Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-07 / 151. szám

DEtMAGYARORSZAe CXJ SZBOED, anrkeMMMg: Somogyi neeo ft,).em. Telefon: 23-33.^KlBdól\lvntof kHletOnkttnyTtAr é* (egylroda I Arnill uccn S. Telefon; 13-0». « Nyomda s löw I IdOI nrra 10. Telefon 15'Oft. TAVrnfl 4« levélcím ; P ' Szombat, 1934 jullus 7. Ara 12 fillér X. évfolyam, 151. sz. ^^^^^mmmmamaamm^mmse^ ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken ét Bndapetten 3.00, kHlimridn S-40 penqfl. * Egyet «zAm Ara hélküz» nap ÍZ, vníér- é* ünnepnap 20 111». Hír detések felvétele tarifa *zerln<. Meqle» lent'< hétifl Kivételével nnoontn reo>iel Tanácsnoki munka A tanácsnokok" sorra nyilatkoznak. Az ujait is és azok is, akik uj beosztásban vannak. Ujat nem sokat mondanak. Amit abban a degradált helyzetben is, amelyben az uj közigazgatási törvény óta vannak, nehezen lehet érteni. Jóakarat, lelkesség és nekibuzdulás azonban minden nyilatkozatból kicsendül. Ennek kellene kárpótolnia a városépítés terén évek óta stagnáló Szegeden a reformokért. Ez a lelkesség most talán rávezet a helyes útra. Ez a jóakarat talán rávilágít a célokra, amelyek felé a helyes uton haladni kell. S ez a nekibuzdulás talán el is juttat egyikmásik célhoz, amelyek közeli beteljesedése nélkül Szeged menthetetlenül lemarad a városok egyre nagyobb lendületü versenyében. Nem sorakoztathatjuk egymás mellé az érvek kifogyhatatlan sokaságát arról, hogy Szegeden, ahonnan kiindult a magyarországi strandkultusz, végre szintén kell strandot építeni, még pedig nagyobbat, látványosabbat, kényelmesebbet, szebbet és szórakoztatóbbat, mint bármelyik az országban. Ez nem nagyzolás. Nem is túlzás, Az, hogy Szeged az ország másolik városa, kötelez. Az országgal szemben is. S a város közel százötvenezer lakosával szemben is. Azonkívül sorra épülnek a szebbnél szebb strandok. Olyan városókban is, amelyekben nincs folyóvíz. Szeged sem tarthatja fenn tovább az utóbbi években lábra kapott lomha strandpolitikát, amely mellett majd minden társadalmi rétegnek van külön partrészlete, de nincs se partja, se helyi erőforrása a város helyzetéhez s idegenforgalmi céljaihoz méltó strandnak. A Mátyás-tér rendezésének elodázhatatlan szükségessége mellett sem érvelünk. A juniusi közgyűlés kifejezésre juttatta akaratát s a közgyűlés akarata és a város érdeke bizonyára irányadó lesz minden tanácsnoki munkakörben. De ébreszteni kell továbbra is a közhangulatot annak érdekében, hogy teljesen kinyíljanak az értelmek azokkal a hatalmas érdekekkel szemben, amelyek a képtár, a Somogyi-könyvtár, a muzeum különösen néprajzi és ásatási osztályának korszerű elhelyezéséhez s a várromnak a magángazdálkodásból való kiemeléséhez fűződnek. Az pedig feltűnő hiánya az elhangzott nyilatkozatoknak, hogy senkise gondolt a filharmonikus egyesületre, amelynek polgári szervezete évek óta szünetel, míg a filharmonikus zenét, egyre fejlődő tendenciával, Shvoy Kálmán vegyesdandárparancsnokságának a polgárságéval összeforrott kulturszeretete tartotta fenn. Ennek a rendszernek azonban nemcsak a pénztára, hanem a szelleme is likvidált. Szeged mégsem maradhat filharmonikus zenekar nélkül. Még pedig mindjárt az újjáalakulásnál nagy mértékben megerősített s azután folyton tökéletesedő zenekar nélkül, amelynek hivatása Szeged zenei igényeinek kielégítésén és fejlesztésén tul a méltó reprezentáció is. Vannak vidéki városok, amelyekben két filharmonikus zenekar működik. Szegednek legyen egy filharmonikus zenekara. De egy föltétlenül. S annak az egynek élére országos viszonylatban is kiválónak ismert karmestert szerezzenek meg. Elmultak azok az idők, amikor a kultúrpolitika iskolák építésében merült ki. A hivatalszobából ki l;eil jönni. Legalább a folyosóra. Vagy ha uccai a hivatalszoba — a főtisztviselőké rendszerint az — oda kell állni legalább az ablakba, ki keü nézni a Széchenyitérre, ahol most lombtalan fák közt bukdácsol a hűvös juliusi szél. A bérszékeken nyugdijasok is ülnek, többet közülük — ez is mostani divat —, fiatalon küldtek nyugdíjba. De erős ifjak is ülnek a bérszékeken, akik — mert munkanélküliek —, bizonytalanságtól révedező lélekkel merednek a jövőbe. Féderes kocsikban erőt erjesztő álomban edződnek boldog kicsikék,1 Egy pillantás erre a térre s lehetetlen, hogyj át ne lássák a m a i időket s át ne méretezzék a m a i feladatokat. Ezeknek a mai feladatoknak tiszta felismerését, eredményes és buzgó szolgálatát várja a tanácsnokoktól mindenki. Barfhou expozéja »Bukaresti beszéde nem irányult egyetlen hatalom ellen sem" — Magyarózza revizióellenes kijelentéseit Páris. julius 6. A képviselőház külügyi bizottságában Barthou külügyminiszter expozét mondott. Kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsájtkozni a legutóbbi németországi események alkalmából Franciaország ellen indított hadjárattal. — Franciaország mindenütt keresi a béke lehetőségeit és biztosítékait, ahol csak vannak — mondotta —, majd utalt romániai és jugow szláviai látogatásaira, amelyek kielégítik lengyelországi és csehszlovákiai látogatásai után. Ezek a látogatások éppen ugy, mint az előbbiek, megerősítették és szorosabbra fűzték a barátságot Franciaország és az illető államok között. Franciaországnak és barátainak a Nép-i szövetség keretén belül folytatott politika ¡a sem exclusiv, sem támadó jellegű. Nem az a célja, hogy egymással szembe állítsa a hatalmi csoportosulásokat, hanem az európai együttműködés és a munka a feladata. Barthou ezután összefoglalta Dollfuss.il Bécsben folytatott megbeszélésének anyagát. A hozzáintézett különféle kérdésekre vála-i szólva, megismételte, hogy bukaresti kijelentései egyáltalán nem irányulnak egyetlen hata-i lom ellen sem. Sohasem állott szándékában^ hogy ne vegyen tudomást a népszövetségi alapy] okmány 19. cikkéről. fl rohamcsapatok sorsa Cutxe ax osztagok újjászervezéséről és a létszám leszállításáról — Hindenburg és Papén — Afég mindiff nem RözöltéK a Kivégzettel* lajstromát Treviranus, a "Briining-"kormány minisztere elmenekült Berlinből Berlin, julius 6. Berlinben pénteken nagyszabású tanácskozások voltak a rend fenntartásának módszeréről. A tanácskozások legfontosabb pontja az volt: mi történjék a rohamcsapatokkal szabadságuk letelte után. A rohamosztagosok még mindig lázonganak a szabadságolás miatt, különösen a sziléziai rohamcsapatok hanga, lata nem akar lecsillapodni, mivel a meggyilkolt Heines és Heidebreck páratlan népszerűségnek örvendett. Fokozza a veszedelmet, hogy Heines, mint a breslaui rendőrség parancsnoka, saját embereivel töltötte meg a rendőrséget. A német eseményekkel kapcsolatban Franciaországot ért támadások miatt Francois Poncét berlini francia nagykövet újból megjelent a külügyminiszternél és tiltakozott a német lapok támadásai ellen. A jelek szerint a francia kormány jegyzéket intéz a német kormányhoz. Berlini politikai körökben ujabb hirek terjedtek el, hogy Papén külföldre készül és politikai tevékenysége teljesen megszűnt A DímIv Expiess berlini tudósítójának tollából cikket közöl, amely arra mutat rá. hogy Papén élete vasárnap komoly veszedelemben forgott és csak Hindenburg erélyes közbelépése men-i tette meg az alkancellár életét. A londoni News Chroniclc szerint GSbbels propagandaminiszter árulta el a Böhm-puccsot. A miniszter az utolsó pillanatig színleg a lázadók mellett állt. Cáfolják Göring balesetéi Berlin, julius 6. A Német Távirati Iroda közlése szerint teljesen alaptalan és légből kapottak azok a külföldön elterjedt híresztelések, amelyek szerint Göring tábornokot baleset érte. „Becsülettel hordhatták a barna Inget —" Berlin, julius 6. Lutze, a rohamosztagosok törzskarának főnöke az Angriff-nek a következőket mondotta: — Csak akkor értesültem Rohm és környezetének hazaáruló üzelmeiről, amikor a helyzet már valóban kiéleződött. Römm baráti köréhez sohasem tartoztam. A legnagyobb határozottsággal kijelenthetem, hogy egyetlen roha oosztagos sem állott a Röhrn-féle árulók mellé. Az egész mozgalom csupán a vezetők lázadása volt. Büszkeséczeil 'moradLaíam. hocv a rohamcsaoa-