Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-12 / 130. szám

6: nrr magyarop s 7 a g 1954 június T2: Bíráskodás a középiskolában A kővetkező sorokat kaptuk: A budapesti egyetem rektora nemrégiben érde­kes előadást tartott az egyetemi bíráskodásról és az egyetem pallosjogáról. Talán szélesebb körö­ket fog érdekeim a középiskolai bíráskodás, mert jilig van szülő, aki ezen a téren érdekelve nem volna. A középiskolai tanárok, igazgatók és a tanári tesi«letek nem gyakorolnak ugyan büntető hatal­mat közönséges bűnügyekben, — hála Istennek if­júságunk csak egészen kivételes esetekben kerül ¿1 büntet ^törvénykönyvvel összeütközésbe és így a középiskoláknak büntető hatalomra nincs is szük­ségük — nem kevésbé jelentős azonban az a fe­gyelmi hatalom, amellyel a középiskoláink ren­delkeznek. Kezdve az egyszerű tanári megintésen, a7. osztályfőnöki és igazgatói megrováson keresz­tül egész a tanőri testület eonsilium abeundi né­ven ismert határozatáig, — a büntetéseknek egész skálája áll a tanári testület rendelkezésére, ame­lyekkel módjában áll a fegyelmi hatáskörét gya­korolni. Tévedésben van, aki a tanárok és osztályfőnö­kök fegyelmi bíráskodását lebecsüli, vagy nem kellőleg értékeli, mert a tanárok fegyelmi Ítéletei­nek a tanulóifjúságra, nevezetesen a tanulók lelki életére talán sokkal nagyobb a hatásuk, mint aho­pyan azt a szülők, vagy maguk a tanárok elkép­zelik. A tanári büntetéseknek lényegileg ugyanaz a cél­juk, mint a köztörvényi büntetéseknek, t. i. a ja­vítás, az elrettentés és a megtorlás. Míg azonban • \ bírói és közigazgatási, vagy fegyelmi ügyekben kontradiktorius eljárásnak, vádnak és védelemnek van helye és szerephez jut a bizonyítási eljárás is, addig a középiskolai tanárok által gyakorolt fegyelmi jog keretében a vád és védelem és a liirói hatalom is rendszerint ugyanazon személy­ben, a tanárban vagy az osztályfőnökben egyesül és a hizonvtiási eljárás az esetek legtöbbjénél i>rm jut tovább a tanuló meghallgatásánál. Aki csak valamennyire járatos a jogban, be lógja látni, hogy a vádnak és ítélkezésnek egy és ugyanazon személyre ruházása esetén az ítélkező lanárnak a legnagyobb önmérséklettel és pártat­lansággal kell rendelkeznie és óvakodnia kell at­tól, hogy az ítélkezése alá kerülő ügvben már Hőre, főleg a tanuló kihallgatása előtt állást fog­laljon. Semmi esetre sem szabad a tanárnak az eléje kerülő esetet ügyészi szemmel néznie, mert feltéve, hogy a tanár a vádló szerepére vállalko­zott, ugv már nem lehet kivánni. hogy a szülő, vagy a tanuló a vádlóban a gyermek pártatlan bíráját, vagy szerető jóakaróját lássa. Hogy a tanár az eléje kerülő ügyben pártatla­nul és igazságosan Ítélkezzék, elsősorban szüksé­ges az eset kellő kivizsgálása és a tényállás meg­állapítása, amire a tanárnak sainos vajmi kevés ideje van, mert a tanuló meghallgatása is rend­szerint a tanitási időben történik. Ha hallunk, ta­nári igazságtalanságról, ugy az esetek legtöbbjé­ben a hiányosan megállapított tényállások alap­ján hozott és igv elhamarkodott Ítélkezésben kell az. okot keresnünk. Gyakran halljuk tanári körökből. hogy az isko­lai tanítás és nevelés csak ugv lehet eredményes, ha az iskolát a szülők támogptják és az iskolával vállvetve működnek Ezt az összhangot romának hivatva megteremteni a tanári fogadó órák és a szülői értekezletek. Ha azonban az iskola a szülői házzal összhang­ban kíván működni, ugy szükséges, hogy a taná­rok a szülői igazolványokat kellő figyelemre mél­tassák és azokat a tényállás megállapításánál kellő ok né HÍ ül ne mellőzzék. Kétségtelen, hogy előfordulhatnak olyan esetek, midőn a szülők ké­szek arra, hogy gyermekeik érdekében ezek hi­báit takargassák, palástolják és talán meggondo­latlanul Írnak alá szfilrti igazolványokat, ftppen ezért nem lehet rossz néven venni, ha a tanár a szülői igazolványt bizonyos esetekben kétkedéssel fogadja. Viszont nyomatékosan fel kell hivni a tanári testület figyelmét, hogv a szülői igazolvány el nem fogadása, illetve mellőzése mélyen sérti a szülő önérzetét és a gyermek szemében aláássa a szülő tekintélyéi. Ha tehát egy szülői igazolvánv t trtalmi valódisága tekintetében kétség merül fel, ar. volna a hplvos eljárás, hogy az illetékes tanfrr a szülőt magához kéretné mielőtt az igazol­ványt visszautasítja, mert az igazolvány egyszerű mellőzésével a szülőt, habár hallgatólagosan. — hamis bizonyítvány kiállításával vádolja meg. Egy apa. Elsőiendii kdrptiosmun'kdlc íav!tfl#®, pfyl tn modern pArnteott bnforok, prolid Ar Saedresl Húroliosnál Szent MlhAIv u. 1. (Fodor u. »arckt 15 MAKÓI HÍREK Papp József per® két iparos ellen. Két olyan ügyet tárgyalt ma a makói járásbíróság, amelyben Papp József országos iparoselnök volt a felje­lentő. Mindkét ügy kapcsolatos a makói ipartes­tületben már évek óta duló harccal. Az ipartestü­let közgyűlésére Löwenbach Benedek több in­dítványt nyújtott be és azt irta, hogy Papp József nem lehet elnöke a makói ipartestületnek, mert nem aktiv iparos, valamint hogy Papp József a testület adósságait illetően olyan mesékkel jött elő, hogy az állam majd kifizeti a testület minden adósságát. Ezért a két kijelentésért Papp rágal­mazás cimen feljelentést tett Löwenbach ellen. A tárgyaláson Löwenbach kijelentette, hogy bizonyí­tani kiván ja kijelentéseit. Áz általa leisorolt szám­adatok helyességének a megállapítása céljából kérte a testűiét leltárának, vagyonmérlegének és zárszámadásainak a felülvizsgálatát. A biróság a kérelemnek helyt adott és a valódiság bizonyítá­sát elrendelte. — A másik ügyben Lukács Pál üvegesiparos volt a vádlott, alii egyik indítványá­ban azt irta, hogy a tényeknek nem megfelelő zárszámadást terjeszt be s ezzel — ha mást nem —, erkölcsi előnyöket szerez magának. A biró bé­külésre hivta fel a perben állókat, amire Lukács kijelentette, hogy nem kimondottan Papp József­re értette a fellebbezésének inkriminált részét és azzal sérteni nem akart, csupán jogos kritikát gyakorolni. Hogy Papp Józseftől bocsánatot kér­jen, abba nem megy bele, mert annál sokkal ge­rincesebb, mire Papp József a vádlott felé. fordul­va, így válaszolt: „Na, majd megpuhítom én a. raa­gnk derekát, ha itt nem, hát másutt". Az ügy mégis békésen ért véget, Papp végül is megelégedett Lu­kácsnak azzal a kijelentésével, hogy a kijelentés általában a vezetőségre vonatkozott és ha Papp József ezzel megbántva érzi magát, ezt igen sai­nálja. A mnkói hagvmaszindikátusban ma vizsgálatot tartott Tarnay alispán és megállapította, hogy ju­nins másodika óta a hagymaszindikátus által elért haszonból nem történtek kifizetések. A jövő évi hagvmaérlékesités ügvében az alispán által szer­dára összehívott értekezleten véglegesen dönteni kell afelől, hogy megalakitauak-c valamilyen köz­ponti értékesítő szervet, vagy ha az erre irányuló tárgyalások nem sikerülnek, belvet engednek a szabad kereskedelemnek. ismét kifosztottak egy belvárosi üzletet. Teg­nap éjszaka ismét egy központban fekvő üzlet­ben garázdálkodtak betörők. M ü n z Adám Pes­sewffy-léri bőrkereskedésben vasárnap reggel megdöbbenve látták, hogv az, éj folyamán betörtek az, üzletbe és egy nágv csomó árut. valamint a ké­zikasszából 10 pengőnvi aprópénzt vittek el. A rendőri nvomozá;s meffállapitotta, hogy a betörők a Deák Ferenc-nccai Deutsch-ház, udvarán keresz­tül jutottak a Dessewffv-téri házba, felmentek a padlásra és az üzlethelyiség fölött a mennyezetet átlukasztva, hatoltak be az üzletbe. A nvomozást megindították. — Húszezer röpcédula a szegedi állatvédelem szolgálatában. A Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület harmincharmadik közgyűlését tartotta vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a városházán. A közgyűlés tárgysorozatán részleges tisztújítás és jelentések szerepeltek, ezenkívül röpcédulák ki­bocsájtásáról tárgyaltak. Lantos Béla elnök vetette fel azt a gondolatot, hogy illusztrációkkal ellátott röpcédulákon kell a közönség figyelmét felhívni az állatvédelemre. A választmány a javas­lathoz hozzájárult. hogy 20.000 ' röpcédn­lát osztanak szét. Az egvik röpcédula a lótartó gazdákhoz, szól és négy pontba foglalja az állat­védelem legfontosabb programját. „Tartasz lovat? — mondja az egyik röpirat. Óvd meg az időjá­rás viszontagságaitól. Télen meleg istállója, éles vasalása, szabadban álldogáláskor meleg takaró­ja legyen. Ivóvize tiszta, friss és nyáron elegendő legyen. Ne terheld meg túlságosan. Ha beteg a ló, állatorvossal gyógyíttassad. Heréld le a kantárról a szemellenzőt, mert ijedősségének és legtöbb szembetegségének ez az okozója." A kutyatartókat külön röpcédulákon hivja fel az állatvédő egye­sület. A röpcédulákat — az adóhivatal segítségé­vel fogják kiosztani azok között, akik ebadót fi­zetnek. A baromfiárusok számára külön röpcédu­lát adott ki az egyesület. „Árulsz baromfit? — így kezdődik a röpcédula szövege. Téli hidegben ne tedd a puszta földre, nyáron óvd a hőségtől és a szomjúságtól" Felhívja röpcédulákon az egye­let a háziasszonyokat is, hogy a baromfit vásár­lás után kosarakban, kendőbe kötve, vagy kézben vigyék. A baromfinak a fejjel lefelé való lógatása állatkínzásnak számit. A röpcédulák hétfőn kerül­tek forgalomba. Választás előtt Aigner-telenen Szeged város élete lassankint teljesen v&law tásí küzdelemmé vedlik át Ahová néz az ember, ott választanak a városatyák, ahová fülel, ott a választás eshetőségeit találgatják. Ha véletlenül ülést tart a hadviselt házmesterek ön- és közse­gélyző szövetkezetének helyi csoportja, az bizo­nyára azzal a kéréssel foglalkozik, hogy ki less a vivát a juniusi közgyűlésen. De valószínű az is, hogy ezen az ártatlan összejövetelen szót kér és kap föltétlenül egyik-másik aspiráns is. Ez történt vasárnap Aigner-telepen is, ahol a Polgári Kör tartotta ünnepélyes közgyűlését. Az ülést dr. Hunyady János elnök vezette, a ta­gok pedig nagy örömmel látták, hogy körükben illusztris vendégek is megjelentek. Elsősorban a telep keresztapja, dr. A i g n e r Károly ny. fői»­pán, azután a tanács egyik igen rokonszenves tagja, dr. Szabó Géza tanácsnok, rajta kívül a városi tisztikart dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok képviselte, de jelen volt egy polgármesterjelölt is, dr. Széchényi István személyében. Az ügyes elnök ezt a ritka alkalmat a telepi panaszok! előterjesztésére használta föl. El is pa­naszolt mindent, hogy öröm volt hallani. Az elnöki megnyitó után szót kért Aigner Károly és hosa­szabb beszédben kifejtette, hogy amig aktiv főispán volt, etikai okok miatt nem igen tehetett sokat a nevét viselő telepért, de most, hogy nyugalomban van, mint főispán, már nyugodtan aktivitásba lép« het érte. Meg is teszi. Felszólalt ezután Széchényi István és megálla­pította, hogy a telepi panaszok teljes mértékben jogosultak és sürgős orvoslásra várnak. Nagyon sok függ attól, hogy miként dől majd el a juniusi közgyűlésen a polgármesterválasztás kérdése —• mondotta nagyon helyesen Széchényi. Az uj pol­gármesterre vár a feladat, hogy rendbe hozza a telep dolgait. Szólásra jelentkezett ezután dr. vitéz SzabS Géza tanácsnok is és megállapította, hogy sok függ attól, ki lesz a polgármesterhelyettes. Végül felszólalt dr. Pávó Ferenc is, aki óriási derültséget keltve jelentette be, hogy ha őt választ­ják meg tanácsnokká, hát csatlakozik az összes előtte elhangzott véleményekhez. Olyan nagy volt a derültség, hogy percekig tar* tott, amig rátérhetett a Polgári Kör közgyűlése eredeti napirendjének tárgyalására. Menyasszony és vő­legény fehérnemtii legolcséhban a 1« Uöieiyboiibeirn. — Versenytárgyalás. A város intézményei ré­szére julíus 1-től szeptember 30-ig szükséges élel­miszerek (kenyér, zsemlye, liszt, tej, tejtermé­kek, liszt, zsír, hentesáruk, fűszer és zöldségfélék) szállításának vállalatbaadása iránt 19-én délelőtt 10 órakor a gazdasági ügyosztályban versenytár­gyalást tart — Az „Állástalan Kö*ép»kolát Végzettek Or­szágos Bizottsága" Szegeden is megkezdte az érettségizett állástalanok összeírását. A szegedi csoport Szentháromság-ucca 6. szám alatt jú­nius 11-től 16-ig, délután 2 és 4 között tart hiva­talos órát A városi zeneiskola, növendékeinek sikere * Zeneakadémián. A zeneművészeti főiskola most lefolyt magánvizsgáin a szegedi városi zeneisko­lának hét akadémiai osztályú növendéke vett részt, akik mindannyian szép sikerrel vizsgáztak. Ugy a fő-, mint a kötelező melléktanszakokból kitűnő, jeles és jó osztályzatot nyertek: Bán Sándor III. akadémiai osztály, (tanár: Jónásné Bárányi I!o< na), Faragó Erzsébet III. ak. és Ba dalik Magda I. ak. (tanáruk Kollár Pál), Witzenetz Jolán III. ak., Kalmár Magda, Kiss Mária és B e n v é Anna I. ak. (tanáruk: dr. Ocskay Kor­nclnc.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom