Délmagyarország, 1934. július (10. évfolyam, 146-171. szám)

1934-07-18 / 160. szám

TQM tuIíus Ifi. DECMRGyARORSZRÖ s Titokzatos revolverlövések egy Polgár-uccai lakásban (A Délmagyarország munkatársától.) Rejté­lyes ügy foglalkoztatja kedd reggel óta a rend­őrséget. Az egyik Polgár-uccai lakásban történ­tek azok az események, amelyek tisztázásán most fáradozik a rendőrség. Hir szerint a reggeli órákban az egyik Polgár-uccai lakásban egy­másután több revolverlövés dörreni el. de sebe­sülés nem történt. A lakásban egy fiatalember lakik és a revolverlövések pillanatában ott tar­tózkodott egy fiatal leány is. Hogy a revolver­lövések hátterében n-.i húzódik meg, egyelőre nem lehet tudni. Többféle verzió kering. Egyik verzió szerint tisztítás közben vélet­her üil sült el a revolver, .násik verzió szerint féltékenységi jelenet játszódott le. Kedden reggel 9 ó.akor -. rendőrség kihall­gatta a 22—23 év körüli, csinos, kisírt szarmi leányt, azután elbocsájtották a rendőrségről. A nyomozás folyik. Öngyilkos leli a rossz termés miail kél gazdálkodó (A Délmagyarország munkatársától.) Az or­szágosan rossz gabonatermés már nem egy helyen okozott komolyabb tragédiát. A napok­ban egy dunántuld földbirtokos lőtte magát fő­be. mert a termése nagyon rossz volt, kedden pedig a szegedi ügyészség területén történt har aonló ok miatt — egyszerre két öngyilkosság. A kora reggeli órákban a kisteleki főjegyző Jelentette a szegedi ügyészségnek, hogy Juhász József 56 éves gazdálkodó nndrógszijjára fel­akasztotta magát a katasztrofálisan gyenge ter­més miatt. Juhász halálának közvetlen oka — a nadrágszíj csattja volt. A gazdálkodó a szij­jat ugy tette a nyakára, hogy a szijj csattja behatolt a gégéjébe és azt eltörte A Halál ilyen módon következett be. A gazdálkodó azért ke­seredett el annyira, mert kevés terméséből nem jutott eladásra, a család fenntartására kellett jóformáa az egész termését visszatartania. A másik hasonló eset Apátfalván történt. Itt Balázs György 52 éves gazdálkodó akasztotta fel magát a kocsiszínben. Mire rátaláltak, halott volt. Balázs földje is gyengén adózott ebben az esztendőben, a gazdálkodó el volt emiatt erősen keseredve, mert sok volt a fizetnivalója és a kis termés következtében nem tudott a piacra vinni elegendő gabonát. MégíOnapfg Rjtj áíllllázbail tart ax olcsó szezonvégi vásár S x é c £ e n y I t « r 1 6. s r 1 y m e muse/ymek, rao»llnok, greaadlnoft ifh n agy vtfla<c<ékban. Idegenforgalmi körséta Szegeden keleti meglepetésekkel (A T>élmagyarorsz'ág munkatársától.) Egy ilyéri körséta Szegeden szomorú képet nyújt a város tisz­tasági állapotáról. Itt Szegeden nem érthető az, ha piszkosak az uccák, egész más a helyzet a ke­leti városokban, ahol a piszok komoly idegenfor­galmi tényező, ahol a piszkot tervszerűen gyűjtik és halmozzák az idegenek cipői elé... Szegeden míg nem gondol arra az idegen, hogy fel kell hazni ti turaeipőt és készenlétben kell tartania a kölr.is «veget. Itt tehát — meglepetésszerűen éri őket a szemetes ucca látványa ... Nézzük például a várost egy külföldi utas sze­mével. Csinos ez a Boldogasszony-sngárut, ezzel a két oldalon végigfutó illatos parkkal. De mit keres például az autó kerekei alatt az a kopott lazék? VaJószinyleg a gyerekek gurították ki a mellékuccáról. Nézzük meg a sugárút egyik mel­lékuccáját. Az előbbi fazekat tényleg innen gurí­tották ki, mert például a Liliom-uccában még hár­mat lehet találni. Évtizedekig szolgáltak ezek a derék, égett aljú fazekak, amig kikerültek az uccá­ra, azzal as ócska, szakadt kabáttal együtt, amelyik ©tt husul a járda mellett. Ilyent csak Kairóban le­het látni. A Liliom-ucca mellett sorakozó többi uc­ca főjellegzetessége a sár, meg a por. Érdekes dolog az, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat mindig meg lehet találni. Mert ha eső e?ik, akkor dagasztani lehet a sarat, ha pedig csak egy napig nem esik, akkor porfelhő kél a kocsi nyomá­ban, olyan takaros, hogy fulladozik tőle az utas. Kerüljünk vissza a sugárutra, nehogy az idegen észrevegye, hogy csak alig néhány méternyire van inaen a klinika-sor. Még rosszat találna gondolni. A Giaella-tér remek helyen fekszik. Kár, hogy sok as elhullott papirdarabka a betorkolló n?cák elején. Most ne is beszéljünk arról, hogy az idegen, ha nem figyel­meztetjük idejében, egyideig kétezer harapja el a nyelvét az aszfalt-bukkanókon ... Egy kis bocsá­natkéréssel intézzük el az ügyet. A Széchenyi-térre a Kárász-uecába nem lehet bekocsizni, mert tilos 12 óra után. Az idegen erősbödik, hogy itt be le­het menni. Azzal érvel, hogy nincs figyelmeztető tábla sehol. És amikor megmagyarázzuk, hogy azért mégse szabad behajtani, megcsóválja a fe­jét és azt mondja, hogy majdnem tőrbecsalták ezzel a nem látható tilalomfával. De jobb is, ha nem me­gyünk be. Nem tudjuk, hogy mit szólt volna a le­sülyesztett medencéikhez á la Versailles, az álma­tagon pihenő szökőkúthoz és a szaharai meleget árnyaló Korzóhoz...? Gyerünk át Újszegedre. A hid elején megállit egy barátságtalan hid­pénzszedő és elénk tol egy jegye*. Az idegen nem érti: miért kell itt fizetni? A világ egyetlen híd­ján sem kellett eddig fizetnie Az idegennek csak bankjegye van, ebből nem tud visszaadni a vámos. Forduljunk vissza és mondjunk le arról az öröm­ről, hogy láthatjuk Újszegedet... Gyerünk a külvárosokba! — adja ki a jelszót az idegen. Erről okvetlenül le kell beszélnünk. Nehezen si­kerül a dolog, de végre meggyőzzük az idegent, akinek igy sikerül egy tengelytörést és egyéb orientális impressziót elkerülnie., t •misít* UOVXA9 ^njAéunAJ tA-Gf^. QíANA U&80RÍZESZ/ Csilléket és iparvágányt vásárolt a város a keres­kedelmi minisztériumtól az őszi inségmunkálatokhoz (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros két esztendővel ezelőtt, amikor a Mars-tér feltöltéséhez hozzákezdett, h'omokszállitó billenő kocsikat, csilléket kért kölcsön a kereskedelmi miiniszertöl. Akkoriban 120 csillét és iparvágányt kapott kölcsön a város megfelelő bér ellenében. A csillék használatáért egy alkalommal már 4000 pengőt kifizetett a város, most azután azt kérte a polgármester a kereskedelmi miniszter­től, hogy a csilléket és a hozzátartozó felsae­relést örökáron engedje át a városnak és a vé­telárként a már kifiaetett 4000 pengőt számai* ja el. A város Seiterjesztését Bárányi Tibor főispán vitte Budapestre és sikerült a kereskedelmi, valamint a pémnlgyimimisztériumban elintéznie* hogy a csfflék az iparvágánnyal együtt a város tulajdonába kerüljenek. Eriről a kereskedelmi tbh ni sztár kedden értesítette a város hatóságát az­zal, hocy a csillékért kilónkint 24. a stopárért pedig kilónkint 12 fillért számit fel, de a vétel* áirba betudja a város által fizetett 4000 pengőt. A csáilliék egyrésze a kawasutálkxmésnál vart« másik részét a Tiszapartján helyezitek el. Az őszi inségmunkálatok során a város igénybe veszi a kocsikat, a külvárosi uccák feltöltésénél kfilö­nösen jól beválnak, mert az anyagszállításit meg­könnyítik. FILLERES árakon szerezheti be üzletünkben fürdőfel­szerelési, fehérnemű, kötöttáru és harisnjra­szükségletét s ezáltal GYORS meggyőződést szerezhet arról, hogy teljesen felesleges ma már vásárlásai eszközlése miatt BUBnPESTRE utazni, mert üzletünkben előnyösebben vá­sárolhat, mint Budapesten s igy a VASÚTI EGYEK ára is kárba vész. Saját érdekében tegyen próbabevásárlást a FEHÉlcitlÍBLÍS SOROS MIKSA cégnél Széchenyi tér 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom