Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-20 / 162. szám

T934 jfullus 20. BECMAGYARORSZXG 5 Fürdőtrikók, sapkák és cipők rotmni les óbban PflffiWTeSW»«! Szeptemberben családi árverést tartanak a PicK-siatómlgqárban A választóit bíróság Ítélete a családtagok vagyonkvótájáról Levetkőzött a Kossuth Lajos-sugáruton és meg akart fürödni az ártézi kut vizében (A Délmagyarország munkatársától.) Nem min­dennapi eseménynek voltak szemtanúi csütörtö­kön délelőtt az ártézi kut körüli járókelők. Egy középkorú nő a kut kifolyója előtt vetkőzni kez­dett, valószínűleg azzal a szándékkal, hogy meg­fürödjék. A jelenetnek sok nézője akadt és a cso­portosulás nőttön-nőtt. Eleinte senki sem avatko­zott bele a dologba, amikor azonban alsóruháit is kezdte levetni, szóltak a sarkon posztoló rendőr­nek. A rendőr felssólitotta az asszonyt, hogy öltöt, zék fel; az asszony- szó nélkül eleget tett a felszó­Iitásnak. Személyi adatainak felvételekor kiderült, Pilis­ről azért utazott Szegedre, hogy megfürödjék az ártézi kut vizében, amelynek gyógyító hatásáról sokat hallott. Az asszony ellen botrányokozás cí­mén megindult az eljárás, egyben a rendőrorvosi vizsgálat az asszony elmeállapotának megállapí­tására. Leventék halálos bicskapárbajáért öt évi fegyház (A Délmagyarország munkatársától.) Már­ciusban a hazatérő alsótanyai leventék között haJálosvégü bicskaipárbaj zajlott le. A tanyai le­venték a délutáni órákban levenbefogialkozáswi vettek részt, azután pedig csoportokban mentek hazafelé. Két csoport között tört ki azután a ve­rekedés. Berkó Mihály 19 éves levente volt az egyik csoport vezetője, a násiké pedig Kismár­ton György. A két fiatat legény már régóta ha­ragos viszonyban volt egymással, de egyébként is a két csoport haragudott egymásra, mert Ber­kó és társai szegényebb sorsuak voltak, mint Kismártoroék. Kismártonék azután az útelága­zásnál belekötöttek Berkóékba és ennek a vége az lett. hogy Kismarton Berkó készurásai kö­vetkeztében holtan maradt a réten. Berkó Miháfly megszúrt egy másik legényt is, aki Kismarton segítségére sietett. A szegedi törvényszék VíW-tanácsa tárgyalta az ügyet. Az ügyészség Berkó Mihály ellen szán­dékos emberölés büntette miatt emelt vádat. A legény tagadta, hogy szándókában állottt votlna meggyilkolni vetélytársát Elmondotta, hogy a másik társaság kötött beléjük és azt még a le­ventefoglalkozás alatt megbeszélték egymás között. A harag közvetlen oka még a téli időire nyúlt vissza. Kisr ártonék akkor Berkót meg­akarták a bálon bempergetni és barátja. Király Illés védte meg ettől a szégyentől. Attól az időtől kezdve nemcsak i yá, de Királyra is hara­gudtak. A haditerv most az volt, hogy Királyt felelősségre von iáik a téli e~et miatt, azután általános verekedést provokáilnak. így is történt. Az egvilk legény Királyt arculütötte, azután meg­jelent Kismarton és Berkó ekkor avatkozott bele a verekedésbe, mert ugy látta, l.orv veszélyben forognak, öt. mielőtt valamit tehetett volna, Kis­márton megütötte, azután belerúgott, majd keri­tésléoakkel támadtak reá. Védekezésül elővette kését ós ezzel jobbra-balra csankodott, hogy tá­madóit távol tarte a magától. Eközben szúrhatta meg Kismarton Györgyöt. A bíróság egy sereg tanút hallgatott ki. aikik különféle vallomást tettek, aszerint, hogy me­lyik párthoz tartoztak. A törvényszék végül is bűnösnek mondotta ki Berkó Mihályt szándékos emberölés bűntettében és ezért 10 esztendei ¡egy­házra itélte. Az ítélőtábla Hubay-tanácsa csü­törtökön tárgyalta az ügyet és megváltoztatta a törvényszék minősítését, erős fo'.indvlásban el­követett szándékos emberölés bűntettében találta bünOBMek a leventét és ezért 5 esztendei fegy­házra itélte. Az itéJet nem jogerős. (A Débuagyarország mankatársátói.) A. Pick­család vagyona körül — mint ismeretes — éveik óta elkesered.it harc folyik a családtagok kö­zött. Pick Márknak, a gyár megalapítójának ha­lála után az üzemet özvegye vette át, akinek négy gyermeke ia»radt: Jenő aki a szegedi gvá­rat vezeti, Móric, Lajos, aki Petri néven ismert szobrászművész és Margit, aki gróf Berchtaiá felesége. A családtagod között már régeb­ben kezdődött az egyenetlenkedés a vagyon fel­osztása körül. A család ekkor már megszerezte az erlaai gyárat, valamint a Czinner-gyár rész­vényeit is. A viszálykodás végül arra vezetett, hogy perek egész serege keletkezett, majd t§-5­ben szerződés jött létre, amely szerint választott bíróságra Uzták a gyón felosztását. Nagy vagyonról kellett a választott brr óságnak dönteni. A tárgyal ásolk csali nehézségeikkel foly­taik, aminek következtében az eínők, Végh Ká­roly lemondott tisztségérő!. Később a bíróságot újjáalakították, elnök lett dr. Posch Gyula, a Pesti Hazai Takarékpénztár ügyvezető-igazga­tója. Ez a bíróság több részitéletet hozott. Az egyik ítéletben megállapította, hogy milyen arányban ke l a vagyont az Özvegy és gyerme­kei között felosztani, de kimondotta azt is, hogy az értékelést 1913 decemberi állapotnak megfe­lelően heti svájci frmk alapon elvégezni. Elő­írta az ítélet, hogy a svájci frank értékét arany­korona értére, onman peeftg ananypengő érték­ben keli átszámítani. A második Uélet kimondotta, hogy Pidk Móric j ogosutarŐannl vette meg az erlaai gyár felét. Ez a gyár ugyan­is eredetileg csak felerészben volt a Pick-cég tu­lajdona, a ¡másik telét Pick lórtc vette meg. A harmadik ítélet Pick Mafgiimak valorizált hozományt itéíit meg ós végü l a negyedik itélet . Piok Jenő feleségének hozományáról Intézkedett. A választott birAsági eljárás tovább folyt és számos ügyvéd, könyvszakértő működött közre, így mint ügyvédek resztvettek a tárgyalásokon dr. Lévy Béla. Glilcksthal Samu, dr. Beck Sala­mon, dr. Görög Frigyes, dr. Jakobi Andor, dr. Reitzer Béla, znióváraljai Krámer Emii, dr. Do­roghi Ervin. dr. Willhelm Károly, dr. Lakatos Gyula, dr. Grüner István. Mint könyvszakértők Knntner Gábor. Fteischl Sándor, Hawts Miksa. Salgó Béla, Miklós Tibor és dr. Jakoborts Jó­zsef szerepeltek. A közelmúltban a tárgyalások­ban fordulat állott be és ugy látszott, hogy a pe­reskedő családtagok közelednek egymáshoz. Egyesiért ajánlatok történtek és ezekről komolyan tárgyalfek. A tárgyalások azonban hlr szerint nemrégiben meghiúsultak. Mindössze olyan megegyezés jött létre a választott bíróság előtt, hogy szeptember közepén a gyárat a pe­res felek között árverésre bocsájt­ják. Ez tehát annyit jelent, hogy ezen az 'árverésen fog eldőlni, hogy a perbenálló családtagok közül ki szerzi meg magának a vállalat tulajdonjogát. A családtagokon kivűil más ezen az árverésen nem vehet részt. Az árverés alá kerülő objek­tum becsértékét még nem állapították meg, azonban a kikiáltási árr előreláthatóan többmil­lió pengi lesz. Hoey ez a régóta taPfó ' íTbomtsá g annyira V •". ­xaácM. taeűsnecrvarázza az a tény. iwgy Pick Móric, aM ccgíag, csak ugy léphet a gyár terü­letére, ha kíséretében egy választót tbiró van. Előfordult, hogy Piok Móric heteket töltött Sze­geden a könyveket vizsgálta ós ez alatt az idő aiatt Állandóan mellette volt a választottUró. A szeptemberi árverésen fog eídőtni. hogy ki lesz a gyár tulajdonosa és akkor a vételárat és a családi vagyon többi részeit a választott­bíróságban megállapított l.vóta szerint fogják a családtagok között felosztani. SZEGEDI ÉRTESÍTŐK A Madách-uccai polgári iskola A szegedi II. kerületi Madécb-accai állami pol­gári iskola értesítőjéből kirajzolódik stz iskola ve­zetőinek egész mentalitása. A szigorúság, de jó­indulat mottója szembeszökő a sok jó és elégsé­ges osztályzásban, mert míg túlsúlyban vannak a közepesnek minősített növendékek, bukás csak rit­kán fordul elő az értesítőben. Sokat foglalkoznak az iskolában a tarra lók önképzőkörének fejleszté­sével. Előmozdítására könyvjutalmakat tűztek ki, amelyeket ez évben Krizsanits László, Va«s Sán­dor, Pálffy Tibor, Gondi Gyula, Hódi Győző, Preszburger György, Zemtai Antal, Ábrahám La­jos, Révész Béla, Véber János, Popesch Béla, Zsurkó Mihály, Péter László, Matófe István, La­kács Sándor, Dóczi István, Czinner József, Rózsa Lajos, Zika József, Bodó István, Kálmán József, flukaánn Dezső, Nagymihályi Zoltán, Sávay End­re, Schuk Lajos, Csukonyi András, Kolosits Ist>­ván, Nagy Barnabás nyerték. Pénzjutalmat, ok­leveleket kaptak a tanulók!, aan-i természetesen fokozott munkakedvet ébreszt a« Hiúságban. A' hazafias nevelést az irredenta szellem ébrentarifá­sával, ünnepélyekkel fokozza, a magyar ipar tá­mogatását vési lelkükbe, a természetszeretetet pe­dig azzal neveli növendékeibe, hogy növény- és álatvédlmi előadásokat tart — a szabadban. A gazdasági gyakorlati oktatás céljából gyümölcsfá­kat oszt ki a fiuk között, hogy azokat felneveljék. Gyorsírást, német társalgást és rajzot tanítanak rendkívüli tárgyként. A magaviselet általáhím megfelelő és jó eredményeket hozott az ,,ellenőrző könyvecske," amellyel az osztályfőnök értesiti a szülőket. Tanulmányúton a* egyik „filléressel" Budapestet látogatta az iskoia növendék serege Sportköre van az iskolának és cserkészcsapata. A segélyzőalap 221 tanulót részesített könyvse­gélyben. V i c s a y Lajos tanárról olvassuk, hogy sok­oldalú irodalmi munkásságot fejt ki. Az értesítő­ben meleg szavakkal méltatta a nyugalomba vo­nult kitűnő pedagógus Kengyel János érde­meit. Könyveket irt az ifjúságnak, verseit szaval­ja az iskola. Az értesítőt Igerth Antal, a polgá­ri fin iskola igazgatója szerkesztette körültekin­téssel. Fe^ériol fial állandó árusítása a városi bérházban levő halcsarnokban megkesdödö/l Kilóia P 1.10 Bútorszövetek* kárpitoikellékek legolcsóbb Árban Varga Mihálynál, Eradi o. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom