Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-25 / 166. szám

D£LM AGYARORSZAG SKEOED. aiarü nirtOég: Somogyi nceo Zl^l.en, Telefon: 2M3.^Hlad«hlvatol kOletOnkOny^Ar é» jegyiroda: Aradi urcn S. Teleion - 13-««. , Nyomd« t LUW I, iprtt nrcn 1Q. Telefon - 13*0». Tftvirw«' Szerda, 1954 julius 25 Arn 12 fillér X. évfolyam, 166. »z. BIÖFIIETES: RnTontB helyben 3. VWéhen M Budapesten XOO.klIIHildlh« 0w«0 pengd. * Egyes »6m Ara bédceizJ nap 12, va»dK> «« Ünnepnap 20 (Hl. Hlr <le«é«ek felvétel« tnriln »zerlnt Megfej reaiief Madocsa és Csikágo Két dróttal felszerelt hatósági közeg köröz egy szegény kis foxikutyát a Deák Ferenc-uccában. Az egyik a mozi, a másik a Hid-ucca felől. A kis foxi kezdetben nem sejti a veszedelmet, nyugodtan szaglászódik a gömbakócok körül és csak akkor eszmél fel, mikor az ellenség két irányból is rohamlépésben közeledik. Megállapithatólag a közönség rokonszenve határozottan a foxi felé hajlik. Innen is, onnan is füttyöntgetnek, kiabálnak feléje. Egyszerre a h a t ó s á g szerszámja lecsap a foxira. A kis kutya ebben a pillanatban a sakktábla lóugrását megszégyenítő hirtelenséggel pattan félre és tömpe farkát megbillentve, vágtatva tűnik el a fal mellett a színház irányában. A közönség, — a sarki fagylaltos és segédje, a cukorkaárus, egy-két járókelő, egy csapat labdát rugdosó gyerek, — megkönnyebbülve vesz tudomást a szerencsés megmenekülésről. Ketten még egy halk éljenzést sem tudnak magukba fojtani. Legyünk egészen őszinték és becsületesek. Valamennyiünk tudatalattiságában lappang bizonyos rokonérzés mindazok irányában, akik a túlerővel, különösen a hatalom túlerejével kerülnek szembe. Szegény kis foxinak semmi köze a világpolitikához, gazdája iránt érzett ragaszkodáson kivül sejtelme sincs az emberek társadalmának berendezéséhez és mégis lélektanilag ugyanaz az erzes nyilatkozott meg mellette, amely annakidején nem az angolok, hanem a búrok győzelmét óhajtotta és harminc esztendő előtt téves módon a kicsinynek és gyengének tartott Japán mellé állitotta a világ közvéleményét, mikor leszámolás elé került Oroszországgal. Ebből az érzésből fakadt a múlt század betyárromantikájának egész költészete és — mi tűrés, tagadás, — váltotta ki nagyon sokakból a végzet igazságszolgáltatásának érzését, mikor a madocsai csendőrgyilkos nem bitófán végezte életét, hanem vagy harcban esett el, vagy a túlerő láttára fordította saját maga ellen fegyverét. A madocsai csendőrgyilkos embert ölt. Két emberélet száradt a lelkén, amelyekért felelnie kellett a földi igazságszolgáltatás előtt. A madocsai csendőrgyilkos mégsem volt a társadalom ellensége. Ó csak virtuskodó, duhajkodó parasztlegény, afféle falurossza volt, aki túláradó erejének tudatában beleköt mindenkibe, aki elébe kerül, belerúg a cigány bőgőjébe és kiveri a társaságot a falu korcsmájából. Mikor a bicska mélyebbre szalad, vagy a bolond golyó azt a kis húsdarabot találja, amelynek az volna a kötelessége, hogy dobogjon, üldözött vad lesz belőle, akit elitéi a törvény, aki rejtőzik szőlők között, istállókban és padlásokon, de mint a bekerített ordas, amelynek nincsen menekvése, nem akarja ingyen odaadni a saját kioltásra ítélt ¿letét. Ettől a madocsai parasztlegénytől a gondolkodásnak, az érzésnek, a cselekvésiek és a stílusnak mekkora különbsége váLsztja el azt a csikágói gangsztert, akit Amerika legnagyobb ellensége tiniméi tisztelt meg egy száztizmilliós társatalom közvéleménye. A céltalan, de saját borét vásárra vivő korcsmai virtuskodás és lügénykedés mennyire fölötte áll annak a nagyvárosi alvilágnak, amely szeszt csemXtésA. bankokat foszt ki, gyermekeket és felnőtteket rabol, selymet hord, de kloakákban húzódik meg, ha szorul körülötte a hurok. Ez az alvilág, amely politikai szervezetekbe is belekapcsolódik, nemcsak terrorizál, de veszteget is, csápjait kinyújtja az üldözésre és Ítélkezésre rendelt hatóságok felé, a nagyvárosi civilizációnak ez az autóval és mindennemű technikai segédeszközökkel dolgozó terméke, százszorta nagyobb veszedelem a társadalomra, mint a midt század csárdái körül kalandozó betyár, vagy a duhajkodásában primitívnek megmaradt madocsai falurossza. Az előre megfontoltságnak, a legsötétebb gaztettek részletekre terjedő kitervelésének mélységes erkölcsi különbsége választja el Csikágót Madocsától. Bünőző mindkettő, de más a bűnözés tartalma és erkölcsi háttere. És más a menekvésük kísértete is, mikor a rendet fenntartó és igazságot osztogató hatalom számon akarja kérni tőlük cselekedeteikert. Az egyik a padláson, kukoricaszára^ mögött rejtőzködik és éjjel lopja ki magát 9 falu sötét hangtalanságába. A másik operá* ciót végeztet az arcán, hogy megváltoztass» az ábrázatát és esténkint a mozikat látogatja,» mert neki az emberek erdeje a rejtekhelye» De a paragrafusokba foglalt igazság osztogatásánál mélyebb emberi igazságérzet szólal meg a két eset nyomán, mikor az egyikkel szemben, bár hibázott és vétkezett, nem tu-» dunk elfojtani bizonyos emberi részvétet, at másiknál ellenben nincs helye a részvét leg-» csekélyebb mértékének, sőt mindenki azt ér-« zi, hogy a mozi előcsarnokában szitává lőtl nagyvárosi bandita megérdemelte a sorsán Madocsát és Csikágót nemcsak a kilométered ezrei, nemcsak a falusi elmaradottság és &| városi élet fejlettsége, hanem a társadalom, rendje ellen vétőknek minémüsége és az er*. kölcsi elbírálásnak ez a különbözősége vá^ lasztja el egymástól. Két halálos ítélet és ecey kivépzés Bécsben a szigorított statárium első napján Bécs, julius 24. Kedden tárgyalta a bécsi rögtönitélő bíróság Gerl József és Ansböck Rudolf volt köztársasági védőőrök bűnügyét. A két vádlott több lövéssel sulvosan megsebesitette Herstner Ferdinánd rendőrőrmestert, aki őket igazolásra szólította fel. Az ügyész először ismertette a pör tárgyát, majd a vádlottak kihallgatására került sor. Gerl József állott először a bíróság elé. Lényegében bűnösnek érzi magát — mondotta. Tettét eszméi szolgálatában követte el. A merényletet csak ő követte el, társa csak jelen volt a merényletnél. Tettét azzal indokolta, hogy ebben a rab országban elvesztette minden életkedvét. A kormány elleni tüntetésnek szánta a merényletet. Eszméire nagyobb snlyt helyez mint életére. A védő szólalt azután fei és hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták ellene vannak minden erőszakos megoldásnak. A másik vádlott, Ansböck Rudolf kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Neki a bűntényben semmi néven nevezendő szerepe nem volt. A rögtönitélőbiróság Halálra ítélte Gerl JÓ. zsefet és Ansböck Rnaolfot azzal az indokolással, hogv szombaton robbanó merényletet köveitek el a dunaparti vasút ellen, majd amikor le akarták tartóztatni őket, egy rendőrt lövésekkel súlyosan megsebesítettek. A halálos' ítéletet a törvény rendelkezései alapján két-h4«| rom órán belül végre kell hajtani. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Gerl nem áll szilárdan a szociáldemokrata eszméld szolgálatában, hanem a nácikkal rokonszenvei zik. A rögtönitélö bíróság által halálra itélt Aits-* böck kegyelmet kapott és halálbüntetését éleW fogytiglani börtönre Változtatták át, ezzel szenti ben Gerl kegyelmi kérvényét elutasították. Gerl Józsefet este 8 óra 20 perckor kivégezték. A hivatalos közlemény szerint Ansböck javára azért tettek kegyelmi ajánlatot, mert Ans* böck a merénylet elkövetésében csdekvólejj nem vett részt és a bizonyítási eljárás igazoltahogy csak Gerl felbujtására vállalkozott a rob-> bantásban való segédkezésben. 20 évi súlyos börtön Salzburgban Salzburg, julius 24. Az újjáalakított esküdt.» biróság ma két nemzeti szocialista felett iltlkezelt és az egyiket 12 évi, a másikat 8 évi sm lvos börtönre ítélte. A vádlottak pünkösd va-i sárnapján éjjel a missziós kolostornál bombát robbantottak. A Doumergue-kormány Is hivatalában marad A kedd délutáni minisztertanácson elintézték a kormányválságot — Doumergue beszéde a pártközi békéről (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Pá. risból jelentik: Kedden délután tartották meg Párisban a döntő minisztertanácsot, amelynek határoznia kellett a Doumergue-kormány sorsáról A nagy figyelemmel várt tanácskozás után a parlament tagjai megelégedéssel fogadták azt a hirt, hogy a kormányválságot eloszn látták. Ha ennek bizonyos visszahatása mutatkoznék is a radikális párt összejövetelén, remé-. lik, hogy semmiféle tüntetés nem zavarja meg a helyzetet. A minisztertanács után S a r r a u t belüueyw i