszolút függetlensége garanciája a polgárok jogbiztonságának, sőt garanciája az alkotmánynak is. Olyan érték az, amelyet semmiféle módon, semmiféle érvekre való hivatkozással veszélyeztetni, vagy kockáztatni nem szabad. Ennek az elvnek az elismerésében és elismertetésében, találkozni kell az államnak, a társadalomnak és magónak a birónak is. Az állam nyújtja a törvények által biztosított abszolút függetlenléget. A társadalom szolgáltatja a föltétlen tiszteletet. Ezzel szemben mivel tartozik a biró? A puszta ítélkezés tényén kivül f o k o« o 11 óvatossággal olyan helyzetek előidézésével és bekövetkezésével szemben, •melyek őt állithatják szembe a törvényfiyel s amelyek a preokkupált állásfoglalás látszatát kelthetik egyének, vagy esetek irányában, akik vagy amelyek felett esetleg neki kell Ítéletet mondani. A biró legyen elsősorban ura és fegyelmezője önmagának, hogy biztosítani tudja a társadalom rendjét és fegyelmét. A közigazgatási törvény nem ok nélkül mondja ki, hogy biró a törvényhatóság közgyűlése által kiküldött bizottságoknak, az iskolaszék kivételével, nem lehet tagja. Ez a bölcs és előrelátó rendelkezés védi. nem nedig korlátozza a birót. A szakbizottságokban anyagi és személyi természetű kérdések kerülnek véleményezésre és eldöntésre. Tárgyak, amelyekből polgári vonatkozású perek, sőt büntetőjogi következésü ügyek támadhatnak. Egy szállítás odaitélésének, egy koncesszió meghosszabbításának lehetnek az elérhetetlen magasságú birói itélőszékig sodródó hullámai. A törvény óvni akarja a birót, hogy az ilyen hullámok körülnyaldossák. De éppen azért a biró is kerülje az öszszeütközések lehetőségét, hogy alkalmazhassa a törvény betűjét és követhesse lelkiismeretének szavát. A biró állitsa fel élsősorban magára nézve a tartózkodás parancsát felelőtlen szóbeszédekkel szemben, hogy sem ő, sem a birói hivatás ne lehessen tárgya felelőtlen szóbeszédeknek A bírótól nem véleményt és nézetet kér a társadalom, hanem ítéletet. A magyar biró mindig fölötte állt a kicsinyes társadalmi ellentéteknek és példaképe volt annak a nemes önmegtartóztatásnak, amely igazán hivatottá tette arra, hogy szolgája legyen az igazságnak, de ure az igazságszolgóltatásnak. A politike zajgásának legválságosabb időiben ií a birói önfegyelmezésnek, elfogulatlanságnak és pártatlanságnak a tudata volt az a szikla, amelyre biztosan építhettünk. Egy testülete sincs az országnak, amely annyi hivatásának élő és hivatásának diszt adó kiváló egyéniséget szolgáltatott volna, mint a magyar birói kar. Külföldön könyvet irtak a jó biróról. Nálunk a jó birót a birói kar szelleme termelte ki magából Ez a szellem él s ennek a szellemnek letéteményese a magával szemben legmagasabb erkölcsi követelményeket felállító, a törvényt alkalmazó és az igazságot szolgáltató magyar biró. Halálra ítélték és délután kivégezték Dollfuss gyilkosait Panetta bocsánatot kért a kancellár özvegyétől - Szerdán tárgyalják a többi lázadó ügyét Háromezer náci-menekült Jugoszláviában Bécs, julius 31. A katonai törvényszék a hétfoesti tárgyalás után kedden befejezte Dollfuss gyilkosainak és a puccs szereplőinek tárgyaiásat. A terembe csak szigorú igazoltatás után lehetett bejutni. Az elnök először egy detektívet hallgatott ki, aki a merénylet idején a kancellári hivatalban teljesített szolgálatot. Elmondotta, hallotta, amikor menekülés közben a kancellárt a halálos lövések érték. Látta, hogy Dollfuss gyors léptekkel siet át az egyik szobán. Már a másik szoba küszöbén volt, amikor a lövések eldördültek. A következő tanú Pummerer tábornok fegyverszakértő volt. A tábornok elmondotta hogy a kancellárt kilencmilliméteres Steyr-pisztollyal lőtték le. Ezzel a pisztollyal kettős lövést egyszeri rántásra nem lehet leadni. Dr. Székely orvosszakértő szerint a kancellárra leadott lövések közül az első halálos volt. Orvosi segítség nem segíthetett volna rajta. Megjegyezte az orvosszakértő, hogy a kancellár keze-lába és egész teste meg volt bénulva. Ezután a puccs lefolyásáról szóló rendőri jelentést olvasta fel az elnök. A jelentésből kitűnik, hogy a lázadásban 160 ember vett részt, ezek közül 152-őt letartóztattak. nyolcnak sikerült megbökni. Re.ielentette az eluök. hogy Dollfussnak azokat a testrészeit, amelyeken sérülések voltak, felboncolták, A bizonyítási eljárás befejezése után a védelem adta elő érveléseit. Az egyik ügyvéd M i k 1 a s elnök és Schuschnigg kancellár kihallgatását kérte arra vonatkozólag, igértek-e a lázadóknak pertörlést, illetőleg katonai fedezet mellett szabadmenlevelet a német határig. A főügyész szenvedélyes hangon kijelentette: Pertörlésről szó sem lehet. Ha volt is ilyen igéret, az teljesen értéktelen és nem kötelező, mert hallatlan erőszakosságok árán zsarolták ki azt. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza. A törvényszék a védelem előterjesztéseit elutasította. Az ügyész vádbeszédében azt hangoztatta, hogy a hazaárulás kétségtelenül fenn forog. A polgárháború ennek az árulásnak voll a következménye. Azután a védő emelkedett szólásra. Több összeütközés történt beszéde során. Amikor Führer dr. formális védőbeszédet tartott a nácizmus és a csatlakozás mellett, az elnök rendreutasította. Az utolsó szó jogán P anetta kijelentette, hogy nem gyilkos. Nem akart ölni és kocsánatót kért Dollfuss özvegyétől. Holzweber kijelentette, hogy határozottan azon a véleményen volt, hogy nem fog vér folvni. Azt hitte, hogy emberei Rintelent fog-