Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-05 / 124. (125.) szám

% D í r M A GYAROR S 2 A G wim •BjajmaaiiiMi ^Jtwraracij-rv-jrBr-m Kész a gyümölcsrakodó, de nincs ut a gyümölcsexport lebonyolításához (A Délnuigvar ország munkatársától.) Az in­sépmunk ilatok során elkészíttette a váTOs a kis­vasúti állomás mögötti területen az exportra­kodót. Négy hét óta exportálják Szegedről a cseresznyét, rendkívül nngy szükség volna az exportrakodója. de még nem lehet igónybeven­ni, mert az inségimunkálatok során nem javí­tottak meg a rakodóhoz vezető utakat. Az út­javítás az itiségmunkátatok során elmaradt és ©miatt most az exportrakodót nem lőhet hasz­nálni. Rövidesen nagyobb lendületet vesz a sze­gedi gyümölcsexport, megkezdődik a nyári al­ma és a barack szezonja. Ebben az időben kü­lönösen nagy szükség volna az exportrakodóra, mert a gyümölcs nagyrészét Alsóközpont kör­nyékéről szállítják a városba és meggyorsítaná az exportot, ha a gyümölcsöt nem kellene a Mars-térre vinni, hanem a kisvasút melletti ex­portrakodónál készítenék elő a kivitelre. A firyfimölcste.-melő gazdák érdekeltébe Kál­lay földművelésügyi minisztert, legutóbbi sze­gedi tartózkodna során arra kérte, hogy leg­alább két gyiiimölcscsomagoló helyiséget építsen a miniszter Szegeden. A földművelési miniszter ígéretet tett. hogy rövid időn belül felépítteti Szegeden mindkét gyttmölcscsomagolót. Már tervezések is történtek, hogy az egyik gyti­mölrsrsomafolöt a Mnrs-téren a másikat a (A Délmagyarország makói tudósiiójától.) A makói kertószegyesillet vezetői vasárnap dél­előtt. rendkívüli közgyűlésen számoltak be a szombati nap eseményeiről. A gazdasági egye­sület nagytermét, a folyosókat és az udvart is teljesen megtöltötték a kertészek. Dr. Kovács Károly beszámolójában Serbán államtitkár ál­láspontját és a bizottsági ülés határozatalt is­mertette. A nagygyűlés a be-számoló alkalmá­ból többizlwfi ünneoelte és bizalmáról biztosí­totta az egyesület vezetőségét: dr. Kovács Ká­rolyt. Erdei Ferencet és Diós Imrét, akik meg­alkuvás nólkill képviselték a kertésztársadalom érdekelt. A beszámoló kapcsán Ismételten felvetődött a kérdés, hogy mennyit keresett a szindikátus? Ebben a kérdésben a közgyűlés arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a haszon kiszámítá­sánál csak azt kell nézni, hogy mennyit fiadzott az üzletbe befeketett pénz. 80 ezret fektettek be és visszakaptak 344 ezret, tehát 400 százalékot kerestek. Ha figyelembe vesszük az általuk igénybe vett hitelt, akkor 550 ezer pengővel kerestek M* ezer pengőt, vagvis ebben az eset­ben százalékot kerestek volna. Szabó János a szabadkereskedelem híve. mert ez felel meg legjobban az egyéni termelésnek. Hibáztatta, hogy a kertészeket csak két ember képviselte az ellenőrző bizottságban. Kiss János a szövetkezeti értékesítés híve. meggyőződése, hogy a mostani hibák sem kö­vetkeztek volna be. ha az ellenőrző bizottság több ülést tartott volna s azon számarányuknak megfelelően képviseltették volna magukat a kertészek, ö is be volt választva az ellenőrző bizottságba, de soha sam hivták mee. | kisvasat metleHi exportpiacon épitik fel. Szük­ség volna még egy csomagolóra, ezt majd ma­guk a gazdák, esetleg városi támogatással Szatymazon fogják felállítani. A szegedi gyümölcsexport szép kilátásokkal indult meg. Mév tart a cseresznye kivitele, nagyrészit Bécsbe szállítják. A kevésbé j minő­ségű termés miatt, az idei szegedi cseresznye­axport a tavalyinak csak 80—85 százaléka lett. Nagy exportra van kilátás nyári almából és kajszinbaraokból, szilva ellenben az idén nem sok lesz Szeged környékén. A muít évben Sze­gedről közel 4000 vagon gyümölcsöt szállítot­tak külföldre, az idén a cseresznye és a szilva kivitele valószínűleg rontani fogja az export mennyiséget, de remSny an rá hogy jó szőlő­termés esetén, a szőlő kivitelével fokozni lehet az export mennyiségét. A szegedi piacon ezidőszerint egy bécsi ke­reskedő vásárolja a csieresznyét. Ezenkívül több budapesti és kecskeméti exportőr tartózko­dik Szegeden és vásárolnák kivitelre a gyümöl­csöt, de nagy baj az, hogy kevés a felhozatal és reggeli 4 órakor, piackezdés idején a terme­lők nagyrésze nem jelenik meg a piacon, pedig az értékesítés szempontjából fontos volna, hogy az exportálásra szánf gyümölcsöt minél koráb­brn hozzák fel n n'i'rn. Mdnáokl Péter a sz'rvetfoezetbe való belépésre buzdította a kertészeket. Biró Sándor, az Aradi-uocai kör elnöke kije­lentette, hogy igien sok bajnak elejét lehetett volna venni, ha Tuka Szilárd pontosan eleget tett volna ellenőrzési kötelességének. Diós Imre alelnök a szindikátus kalkulációs hi­báit ismertette és számszerűen kimutatta a kalkuláció hibái'. A nagygyűlés azután Kovács Károlynak arra a kérdésére, hogy milyen legyen a jövő évi ér­tékesítés viharosan tiltakozott c szindiká­tusnak még a gondolata ellen is és az összes elő rjesztett mditványok elfogadá­sa után bizottságot választottak annak tanulmá­nyozására. hogy a jelenlegi viszonyok között melyik értékesítési forma lesz a megfelelőbb. A bizottság tag'aiul megválasztották: Kiss Jánost, Szabó Jánost. Rencze Mihályt. Biró Sándort, Nagy Gy. Mihályt. Csonror Sándort, Mándoki Pétert. A hagymaiszindikátus ügye kedden napirendre kerül a város képviselőtestületének rendkívüli köz­gyűlésében A közgyűlésen tárgyalás alá kerülő javaslat azí célozza, hogy a város foglaljon állást a hagyma szabadkereskedelmének visszaállítása mellett, vagy ha azt magasabb érdekek lehetetlenné te­szik, a termelők szövetkezete utján kívánják az export lebonyolítását. A keddi közgyűlés iránt, amely viharosnak ígérkezik, rendkívül nagy az érdeklődés, érte­sülésünk szerint a szindikátus gyorsírókat állit a gyűlésen elhangzó beszédek megörökítésére. T934 június 5. Családi idill (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár* nap este a rendőrségen panaszt tett egy — pa«i pucshős. A rendőrseg segítségét kérte egy fia-i tal férj, mert — amint elmondotta — a felesé-* ge nagyon verekedős természetű és az előbb is megverte... A rendőrségen álmélkodva hall-t galták a panasztevőt, aki erős, egészséges férfi volt. De csak addig álmélkodtak, amig a feleség meg nem érkezett. Az asszony ugyanis tudo­mást szerzett arról, hogy a fér je a rendőrségre szaladt, ő is utána ment, hogy a panaszost kon­trakarirozza. Amint megpillantotta férjét, neki* esett és reprodukálhatatlan szavakkal szidal­mazta. Rövidesen kiderült a tényállás. A fiatal férj-» jel összeveszett a felesége. Ezután az történ tv hogy a harcias, közel kél niéter magas me* nyecske egy darab fával nekiesett férjének és ütötte, ahol érte. A férj meg se kísérelt véde-t kezni, rohant a rendőrségre, ahol panaszt tett De panaszát a felesége megjelenése után visz­szavonta. A házasfelek ezután megbékélten, ka* ronfogva távoztak el. A feleség még megígérte» hogy többé nem bántalmazza a — tériét.». Felakasztotta magát etiy munkanélküli fiatalember (A Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap délután egy postatisztviselő telefonon jelen­tette a rendőrségnek, hogy a Csillag-tér 5. sz. alatti ház istállójában a házban lakók egy akasztott ember holttestét találták meg. A rendőrség megállapitotta. hogy az illető Imre János 28 éves fiatalember, aki már a felfedezés előtt több órával követte el tettét. Imre János hosszú idő óta állás nélkül volt Sokfelé pró­bálkozott, hogy álláshoz jusson, de ez nem sikerült neki. Az utóbbi időben már az elmeza­| var jelel mutatkoztak rajta és ismerőseinek több ízben beszélt arról, hogy a legjobb volna meghalni, mert akkor megoldódna minden ne­hézség. Imre János az öngyilkos ágot a legna­gyobb gonddal követte el. Mielőtt a kötelet nyaf­kába tette volna, nyakát belecsavarta a ka­bátjába, hogy a kötél ne törje fel a bőrét. Há­romujjnyi vastagságú kötéllel követte el az öngyilkosságot, nehogy leszakadjon alatta a zsineg. Imre János holttestét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol felbotv oolják. fizz olvasó rovata Tekintetes Szerkesztőség! Tisztelettel ké­rem, hogy alábbi soraimnak b. lapjukban helyt adni szíveskedjenek. Foglalkozásommal Jár, hogy majdnem naponta meg kell a Tiszapálya­udvaron fordulnom, de az „a!agut"-han, ame­lyen keresztül a Tiszapályaudvar a Boldogasz­szony-sugárut felől leghamarabb érhető el, még uccaseprő nyomát ez ideiig nem volt szeren­csém láthatni, éppen ezért meglehetős mennyi­ségben van ott felgyűlve az ueoai szemét, ame­lyet legfeljebb a szél hord el onnan. Ter­mészetesen ebből bőven kijttt a járókelők tü­dejének, ruhájának. Az Alsótiszanarton ugyanez a helyzet, még nagyobb mennyiségű porral párosulva, amely az utolsó útszakaszon éri el tetőfokát, ahol mindjárt húsvét után felszedték a kövezetet, hogy azt inségmunkák keretében feltöltik és „elfelejtették" a kövezést megcsinálni mind a mai napig. A felszedett kövekből primitív tor­laszt készítettek, hogy arra a kocsik ne közle­kedhessenek, die ezt a kocsik megkerülik és maguk után 'tlát,hatatlan porfelhőbe borítják az arrajárót. Kérdezem, hogy amikor a Boldogasszony­sugárutat és az indóház előtti teret öntözik és tisztán tartják, miért nem lehet az ebből nyiló uccákat, különösen, ahol oly na-gy kocsiforga­lom bonyolittatik le, szántón ebben az áldásos működésben részesíteni. Tisztelettel: Egy olvasójuk. Vigyázat 1 Csillárt, 7 > 2 Ne vegyen addig, SláClÍÓt 2C rc •c írógépet < > 3 Kerékpárt. N TS 7T Kelemen Márton, Kelemen uccall. ü hagymatermelők hallani sem akarnak többé szindikátusról A város képviselőtestülele rendkívüli közgyűlésben tárgyalja a hagymakertészek panaszalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom