Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-31 / 171. szám

DEM AGYARQRSZAG SXBOED, ••en»e*»tfl«au: Somogyi ncca SZ^JUem, TcMon: Z3-S3.-KlodóhlVotoJ kHIotOnkltnyvtAr é* legytroda ; Aradi uccu 'S. Teleion: 13M)ft,-NyomdB: Lttw LIpAl neon 1«. Telefon r 1»—o«V. TATlrnil é* lc»eieJro t — * Tunkl Tamás párbaja A szegedi közkórház népszerű sebészfőorvosa orvosi jelentést ad ki a három as számú szoba betegének állapotáról. A beteg nem magas állású ur, nem tartozik azok közé sem, akik a legelső sorokban reprezentálnák valamely társadalmi osztályt, tudományos, irodalmi vagy művészeti ágát, sőt^ nen is hitbizományos. Annak, hogy orvosi jelentést adnak ki róla, — ritka eset közkórházban — mégis kell magyarázatának lenni s ez a magyarázat ugy szól, hogy a beteg állapota iránt megnyilvánuló, más módon ki nem elégíthető, szokatlanul széles körű érdeklődés tette szükségessé a nyilvánosság rendszeres orvosi tájékoztatását. A háromas számú közkórházi szoba súlyos betege mintegy másfél év óta szegedi lakos. Ha nem nagyon szerették volna meg ez alatt az aránylag rövid idő alatt, akkor a rokonszenv és részvét más módon ki nem elégíthető megnyilvánulásai nem tettek volna szükségessé olyan adminisztrációs kórházi intézkedést, amely főispáni titkárok betegsége, sőt a legsúlyosabb föltételü párbajban való megsebesülése esetén is — szokatlan. De a helyi és országos érdeklődésnek és részvétnek sokkal nagyobb arányai sem szolgálhatnak okul arra, hogy ennek az újságnak ezen a helyén foglalkozzunk velük. Ha ide jött valahonnan Nógrádból egy fiatalember s fáradhatatlan agilitásával, körültekintő okosságával, finom előzékenységével s szerény sokoldalúságával bebizonyította, hogy a szegedi társadalomnak is és a szegedi adminisztrációnak is egészen kivételesen hasznos tagja tudna lenni, akkor ezt a fiatalembert az egész város egész jövője érdekében ide kell kötni. Pozícióba keli emelni. Vezércikket kap majd később. Akkor, amikor módjában lesz nagyot alkotni és nagyot — hibázni. Azért is nehezen tudnánk magunkat elhatározni vezércikkre, mert a háromas számú szoba civil betegét a hordágyon a kórházba a lovassági laktanyából szállították. Olyan válágnézlet ellen, amely mellett az ellenfelek a világháború kitörésének huszadik évfordulóján kiállnak egymás ellen pisztollyal a kezükben és tizenöt lépésnyi távolságról lőnek egymásra, a világnézletek mai kaotikus harcában lehet talán legkevésbé eredményesen küzdeni. Legkevésbé lehet küzdeni báró Tunkl Tamásnak. De a közvéleményt érdekli a párbaj, mert az egyik fél, aki elesett, főispáni titkár, tehát közfunkcionárius, a másik fél, aki az életveszélyes sérülést ejtette, b i r ó, tehát az állami gépezetnek abban az ágában működik, amelynek törvény a legteljesebb immunitást biztosítja, társadalom a legmélyebb megbecsüléssel adózik, mert a legnagyobb államérdekeket kifejezésre juttató, védő és biztosító zavartalan működéséhez emelkedett gondolkodás, érett visszavonultság és valósággal desztillált törvénytisztelet nélkülözhetetlen. Érdekel bennünket a párbaj, mert az előzményeket istenitélettel elintézettnek tekinthetik a felek, de nem tekintheti elintézettnek a közvélemény, amely megrettenve látja, hogy a biró, aki birói ítélet kikérése helyett kiállt halálos kimenetelűvé könnyen válható pisztolypárbajt vivni, ezt a konfliktusát azzal intézi el, hogy kilép az — Emericánából. Kedd, 1934 Julius 31. Xrt% 12 fillér X. évfolyam, 171. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «» Budapesten 3.00, kUII«ld«n 0.40 pengd. * Egye« txim Arn hétkiíax nap 12, TMAr- «• Ünnepnap ZO 1111. Hlr de««ek teltétele torlta «zerlnt. Megte» tnoIK n«Mö klv«leiéTet naponta reggel ATTÓI, Hogy milyen elbírálás alá esik", ha biró kiáll párbajozni, külön fogunk beszélni. A közvélemény, amely kutatja ennek a súlyos kimenetelű párbajnak az előzményeit, elsősorban arra kíváncsi, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy ezt a lavinát a büntető biró többrendbeli rágalmazás, tehát bűncselekmény elkövetésével indította meg? Megfelel-e a valóságnak, hogy a büntető biró — akinek hivatásához tartozik, hogy hasonló cselekményekért mások fölött mondjon Ítéletet — elment egyik szegedi újság szerkesztőségébe és ott — bizonyára nem azért, hogy emlékkönyvbe foglalják — olyan adatokat mondott el báró Tunki Tamásról, hogy nem báró, hogy az apja tőzsdeügynök, ő parkettáncos volt, hogy ném doktor és nem tiszt és hogy mindezeket a vádakat igazolni látszik, hogy a tanácsnoki állásért beadott pályázatához egyetlen okmányt sem mellékelt? Megfelel-e a valóságnak, Hogy a mostanihoz hasonló okok miatt máskor is került már a büntető biró ur kényes helyzetbe? Talán nem egészen annyira kényes helyzetbe, mint amilyenbe Tunkl Tamás hozta, da a taknyos szócska, még pedig az ő szemé-, lyével kapcsolatosan, szőnyegre került s a» affért egy emericánás szerzetes közbejc ével — fogjuk rá; — békésen intézte el? Az esetet nem azért említjük meg, hogy pótlólag belekerüljön a lovagias eljárásról fölvett valamelyik jegyzőkönyvbe, hanem egyszerűen azért, mert a szombati pisztolypárbajjal kapcsolatosan széltében-hosszában beszélnek róla s mi alkalmat akarunk adni a — megcáfolására. Sokat beszélnek a bíró úrral kapcsolatosan bizonyos és úgynevezett sajtóorgánumról.' Azt is tisztázni kellene, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy ennek a sajtóorgánumnak egyes rágalmazó cikkeihez az anyagot, egyes rágalmazó cikkeihez a szöveget szállította^ hogy viszont a papirt, amelyet a gyáros szál-« litott, többször kifizette a biró ur és hogy a nyomdaszámla kifizetését sem tagadta meg mindig? Azt is tisztázni kellene, hogy megfelel-e a valóságnak, hogy rágalmazás míatü eljárás alá vont cikkéért legutóbb is csak Írásbeli felszólításra vállalta a felelősséget^ mert ugy érzi mindenki, hogy mégis csak más az, ha az ujságiró és más, ha a büntető b i r ó játszik bújócskát a törvény paragrafusai között." Dollfuss gyilkosai a katonai biróság előtt Hétfőn délután összeült a rendkívüli törvényszék és megkezdte a terroristák első perének tárgyalását — Kedden hirdetik ki az Ítéletet Karlntftiában véget ért a lázadók eüenáílása, helyreállt a nyugalom — Tömegesen menekülnek Jugoszláviába a lázadók Bécs, julius 30. Panetta Ottót hétfőn részletesen kihallgatták a rendőrségen. Kezdetben tagadott, később vallomást tett és előadta, hogy társai egyrészével, akik a szövetségi kancellári palotába érkeztek, felrohantak a bejárón, a jobbra levő lépcsőházban követték egyik társukat, aki nyilvánvalóan jól ismerte a járást az épületben. Egyszer csak a kancellár szóbájában álltak, a kancellárral szemben. Panetta elővette pisztolyát és szóváltás nélkül kétszer rálőtt a kancellárra. Még látta, amint összeroskadt. Amikor tettének okáról kérdezték, kijelentette, hogy a hadseregből való kizárása miatt, amely politikai felfogása folytán történt, kiolthatatlan gyűlöletet érzett a kancellár iránt, akit a nemzeti szocialista ellenes politika exponensének tekintett. Bevallotta, hogy mindkét lövést ő adta le Dollfussra. Gyűlölte Dollfust, mert az ő rendelkezése folytán taszították ki a hadseregből, ahol nemzeti szocialista tevékenységet fejtett ki. A puccs többi résztvevője is azonosít ja magát a gyilkossal és egybehangzóan azt mondják, hogy tettük oka bosszú, a kancellár ellen, a hadseregből történt kizárás miatt Megállapították, hogy PanettánésHolz. v e b e r e n kivül a terroristáknak még egy harmadik vezető jük is volt Wallner Károly személyében. Wallner szintén a védőerőtestület tagja volt, rangja nem volt és szintén nemzeti szocialista tevékenysége miatt bocsájtották el a hadsereg kötelékéből. Panetta a katonai biróság előtt Délután fél 5 órakor összeült a katonai biróság a szerdai puccs részeseinek ügyének tárgyalására. A bíróság elnöke Oberwéger tábornok. A fővádlottak Panetta és Holzwéber, akiket Dollfuss kancellár meggyilkolásában főrészeseknek tartanak. Törvényszéki fogságban van rajtuk kivül a puccs tobb 8 résztvevője, akik a RAWAG ellen hajtottak végre támadást. A tanács tagja négy tiszt és egy polgári biró. \ m