Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-28 / 144. szám

furftw 5ffc DEÍI:MAG7ARÖRSZSG 3 más követelmények, egyházi, kulturális, szociális, közegészségügyi, mezőgazdasági, ipari, kereske­delmi, népművelési, testnevelési, sportfejlesztési «tb. igények —, felelősségem tudatában nem vál­l&lkozhatom arra, hogy a város anyagi helyzeté­ire] tájékozatlan álmodozókkal tartsak és fantaszti­kae terveket szőjek elérhetetlen vágyak és remény­ségek síi ne« fonalaiból. — De minden reményünk meg lehet arra nézve, bogy a város anyagi helyzete az ország helyzeté­vel együtt, de attól függetlenül is, fokozatosan ja­iralni fog. A külföldi tartozások rendezésében, a löldbirtokpolitikában, a bérleti rendszer reformjá­ban, erdőgazdálkodásban, uj erdősítésekben, zöld­mezőakcióban, szikes területek hasznosításában, g/ümölestermelésben, baromfi és állattenyésztés­ben, a Klebelsberg-féle decentralizációs elmélet ér­vényesülésében, nagyobb iparvállalatok messze­menő kedvezményekkel való idevomzásában, az ipari és kereskedelmi élet élénkítésében, idegen­forgalom szervezésében, a tudomány, művészet, Irodalom és zenekultúra. kisugárzásában, a város­jjotitika javára való érvényesülésében, városren­dezési, parcellázási, sportfejlesztési tervekben, vasúti tarifapolitika javunkra irányításában, a transzkontinentális müut forgalmának kihasználá­sában, a Marosban, a Tiszában, a földben, a buza­kalászban és mindenek relett a trianoni vasgyűrű engedésében Iátok némi fantáziát, városunk egy jobb jövőjének igéretét. — Hogy mi lesz mindezek közül az első, aminek kimunkálásához hozzáfogok, ebben a percben még megmondani nem tudom. De annyit tudok, hogy ¡egyelőre nem pénzköltésre, hanem pénzszerzésre, nj jövedelmi források felkn fa fására, a város anva­gi helyzetének stabilizálására szabad csak gon­dolnunk. A legmesszebbmenő takarékosságot el­sősorban önmagunkon, a közigazgatásban kell ér­vényesíteni. A város költségvetése a mai személyi illetmények terhét tovább nem bírja. A tisztviselői illetmények további leszállításával a helyzetet megjavítani nem lehet, nem marad más hátra, mint­hogy a legkíméletesebb formában végre kell baj­tanunk a létszámajvasz+ás fájdalmas oj>erációját. Lényegesen kevesebb alkalmazottnak fokozottabb mnnkateljesitménnyel kell ellátni a közigazgatást. "A személyi kiadásokkal együtt apasztani kell a dologi kiadásokat is. f* kell faragni a város költ­ségvetéséről minden, a városra nem tartozó ki­adást. Irányelvek, célkitűzések — Polgármesteri tisztségemben nyomatékosan fogom kéfpviselni azt az álláspontomat — mondot­ta ezután —, hogy Szejred joggal igényt tart az ál­Ezirtán következett a tanácsnokválasztás. A főispán ismertette a jelölőbizottság határozatát. felolvasta a hal jelölt nevet: Hegedűs Antalét, ördögh Laiosét. Kemenesy Tiborét. Pává Fercn­cét, Röth Dezsőét és dir. Katona Istvánét, maid a tudnivalók ismertetése és a szava zatszedő MMdöttségek megalakulása után elrendelte a szavazást és az ülést félhét órakor isimét fel­függesztette. — Hát Hammer Dezső hol maradt? — kiál­totta Szties Imre. — Ha a bizottsági tag ur nem tudná — vála­szolta a főispán —, hogy a kijelölő választ­mány határozatát nem lehet kritizdlrd, ezúton hí­vom fel rá szíves figyelmét. Ezekután felújult újból a választási izgalom, a szomszédos termekben megkezdődött a tit­kos sza\'azás. Ez talán még izgalmasabb voit, mint az előbbi váhsztás, mert — bizonytalanabb volt a helyzet. A szavazatok összeszámlálása alatt még fokozódott az izgalom. Kemenesy Ti­bor és Katona István neve hangzott fel legtöbb­ször. Hol az egyik vezetett, hol a másik. Végül az egyik urnából Katona István zamára 2. a másikból 7 szavazattöbbség került ki. Ezután következett a polgármesterhelyettes megválasztása. A főispán bejelentette, hogy polgármesterhelyettessé a tanács ta"jai választ­hatók meg, tehát Rack Lipót. i. Tóth Béla, dr. Csonka Miklós, dr. vitéz Szabó Géza és dr. Katona István. A szavazás, illetve a szavazatok összeszámlá­lása este félkilenc órái®- tartott ós a főispán tiz perc múlva hirdette ki az eredményt, ebből dr. Tóth Béla 98, Szabó Géza 33. Csotíka Miklós 30 és dr. 'Katona István 2 T^ZZ~t. i IrAjtWo'.. ^Gal'áf1 sPt óth 1 « i nimMHMiiiiwt , 1 lam támogatására és nemcsak a jobb időkben óriási anyagi áldozatokkal idehozott gazdasági és kulturális intézmények, hivatalok megtartására, hanem ujabbakra is, Szegednek szemére vetik a Ivlebelsberg-féle ajándékokat. Sokszor hangoztat­tam és hangoztatom a jövőben is, hogy Klebels­berg bármily jóakarója, igaz barátja és nemes pártfogója volt ennek a városnak, tőle ingyen sem­mit sem kaptunk, Klebelsberg még Szegednek sem osztogatott nemzeti ajándékokat, hanem igen is idetelepített nagyszerű kultúrintézményeket azért, mert Szegedet azok befogadására alkalmasnak tar­totta. és azért, mert azokért Szeged a városok lici­tációján legtöbbet ígért és adott. — Polgármesteri ügyintézésemben megkülön­böztetett figyelmet kivánok fordítani a fronthar­cosok, a hadigondozottak ügyeire, a fiatalok érvé­nyesülésére, a közigazgatásban erőteljes szűccre­szencia nevelésére, a népjóléti, a szociálpolitikai kérdések tanulmányozására és lehetőleg kielégí­tőbb intézésére. — Féltő gonddal ápolni kívánom a város tár­sadalmi. felekezeti és politikai békéjét, a polgár­ság és katonaság között fennálló tradicionális jó­viszonyt. mint ennek a városnak mindenkori büsz­keségét és példaadó erényét — Bizalommal fordulok a sajtóhoz és kérem, hogy ennek a törekvő alföldi nagy magyar város­nak nemzeti hivatásn és minden jóügyét megértés­sel és teljes tárgyilagossággal támogatni szíves­kedjék. fin a sajtót a hatóság célkitűzéseinek vég­rehajtásában hathatós munkatársnak, a. közigazga­tás komoly tényezőjének tartom és fŰKget.lensésré­nek tiszteletbentartásával, városfejlesztő munkánk­hoz sejritő+ársként invitálom. — Azt szeretném — fejezte be a polgármester nagv tetszéssel fogadott beszédét —, Ha a város­szeretet e város minden ősi és vendégjogot élvező polgárában legalább odáig terjedne, hogy ne ki­sebbítse ezt a várost. — a saját otthonát senki se — még akkor sem, ha egyben-másban hibát, hiá­nyosságokat tapasztalna is. fis mindenki, aki e városban él. tartsa természetesnek, hogy Szeged a. szegedieké. Azt szeretném, ha az én városom, a mi városunk, az alföld metropolisa, ez a gvönyőrű, nagy. fejlődő katolikus város, a.z igazi krisztusi szeretet, esryetértés. béke és baladás városa lem»«, ahol boldogtalan magyar Hazánk javára, e város lakosságának jólétéért és boldogulásáért eredmé­nyes. becsületes nemzeti mnnka folytatódjék. A polgármester beszédét sokszor szakította meg a helyeslés a taps és a végén n közgyű­lés tagiai felállva hosszan tapsolták az ni pol­gármestert. A főispán félnyolc órakor hirdette ki az ered­l ményt. Leadtak '85 szavazatot, ebből kapott • Katona István 77, Kemenesy Tibor 69, Pdvó Ferenc IS. Röth Dezső 14. Ördögit Lajos 4 és Hegedűs Antal 3 szavazatot. A közgyűlés tehát 8 szavazattöbb­séggel tanácsnokká választotta dr. Katona Ist­vánt. Ehbein a pillanatban 'cmét megszólalt a vá­rosháza harangja. A főispán felkérésére ezután dr. Tóth Béla főjegyző, dr. Kogutowitz Károly és dr. Turóczy Mrhály küldöttségileg hfvta meg a közgyűlési terembe Katonát, aki letette az esküt. A főispán röviden üdvözölte az uj tanácsnokot, aki megille­tődve mondott köszönetet a főispán üdvözlő szavaiért ás a közgyűlés bizalmáérí. Huszonhat­évi önzetlen közhivatali munkájának jutalmát látja megválasztásában. A tanácsnoki állást nem dísznek, hanem súlyos kötelességnek tekinti és minden erejével igyekezni fog azon. hogy telje­sítse ezt a kötelességét. Bélát választotta meg polgármesterhelyettessé. (Éljenzés. A harang megszólal.) Dr. Tóth Béláért Körmendy Mátyás vezetésé­vel külc. .íség hívta mef a közgyűlési tereimbe, ahol letette az esküt. Az uj polgármesterhetyet­test a főispán üdvözölte, amelyre dr. Tóth Béla mondott köszönetet. Kijelentette, hogy munka­erejét a váTos egyetemes érdekeinek szolgálatá­ba kívánja áHitanii és szolgálni kívánja a társa­dalmi béke érdekeit is. Bizalmat kért ehhez a munkához. Kilenc óra volt, amikor a főispán felfüggesz­tette az ülést és folytatását csütörtök dél­utánra tűzte ki,, , „ • ) > r t U HfiHA CIPŐ Elegáns Kényelme; Tartós SZEGED, KELEMEN-UCU Husz esztendő A bécsi arzenál hadtörténeti múzeumánál: „ereklyéi" között ki van állítva egy ífalamb­szürke tábornoki egyenruha, a nyaka körül már egészen megfeketedett vérfoltokkal, az az egyenruha, amelyet Ferenc Ferdinánd vi­selt 1914 junius 28-án Szarajevóban, mikor elérte az orgyilkosok golyója. Husz esztendő alatt a vérfoltok megfeketedtek, leltári szám» mai ellátott muzeumi tárgy lett Magyaror­szág és Ausztria trónörökösének dísz-unifor­misóból, husz esztendő alatt megváltozott a világ és felnőtt egy uj nemzedék, amely szin­te már csak históriai dátum gyanánt ismeri azt a napot, amely elindította a világháborút, de élő valóság gyanánt rögződött mec az öregedő generáció emlékezetében.' Husz esztendői Mennyi minden is történt rövidke emberi életünknek ez eseményekben, tragikus változásokban túlontúl gazdag husz esztendeje alatti Mennyi véren és szenvedé­sen keresztül jutottunk el a világháború előtti biztonságnak és bizakodásnak állapotától a husz esztendős évfordulóig, amelynek idő­pontjában semmi sincsen megoldva, mindeni vajúdik és az állandó bizonytalanság szörnyül súlya nehezedik a lelkekre. Hol vannak a ré­gi államférfiak, a nagynak nevezett és kicsi­nyeknek bizonyult hadvezérek, hol vannak a régi országhatárok, a néhai dinasztiák és hol van a tömérdek anyagi érték és még tömér­dekebb emberi élet, amely megsemmisült, pedig talán nem is kellett megsemmisülnie? Vájjon van-e célja, hogy ma, a tTagikus napnak az évfordulóján az oknyomozás mód­szerével kezdjük el ismételten kutatni, hogy( mi volt az, ami igazában kirobbantotta a vi­lágháborút? Vájjon van-e célja és értelme* hogy visszafelé haladva az események lán­colatán, a szarajevói gyilkosság előtt felfed­jük a pánszláv izgatást, ennek előtte Német­ország és Nagybritannia vetélkedését a gaz­dasági hegemóniáért, még előbb pedig az oktalanul felidézett 1870—71 esztendei há­ború óta bosszúért lihegő Franciaország vé­szes szerepét az emberiség legnagyobb ka­taklizmájának felidézésében? Vájjon van-e célja és értelme, hogy e távoli okok felderí­tése után keressük a közvetlen okokat, bak­lövések, rövidlátások, félreértések és rossz« hiszemüségek hosszú sorozatát, amelyek Fe­renc Ferdinánd meggyilkolásától a belgiumi Vizé falucska határában eldördült első puska­lövésig vezettek? Van-e célja és értelme az utólagos moralizálásnak s az eshetőségek fel­vetésének, hogy történelmi szükségszerűség volt-e a háború kitörése, el lehetett volna-e kerülni a háborút s mi lett volna, ha akkor sikerül lokalizálni a fellobbanó lángokat s nem lett volna belőlük tűzvész, amely elbo­rította az egész világot? Annak a múlóban levő nemzedéknei:, nECVARQSl MOZI A budapesti Déesi filmszínház multheti vígjáték újdonsága: Milliós végrendelet Kitűnő német vígjáték. A tanácsnokválasitás X polgármesferhelyeffes megválasztása

Next

/
Oldalképek
Tartalom