Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-10 / 153. szám

DELMAGVflKORSZAC rkn«B<n*ég: Somogyi nrcn l£.,l,em, Telefon : 23-35. ^Klndóhlvofol KOlctOnkOnyvUtr é» fegylrodo - Aradi uccr 8. Telefon s 13-00. * Nyomda s l»w LIpAt nccn 19. Telefon i TAvlrntl lehlem : DélmeoyaraiMAO Sceged Kedd, 1934 Julius 10. Ara 12 fillér X. évfolyam, 153. sz. EIÖUZETÍ S: Rafonla helyben 3.20 Vidéken M Budapesten S.OO.kUIIHldOn 8.40 pengd- * Egye* szAm Ara hétköz­nap 12, vnlAr- é* ünnepnap ZO (111. Hír iletéaek felvétele tarifa szerint. Megle­lenKc hétfő Kivételével naoonta rcanpl Uiságirók Szegeden es Mit jelent az angol, holland, osztrák német újságírók vasárnapi látogatása? A hivatalos Kecskemét s a hivatalos Deb­recen, sajnos, jóval előbb ébredt a szervezett idegenforgalmi politika nagy előnyeinek tu­datára, mint a hivatalos Szeged. Debrecen iévek óta lát vendégül a Hortobágyon külföldi újságírókat s mert azt tapasztalta, hogy csak a Hortobágy révén nem tud inten­ziven bekapcsolódni sem a hazai, sem a nem­zetközi idegenforgalmi életbe, az utóbbi évek egész hatósági munkásságának minden erőfeszítésével idegenforgalmi intézmények létesítésébe fogott. Erőkifejtéseinek sikerét készpénzre átváltott állandó kormánytámo­gatás segítette. El is érték, hogy Debrecen­ben virul a legszebb magyarországi strand, hogy ott épült fel az egyetlen stadion, de az aztán hatalmas és látványos s hogy a debre­ceni nagyerdőben állnak a legnagyobb és legmodernebb ipari vásári berendezések. Bent a városban olyan számottevő intéz­ményt, amely érdekelné az idegent, nem igen találni. A nagytemplom még a legérdeke­sebb. Százhúsz éves. A Budapestről elmene­kült országgyűlés negyvenkilencvenben ben­ne tartotta üléseit. S ott áll, az oltár jobb oldali rácsozata mellett az a szék, amelyben Kossuth ült. Népéleti és népgazdálkodási ér­dekességek nincsenek Debrecenben. Kecskemét B u g a z révén akar érvénye­sülni. Pő érve Petőfi és hogy megmutassa, hogy intelligensen és kitartón egyengeti ide­f enforgalmi boldogulásának rögös útját, épit­ezni kezdett. A hosszú bugaci ut után, ame­lyet parasztszekéren teszünk meg, van hol megpihenni. Kényelmes, mégis bugaci helyi­ség várja a társas ebédezőket. Kapsz ízes tej­'ételt, magyar tejétel, amikor út­közben pihenni leszállítanak. A já­kitünő rozskenyér s # paraszt­kivájt pincében hidegen tartott viz. Az ut, ha a kecskemétiek akarnák, órá­kon át sivár bugaci területen vinne keresztül. Szárazság, szikkadás, erős nap és messzi ho­rizont: ez a Bugac. Beleállitva egy-egy ?ulya, mérés, vagy csorda, csaholó kutyák, aki«cbőí itt se ve-szett ki a fajnak a városban remekül kifejlődött sok-sok kedvessége s remek pél­dányai a föld erejét közvetlenül magukba szivó, egyenes gerincű, lebarnult magyarnak. Nem lehet annyi és olyan hosszú társas uta­zás Bugacon át, hogy a hatóság tagjai bele­fáradjanak. Ott vannak minden vendéglátás­nál. De különösen annál, amely újságíróknak akarja bemutatni Bugac értékeit. Ez Debre­cenben is teljesen így van. Ha pedig a ven­dég újságírók között külföldiek is vannak, akkor a polgármester, a helyettese, a kultur­tanácsnok és legalább még néhány városházi ur képviseli a várost. Szegednek nemcsak országos, de nemzet­közi viszonylatban is figyelmet kelteni képes idegenforgalmi értékei és érdekességei van­nak. A paprika a C.-vitaminnal, a Tisza a ha­lászattal, a Mátyás-templom, melynél sokkal kevésbé érdekeseket is büszkén mutogatnak külországokban, a várrom, melynek romanti­kájából Ausztriában öt Kufstein élne meg, a muzeum ásatási kincsei, amelyek párjukat rit­kítják, a tápéi templom, amelyet az Árpádok alatt kezdtek épiteni, a tápéi szinek, a bicska, a tarhonya, a papucs, a Boszorkánysziget, amelvet restaurálni kellene és Pusztaszer, rulék módra amelyet nevezetességének érdekes körülmé­nyeinél fogva is — könnyű lenne bevinni a külföldi köztudatba. Vasárnap külföldi újságírók látogattak el Szegedre. A szakmájában csupa elsőrendű ember. Világlapok kiváló munkatársai. Sze­gedi újságírók szeretettel fogadták, fáradha­tatlanul kalauzolták őket. A Szegedért való agitációs munkában kivülük Tonelli Sándor, különösen Kogutovicz Károly vett részt föl­becsülhetetlen ügybuzgalommal. A hatóság távollétével tüntetett. Világlapok munkatár­sai leutaztak Szegedre, hogy a városnak szol­gálatot tegyenek". Népszerüsiteni akarják. A hatóságot nem érdekli a Times. Volt a kör­nyéken vagy hat aratóünnepély. Oda mentek a tanácsnok urak. Ezek után nagyon neKéz megmondani, hogy mit jelent az angol, holland, osztrák é9 német újságírók vasárnapi látogatása. Akkor, ha majd a hatóság értéke szerint fogja mél­tányolni, — csak el ne késsen — nem keve­sebbet, mint az életet. Addig pedig szimbó­luma marad annak, hogy a szellem tüzetes megváltozása nélkül továbbra is el leszünk kárhoztatva — vergődésre. Megkezdődött a londoni tanácskozás Az európai leszerelés kérdése Barthou és Sir John Simon találkozóján London, julius 9. Hétfőn délelőtt megkezdő­dött az angol(külügyi hivatalban az angol-fran­cia megbeszélés. A tanácskozásokon francia részről Barthou külügyminiszter, Pietry tengerészetügyi miniszter és szakértőik, angol részről Sir John Simon külügyminiszter, E d e n főpecsétőr, az admiralitás első lordja, továbbá a külügyi államtitkár és a külügyi hi­vatal több szakértője vett részt. A megbeszélé­sek két és fél óra hosszat tartottak. A Reuter Iroda értesülése szerint a megbe­szélések a leszerelési helyzet áttekintésével kez­dődtek, azután pedig Barthou ismertette a jelenlegi nehézségek megoldását célzó francia javaslatokat. Simon külügyminiszter a francia vendégek tiszteletére a Carlton-szállóban villás reggelit adott. A villásreggelin hivatalos beszédet nem mondtak. Sir John Simon felköszöntötte a királyt, Lebrun köztársasági elnököt, Dou­merguet és a francia kormányt. A villásreggeli után folytatták a tanácskozásokat. A Reuter Iroda értesülése szerint szükséges­nek mutatkozott, hogy a megbeszélések tárgyát két csoportra osszák, még pedig l. az európai leszerelésről szóló megbeszélésre, általános 2. a két tengerészeti miniszter közölt foiyó tanácskozásra. Az angol és francia tengerészetügyi minisz­ter négyszem között két óra hosszat tárgyalt. Ugv tudják, hogy az Egyesült-Államok le­szerelési főmegbizoll ja kedden felkeresi Ba.r­thout. Ugy a külügyi hivatalban, mini az admirali­tás helyiségében híre jár, hogv Pietry fran­cia tengerészetügyi miniszter több napig Lon­donban marad, hogy folytassa megbeszéléseit Sir Bolton Eyres Mansellel, az admiralitás első lordjával. Barthou kedden délután utazik el Londonból. A Press Association jelentése szerint a meg­beszélések egyik főtárgya a francia—orosz köl­csönegyezmény volt. IIa ez az egyezmény a most javasolt módon jön létre, Németország­nak módot nyu jthatna. a Népszövetségbe való visszatérésre, illetve Oroszország belépésére. Súlyos gazdasági válság Németországban Korlátlan felhatalmazási kapott a gazdasáql miniszter — Feltűnést kelíő rendelet az egyházi helyzetről Berlin, julius 9. Hess, Hitler helyettese va­sárnap beszédet mondott, amelyben ugy a bel­politikára. mint a külpolitikára kitért. A véres eseményekre vonatkozólag azt mondotta, hogy a régi rohamosztagosok a lázadásban nem veL tek részt. A főkolomposok, akiket kivégeztek, szerinte megérdemelték sorsukat. A háborúra vonatkozólag kijelentette, nem akarnak hábo­rút, de Németországba nem engednek senkit sem bevonulni. Német politikai körök szerint Hess egyre nagyobb szerepet ját­szik a német politikában. Sokan meglepődtek, hogy Hitler helyett ő mondta el a horogkeresztes uralom melletti beszédeL A német kormány elrendelte az összes inter­náló táborok átszervezését. Az internáló táborok a jövőben a titkos rendőrség, az S- S. ellenőr­zése alá fognak kerülni. Papén alkancellár és Orsenigo bí­boros vasárnap hosszas tanácskozást folytatott. A nuncius a Vatikán rokonszenvét fejezte ki az alkancellár iránt. Prágai jelentés szerint az utóbbi időben sok nemzeti szocialista menekült érkezeit Csehor­szágba Németországból. A menekültek között van állítólag Hammersfein, a német birodalmi hadsereg volt főnarancsno-i,

Next

/
Oldalképek
Tartalom