Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-31 / 171. szám

4. D É L M A G V A R O R S Z A G TO31 fulíus 3T: eltörléséről szó som lehet, mert ez a személyzet egyidejűleg a sző regi vámot elkerülő kocsik vám tétéi eimek ellenőrzését is telj esi ti. Éppen azért egy ilyen nagy bevételi tételnek eltörlését a pénzügyi bizottság ujabb megfontolása nélkül nem teljesíthettem. — A piaci helypénzek leszállításának kérdését is alapos megfontolás tárgyává keíl tenni, ¡mert mikor a Mars-tér kikövezósi költségeire igénybe veendő hitel törlesztése és kamatok az 1935. évi költségvetést 93.000 pengővel terhelik, a piaci helypénz kezelési költség. 40.311 pengőibe kerül, a piacok locsolása és takarítási költségű 30.000 pengőt emészt fel, a placrendészeti szervek illetmón^'e 15.000 pengőbe kerül és ha ehhez a költségekhez hozzászámítjuk más: a jelenlegi piacok burkolati köNtségének amortizációját, továbbá a küszöbön lévő Valéria-téri húspiac kövezését. kkor a piaci helypnizj öved elemből előirányzott ?08.199 pengőtől a városi háztartásira haszon nem hárul, meit az teljes 'egészében a piacok fenntartására lesz fordítva. "A bevételek lesz'Slltashún. Vagy törlésének kérdésénél, vagy a kiadások emelésénél mindenkor szigorúan ügyeim kell arra hogy minden 14.500 pengő 1 százalékos közStgi póta dórnak fdel meg. — Bejelentőm, hogy az államrendőrség kiadásaihoz biztosított eddigi 280.000 pengős hozzájárd á,s összegét a vonatkozó törvény : rendelkezi scik alapján a költségvetés bevételeinek 3 száalókáhan irányoztrm elő 173.941 pengőt, igy e kiadási tételt 106.059 pengővel mérsékeltem — mondja jelentésében a főszámvevő, majd kifejti, hogy a városi sze.gényalap kiadásaihoz biztositolt hozzájárulás összegét 49 155 pengővel mérsékelte. mert a népkonyhák látogatottsága lényegesen apadt. Az alsótanyai gazáasági vasút üzemetnéJ jelentkező hiány fedezésére az elmúlt évivel szemben! ?1.048 pengővel kevesebbet irányzott elő a főszámvevő, mert a dollár árfolyamának esésével a vasút építésébe fektetett töke után kevesebb kamuitot kell fizetni. A dollár árfolyama 3.50 pengővel van számítva a terve»etben. Ugyancsak a dollár árWfyaim árnak esésével éis ?t Pesti Magvar Kereskedelmi Barikkal a 450.000 dolláros ktflosönügylolibő! kifolyólag létrejött egyiesség alapján, a hitelügy tételénél, a kölcsöntők/e és kamataira, mult évben előirányozva volt hi*elt, 107.000 pengővel leszálitotta a számvevőség. A kiadások tételénél a nyugdija Laphoz biztosított hiozzájántills összege az elmúlt évivel szemben 56.000 pengő emelkedést nr.-.M. Fmiek magyarázata az, hogy a városi alkalmazottaik nyugdijjáruléka az 1934. évre a városi nyugdijszaibályzatban ttt&ráTfapított százalékok arányában irányozhatott elő. A Közigazgatási Bíróság Ítélete alapján a városi alkalmazottaik sem terhelhetők magasabb nyugdíjjárulékkal, mint az állami alkalmazottak, igy ezen a címen az alap bevétele 36.383 pengővel esett. A még mutatkozó különbözet indoka az. hogy a nyugdíjasok lakbérmérséklése cimén hozzávetőleg 30.000 pengő kiadás apadására számított a számvevőség, mivel az 1934. évi költségvetés készítésekor a vonatkozó rendelet még nem jelent meg, a rendelet megjelenése után a várt apadás teljes összegében nem jelentkezett. A tervezetben emelkedett ia kiadás összege a városrendezés tételénél 64.754 pengővel, mert az 1935. évre a Mars-tér. Mátyás-templom körüli brrkolatok és a közurti hid feljáró kőburkolására szükséges összegekből esedékessé váló tőketörElőadás a Az ember tragédiája (A Délmagyarország munkatársától.) PéldátHamtl áll az a nagy érdeklődés, amely a szegedi szabadtéri játékokat megelőzi A Széchenyi-tér 2a alatt lévő központi irodáiban állandóan szél a telefon, az ország minden részéből érdeklődnek a szabadtéri játékok iránt és telefon utján foglalják le a jegyeket Az augusztus 4-iki bemutató előadáson nemcsak a magyar, hanem a ktilffíldt irodalmi és színházi világ reprezentánsai lógnak találkozni. A "zabadt-ri játékok vezetősége ímegüiivfia Az ember tragédiája szegedi előadására, a római állami színház igazgatóját és a római Az ember tragédiáia előadásának főszereplőit, valamint Antomdo Widmar, a budapesti olasz követség sajtófőnökét, akinek kezdeményezésére Rámában előadásra kerül Az ember tragédiája. Megh-'vót küldött a szegedi szabadtári játékok vezetősége többek között a bécsi Burghtheater igazgatójának, Hermann Röbbelignek. valamint Marie Els-nek, Ottó Tresslernek, Paul Hartmann-nak. a bécsi Az ember .tragédiája főszereplő In dk és dr. Mohácsi Jenő irólesztő részletek és kamatfizetési kötéleziebtség elő lett irányozva. A kiadási tételek általában legtöbb, helyt apadtak. MegállamMia vérül a jelenfr's, hogy a városi tiz/emek költségvetései általánosságban a mult évi keretek között mozognak, csupán a fehértói halgazdaság költségvetése mutat a városi háztartás javára javulást, amennyiben ez az üzem a tiszta hasznából 36.728 pengőt juttat a város háztartásának. A költségvetési tervezetet most majd dr. Pdlfy József polgármester vizsgálja felül. A polgármestertől lievél érkezett l étfőn. hogy csak au* gusztus tlizedke táján érkezik vissza Sziegedre és közvetlen ezután kerül sor a költségvetés! tarvezet felülvizsgálására. A pénzügyi bizottságot előreláthatólag augusztus harmadik hetében Wvja össze a polgármester, hogy az 1935. évi toöfeégetési tervezet tárgyalását megkezdSe rádióban szegedi előadásáról nak, aki Az emlber tragédiáját németre fordította. A kiváló iró közölte a szegedi szabadtéri játékok vezetőségével, hogy már augusztus 2-án Szegedre érkezik, hogy az utolsó próbákat végignézze és közölte, hogy Az ember traigédSája szegedi előadásából augusztus 6-án este 11 órakor németnyelvű előadást tart a magyar rádióban. Az ember tragédiája eflőadásának utolsó próbái folynak a Dóm-téren. Bántfv gróf és Oláh Gusztáv rendezése, valamint a szereplőmüvések. különösen Csortos Gyula. Tőkés Anna, 7uray Ferenc és r 'hotay Árpád alakítása, a többi főszereplőkkel együtt rendkívül művészi élményt fognak jelenteni. Vasárnap megérkeztek az európai hírű Szentpál-csoport kiváltó táncosnői, akiknek vezetője Szentpál Olga egészen nj ko-* reográfiát irt Az ember tragédiája idei eiőadására. Az ember tragédiája mind a hét előadására jegyeik elővételben kaphatók a színházi jegypénztárnál. Csizmásbál a homokon Irta Kóró Imre Börcsök Imre háza a várostanyai szikes uton „üldögél". Az épület elülső része igen keményen állta a sarat (vályogból építették), de bizony a hátsó része az épületnek nem győzte várni a beigért gerendákat, azért hát lepihent egy kicsit. Akármennyit is dolgozok, nem tudok annyi pénzmagot összerakni, hogy ezt a kis „furbicot' felépítsem — panaszkodott Börcsők gazda. Mert hát a cím az a homokon is felemell az embörségőt. Az öreg Börcsök is sokszor emlegeti az esküdteknek: Gazda embör vónék vagy mi a csuda? Még pedig a magam gazdája. Már a bérlő az más rangu. Ha Rkkora is a földecske, hogy a kútágas körül szorong az egész tanyaépület, akkor is gazda, az emböre, mert örökföld. Míg a bérlő akkor sé gazda a homoki ember szemében, ha olyan nagy a földje, hogy a pénzügyigazgatóságtól elér az adóhivatalig A* „örök" szó ar. a legszebb szin a homoki címerben. Börcsök Imre örökföldön foglalatoskodott. Másfél lánc földön olyan szép beosztással igyekezeU, hogy mindenki megkapta pontosan a magáét. Mert hát négy örökös tartozott a birtokhoz, „mög" az adóhivatal. Négy fitestvére volt az Imre bácsinak, akik egy-két dfllő-nttal odébb laktak, hasonló nagy birtokon. Az édesapjuk nagyon „ipar" (iparkodó) ember volt. Hol itt, hol ott vett egv kis földet, úgyhogy mikor halomás történt vele, minden fiára jutott egy kis homoki földecske. Jó magyar szokás szerint mind a mai napig nem egyeztek meg az elosztásban, igy senki sem tudta, hogy melyiknek a földjén éí mert hát még nem Írattak. Sok pénzt kér a közjegyző uf. Aratáskor mindent szépen egybehordtak, azutáh emberségesen elosztozkodtak. Soha meg nem vették egymást ilyen hivatalos minőségben, csak az asszonyokra esött egy-két fogás, ha beleavatkoztak &zótebetsé£ükkel a közadakozásba, ahoasan maguk között az osztozást elnevezték. Imre bátyám ép a vályogvetöket dicsérte, mikor a házuk elé kerültem. Elkísért a Scháffer-kocsmáig. Megszoktam érte adózni A homokon minden második szava az emberformának: adó. Ha kölcsönkér valakitől; Majd mögadózok érte, nya^Mtja meg a nyájas adakozót. Ha orvostól távozik, akkor az orvost nyugtatja meg: Majd mögadózok érte. Már ott tartunk, ha fejbeverik valamelyik legényt, akkor a fiatal is csak annyit mond: Majd mögadózok érte. De ha két deci kadarka kerül emberfiához, akkor még az adóba is belenyugosztalja magát a szögény embör — magyarázta a homoki élet folyását a kocsmaasztalnál. Börcsök Imre. Ha meg a pohár egy-két utat megjár a sötitésig mög vissza, akkor bőkezű lesz az öreg: No tekintetes ur, vögye elő a plajbászt, fizetők. — Tudja tekintetös ur, legszívesebben a csizmás bálra emiéközök vissza. Mikor kikerültem az ismétlőbül, mindjár odaadtak bérösnek. Akkor még csak két osztálybul állt az ismétlő. Nem ugy éra, mint mostan. Most ha elvégzi a fiam a hat elemit, akkor kerül az ismétlőbe. Én mög mindjár az első osztálybul ismétlőbe kerültem „mögismétlö ttem" az osztályt, azután nem is próbálkoztam vele, 8 éves koromban elszegődtem. Minthogy a kocsmáros még igen jó áron mérte a bort, hát beigazítottam az Imre bácsit ez egyanesbe: A bálát mesélje öreg mert ha az iskolánál kezdi, akkor ma nem kerülünk el a bálba. — No akkor gyerünk a bálba, tért a rendes ntra Imre gazda. A tizenhatodik évembe fordultam, mikor elhatároztuk a cimboráidkai, hogy elmögyünk a Gárgyán-kocsméha, bál iránt. Sok módos cimborám volt, mög mán az én apámnak is volt mán akkor örök födje. Édös apám nem nagyon tiltakozott a bál ellen, csak pénzt nem akart annl, mig édös szülém az ellenállott. Ne mönjé fiam még, no. Ráérsz még mögszuratni magad. Ráérsz még rendőrkézre jutói, M*^^* hA'*" köHni1'""11 fogadom a beszédjit, hát eldugta a rámás csizmámat. Talán odaelőmaradtam volna, ha a cimborák^ nak mög nem igérőm, hogy elverjük a feketeszén lieket, ha elmernek gyünni' a bálba. Elmóntem én meztéláb a kocsmába. De okkoriban összetartott ám a fiatalság. Az összes cimborám, valamennyi, lévetőtte a csizmáját, még a teketeszéliek is, hogy lé né csúfoljam magamat a lányok előtt az első bálba. Nem is volt olyan nagy hiba, mert jobban megszoktuk a mezitlábbal való fordulást mint a csizmát. Egész jó mönt a mulatság, mikor egy szőrre csak beállít egy díszruhás enibör a fftiv pány ur legénye Csöndesebben mulassatok. Itt ai „Főispány" ur. Olyan alkalmatosan táncoltunk, hogy még egy városi fehérnép Is beleavatkozhatott volna. Mikor bekerült az ivóba a főispiny ur, akkor tudtuk meg, hogy egy miniszter ls van vele. Nagyon megéljeneztük, mert már akkor is tudtuk, hogy a miniszter azér gyün ki, hogy mögéljenözzük. Nagy ur volt ám akkoriban egy miniszter. Nem engedtem, hogy az öreg rátérjen a rangig mertetésre: Imre bácsi, igya mög a bort, mert jön a vonatom. — Jól van no, dörmögte az öreg. a tekintető« ur sohase hagy kibeszélni. Hát a miniszter ur mw kor möglitta, hogy «ezftláb vagyunk, azt hitte, hogy a szegénység miatt táncolunk a lábunkfejém. T7gy megsajnált bennünk«*, hogy azonnal mindannyiunknak, voltunk vagy húszan, csizmát r5ndölt. Epén vásár volt a faluban, egy-kettőre kl is hozta a kocsija. Mikor beállítottam édösszülén*. hőz az uj csizmával, azit hitte, hogy tempózok Mikor mög mögtudta, hogy milyen uton került a csizma a lábomra, csak annyit mondott: Látod ugy-é fiam, hogy jót akartaim. Csak apám, az volt mindig olyan igazságosforma, mert ráripakodott édös szülémre: Majd mögfizetöd té még ezt a csizmát, műnket fog szorítani a fiad csizmája. Nem igen szerette az öreg, ha úrfélétől kaptunk alá»* déknt