Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-24 / 165. szám

PELM AGYARORSZAti SZSOED, SteerhetztMAg: Somogyi ucca Z2..1.em, Telefon : 23-33.^Klntlóhlvaíal KtflctUnkOnyTtAr és Jegyiroda r Aradi ucea S. Teleion: 13—OO. - Nyomda = I_«w , jpöt ucrn 19. Teleion 13—o«. Távirati levélcím : DélmagyazonzAfl Szeged Kedd, 1954 julius 24. 4ra 12 fillér X. évfolyam, 165. sz. ELŐFIZETÉS: HaTOnta helyben 3.20 Vidéken é® Bodapealen 3.eo,kUl(«ld«n 0.40 penqtf. < Eíjyrs Mám Ara hétköz­nap ÍZ, vn»Ar- és Ünnepnap 20 siti. Hir rtetések felvétele tarifa srerinl. Meole­lenlK héttő kivételével nnnonáa reyoel Szigetperrón Előbb vala laptégla. Azután éltégla. Az­után laptégla és éltégla. Mindezek után pe­dig a szigetperrón következek. Szeged története — akik az egészen szaba­tos kifejezésekhez minden körülmények kö­zött ragaszkodnak, azok ugy mondanák, hogy kultúrtörténete — uj fogalommal s ennek kö­vetkeztében uj fejezettel is bővült. Azok, akik nem tudták, megtanulhatták az utóbbi hónapokban, hogy a Mars-teret is, mint a világ minden más piacterét, kétféleképpen lehet kikövezni. Vagy ugy, hogy lapjával rak­ják egymás mellé a köveket S aztán habar­csolják, vagy ugy, hogy a kövek élükkel kö­vetkeznek egymás utón s ilyen állapotban verdesik a habarcsot a kövek közé. De meg lehetett tanulni azt is, hogy ez az a két mód­szer, amelyeknek hivei az idők végtelensé­géig se fognak elfáradni abban, hogy kigyót, békát kiáltsanak nemcsak az egymás fejére, hanem az egymás kövére is. Már most mi következik ebből? Lehet, hogy teljes bizonyossággal még nem döntöt­te el a műszaki tudomány, hogy a rongálási arányszámokat tekintve, milyen viszonyban van egymással a lapjával rakott tégla, a kigyó és a béka, továbbá ugyanez a két ártatlannak látszó állat és ugyanaz a tégla, ha élére van rakva. Az azonban kezdettől fogva bizonyos vala, legalább is a műszakiak szegedi kollé­giumában, hogy az ár, a tartósság és a lap­tégla, továbbá az előbbi, némileg elvont két fogalom és az éltégla^nilyen viszonyban van­nak egymással, a szegedi közigazgatási szer­vek kora tavasz óta mégis síbolják — ra­gaszkodva továbbra is a precizitáshoz, talán inkább azt mondhatnók: — elsíbolják a dön­tést a Mars-tér kikövezéséről. Nagyon nehéz az ilyen költői témáról nem szatírával irni. Azt megmondták elégszer ele­gen, hogy még sem járja, hogy szegedi köz­igazgatási szervek a pályázat föltételeit kezd­jék firtatni, majd összeeszkábálni, amikor a pályázat sorsáról, tehát a munka oda Ítélésé­ről kell dönteni. Azt szokták mondani, hogy az elmúlt másfél évtizedet mint az alkotó munka korát fogja megörökíteni a szegedi történetírás. Mit végzett ebből az alkotó mun­kából a mérnökség? Melyik tervrajz az övé, melyik építkezést vezette le házilag, hogy ez­zel tetemes megtakarítást okozzon? Volt-e ré­sze, bármily csekély része, az alkotásban? Nem tartozunk a könnyű népszerűség hajhá­szói közé, nem vallhatjuk tehát kenyerünk­nek a mérnökséget minden körülmények kö­zött szapulni. Az azonban még sem járja, hogy Szegeden a műszaki bizottságban 1934-ben arról kelljen hónapokon át vitat­kozni, hogy laptégla, vagy éltégla és hogy a döntés hatalmasan kiépített mérnöki szerve­zetünk asszisztálása mellett körülbelül azon forduljon meg, hogy a bizottsági ü'ésen fel­Joboti husz filléres Írással vagy sassal fölfelé esik-e vissza? Mindenki azt hitte — mint utólag kiderült, ilyesmit sose szabad hinni —, hogy végre jó útra terelődött nemcsak a Mars-tér, hanem a Mátyás-tér rendezésének az ügye is. kőt azt is hitték sokan, amikor kiderült, hogy nem felebbezték meg a közgyűlési határoza­tot, hogy a Mátyás-tér környékének a kikö­veztetésével — idegenforgalom! — a minisz­teri döntésig sem fosr várni a hatóság. Hi­szen a munka legalább olyan sürgős, mint amilyen kicsi. De akik hitték, megint csalód­tak. Három bizottsági ülés, két kisgyűlés és két közgyűlés döntött a szigetperronos meg­oldás mellett. Egy-két felszólalás a legutób­bi közgyűlésen elhangzott ugyan ellene. De ugy látszott, hogy a néhány aggodalmasko­dók nemcsak magukra maradtak, hanem meg is nyugodtak. Kiderült azonban megint, hogy okosabb látnokot nem ismerni. Szó sincs az aggodalmaskodók megnyugvásáról. Ellenke­zőleg. Összeálltak tizen, kerestek vezetőt s az­után,amikor már letelt a felebbezési határ­idő, — hadd múljon az idő jelszóval — el­mentek a polgármesterhez s egy minden te­kintetben szabályos közgyűlési határozattal szemben azt kérték, hogy a polgármester — egyedül a polgármester az egyhangú köz­gyűlési határozattal szembeni — ne engedjen a Mars-téren szigetperronos kövezést::: A kövezési határozatokat minden körülmé­nyek között föl kell terjeszteni a belügymi­niszterhez. Jogi előírásoktól eltekintve ez most városi érdek is, hadd szóljanak hozzá a fölmerült kérdésekhez a kereskedelmi mi­niszter műszaki közegei is. Ha pedig igy van, mért kell most szabályosan létre jött közgyű­lési határozat felterjesztését kisíbolni? Mért fórum — még pedig legfelsőbb önkormány­zati fórum — bizottságok, kisgyűlés és köz­gyűlés fölött a küldöttség? Minek ez a komé­dia? Ha nem akarják kiköveztetni a Mars­teret, mért irnak ki versenytárgyalást,, mért foglalkoztatják vele a közigazgatás vala­mennyi szervét? Komoly emberek közremű­ködését csak komoly tervek komoly megva­lósítási szándékához szabadna igénybe ven­ni. Kedden rendkivflli minisztertanács dönt a francia koratáni sorsáról Cheron igazságügy miniszter tanácskozása Herriot-yal (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Pá. risból jelentik: Cheron igazságügyminiszter hétfőn délelőtt Lyonban felkereste Herriot tárcanélküli minisztert és hosszasan tárgyalt vele. Párisba érkezése után Sarraut belügy­miniszter folytatott hosszabb tárgyalást. A ta­nácskozás után a miniszterek kijelentették, nem adhatnak nyilatkozatot, mert Cheron igaz­ságügyminiszter befejezte küldetését és most már Doumergue miniszterelnök illetékes arra, hogy nyilatkozzék. Doumergue este indult vissza Párisba, hogy kedden délután jelen le-) gyen a rendkívüli minisztertanácson. L e b r u n köztársasági elnök vasárnap egy beszédben foglalkozott a francia politika világ-; helyzetével. Hangsúlyozta, hogy Franciaország sohasem foglalkozott a hegemónia és a beke­rítés elvével, de békét akar mindeme összetar-i tás révén és mindenki méltóságának megoldá­sával. Mindenki megérti, aki tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket Kedden 01 össze Ausztriában a szigorított statáriáiis biróság A nagyhatalmak közös lépést terveznek Németországban a nád terror elien Bécs, julius 23. Vasárnap és hétfőn folyta­tódtak Ausztriában a terrorcselekmények. Több bomba robbant, amelyek jelentékeny károkat okoztak. Főleg Klagenfurtban követtek el sorozatos bombamerényleteket. A tartományi kormányzóság és az országos tör­vényszék palotája előtt robbant bomba. Mind a két épület súlyosan megrongálódott A rögtönitélő biróság kedden, de legkésőbb szerdán megkezdi ifíükö­dését. Forstner Ferdinánd rendőrfelügyelő merénylői, — akik a feloszlatott védőőrség tag­jainak mondják magukat — lesznek a statá­riáiis biróság első vadlott jai. Osztrák politikai körökben ugy tudják, hogy áz Ausztria függetlenségét biztosító három nagyhatalom: Olaszország, Franciaország és An­glia legközelebb ismét lénést fog tenni Németországnál. hogy Ausztriával szemben a terroraktusokat szüntesse be és a terrorcselekményeket ne tá­mogassa. Ha a három nagyhatalom terve nem sikerülne, ugy Németországgal szemben egész se­reg szankciót fog életbeléptetni. Római jelentés szerint Olaszország azt fog­ja követelni Németországtól, hogy 9 terrorcselekményeket Ausztriával szemben azonnal szüntesse be. Minden jel arra mutat, hogy Olaszország Ber­linben is fel fog szólalni Ausztria függetlensége érdekében. Nyolc évet kapott egy petárdás nemzeti szocialista Bécs, julius 23. A bécsi rögtonitélő biróság W e i 1 f e r t József nemzeti szocialistát, aki mult héten petárdával felrobbantott egv tele­fonfülkét nyolcévi sulvos börtönre itelte. Ezt

Next

/
Oldalképek
Tartalom