Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-28 / 144. szám

furftw 5ffc DEÍI:MAG7ARÖRSZSG 3 más követelmények, egyházi, kulturális, szociális, közegészségügyi, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, népművelési, testnevelési, sportfejlesztési «tb. igények —, felelősségem tudatában nem váll&lkozhatom arra, hogy a város anyagi helyzetéire] tájékozatlan álmodozókkal tartsak és fantasztikae terveket szőjek elérhetetlen vágyak és reménységek síi ne« fonalaiból. — De minden reményünk meg lehet arra nézve, bogy a város anyagi helyzete az ország helyzetével együtt, de attól függetlenül is, fokozatosan jairalni fog. A külföldi tartozások rendezésében, a löldbirtokpolitikában, a bérleti rendszer reformjában, erdőgazdálkodásban, uj erdősítésekben, zöldmezőakcióban, szikes területek hasznosításában, g/ümölestermelésben, baromfi és állattenyésztésben, a Klebelsberg-féle decentralizációs elmélet érvényesülésében, nagyobb iparvállalatok messzemenő kedvezményekkel való idevomzásában, az ipari és kereskedelmi élet élénkítésében, idegenforgalom szervezésében, a tudomány, művészet, Irodalom és zenekultúra. kisugárzásában, a városjjotitika javára való érvényesülésében, városrendezési, parcellázási, sportfejlesztési tervekben, vasúti tarifapolitika javunkra irányításában, a transzkontinentális müut forgalmának kihasználásában, a Marosban, a Tiszában, a földben, a buzakalászban és mindenek relett a trianoni vasgyűrű engedésében Iátok némi fantáziát, városunk egy jobb jövőjének igéretét. — Hogy mi lesz mindezek közül az első, aminek kimunkálásához hozzáfogok, ebben a percben még megmondani nem tudom. De annyit tudok, hogy ¡egyelőre nem pénzköltésre, hanem pénzszerzésre, nj jövedelmi források felkn fa fására, a város anvagi helyzetének stabilizálására szabad csak gondolnunk. A legmesszebbmenő takarékosságot elsősorban önmagunkon, a közigazgatásban kell érvényesíteni. A város költségvetése a mai személyi illetmények terhét tovább nem bírja. A tisztviselői illetmények további leszállításával a helyzetet megjavítani nem lehet, nem marad más hátra, minthogy a legkíméletesebb formában végre kell bajtanunk a létszámajvasz+ás fájdalmas oj>erációját. Lényegesen kevesebb alkalmazottnak fokozottabb mnnkateljesitménnyel kell ellátni a közigazgatást. "A személyi kiadásokkal együtt apasztani kell a dologi kiadásokat is. f* kell faragni a város költségvetéséről minden, a városra nem tartozó kiadást. Irányelvek, célkitűzések — Polgármesteri tisztségemben nyomatékosan fogom kéfpviselni azt az álláspontomat — mondotta ezután —, hogy Szejred joggal igényt tart az álEzirtán következett a tanácsnokválasztás. A főispán ismertette a jelölőbizottság határozatát. felolvasta a hal jelölt nevet: Hegedűs Antalét, ördögh Laiosét. Kemenesy Tiborét. Pává Fercncét, Röth Dezsőét és dir. Katona Istvánét, maid a tudnivalók ismertetése és a szava zatszedő MMdöttségek megalakulása után elrendelte a szavazást és az ülést félhét órakor isimét felfüggesztette. — Hát Hammer Dezső hol maradt? — kiáltotta Szties Imre. — Ha a bizottsági tag ur nem tudná — válaszolta a főispán —, hogy a kijelölő választmány határozatát nem lehet kritizdlrd, ezúton hívom fel rá szíves figyelmét. Ezekután felújult újból a választási izgalom, a szomszédos termekben megkezdődött a titkos sza\'azás. Ez talán még izgalmasabb voit, mint az előbbi váhsztás, mert — bizonytalanabb volt a helyzet. A szavazatok összeszámlálása alatt még fokozódott az izgalom. Kemenesy Tibor és Katona István neve hangzott fel legtöbbször. Hol az egyik vezetett, hol a másik. Végül az egyik urnából Katona István zamára 2. a másikból 7 szavazattöbbség került ki. Ezután következett a polgármesterhelyettes megválasztása. A főispán bejelentette, hogy polgármesterhelyettessé a tanács ta"jai választhatók meg, tehát Rack Lipót. i. Tóth Béla, dr. Csonka Miklós, dr. vitéz Szabó Géza és dr. Katona István. A szavazás, illetve a szavazatok összeszámlálása este félkilenc órái®- tartott ós a főispán tiz perc múlva hirdette ki az eredményt, ebből dr. Tóth Béla 98, Szabó Géza 33. Csotíka Miklós 30 és dr. 'Katona István 2 T^ZZ~t. i IrAjtWo'.. ^Gal'áf1 sPt óth 1 « i nimMHMiiiiwt , 1 lam támogatására és nemcsak a jobb időkben óriási anyagi áldozatokkal idehozott gazdasági és kulturális intézmények, hivatalok megtartására, hanem ujabbakra is, Szegednek szemére vetik a Ivlebelsberg-féle ajándékokat. Sokszor hangoztattam és hangoztatom a jövőben is, hogy Klebelsberg bármily jóakarója, igaz barátja és nemes pártfogója volt ennek a városnak, tőle ingyen semmit sem kaptunk, Klebelsberg még Szegednek sem osztogatott nemzeti ajándékokat, hanem igen is idetelepített nagyszerű kultúrintézményeket azért, mert Szegedet azok befogadására alkalmasnak tartotta. és azért, mert azokért Szeged a városok licitációján legtöbbet ígért és adott. — Polgármesteri ügyintézésemben megkülönböztetett figyelmet kivánok fordítani a frontharcosok, a hadigondozottak ügyeire, a fiatalok érvényesülésére, a közigazgatásban erőteljes szűccreszencia nevelésére, a népjóléti, a szociálpolitikai kérdések tanulmányozására és lehetőleg kielégítőbb intézésére. — Féltő gonddal ápolni kívánom a város társadalmi. felekezeti és politikai békéjét, a polgárság és katonaság között fennálló tradicionális jóviszonyt. mint ennek a városnak mindenkori büszkeségét és példaadó erényét — Bizalommal fordulok a sajtóhoz és kérem, hogy ennek a törekvő alföldi nagy magyar városnak nemzeti hivatásn és minden jóügyét megértéssel és teljes tárgyilagossággal támogatni szíveskedjék. fin a sajtót a hatóság célkitűzéseinek végrehajtásában hathatós munkatársnak, a. közigazgatás komoly tényezőjének tartom és fŰKget.lensésrének tiszteletbentartásával, városfejlesztő munkánkhoz sejritő+ársként invitálom. — Azt szeretném — fejezte be a polgármester nagv tetszéssel fogadott beszédét —, Ha a városszeretet e város minden ősi és vendégjogot élvező polgárában legalább odáig terjedne, hogy ne kisebbítse ezt a várost. — a saját otthonát senki se — még akkor sem, ha egyben-másban hibát, hiányosságokat tapasztalna is. fis mindenki, aki e városban él. tartsa természetesnek, hogy Szeged a. szegedieké. Azt szeretném, ha az én városom, a mi városunk, az alföld metropolisa, ez a gvönyőrű, nagy. fejlődő katolikus város, a.z igazi krisztusi szeretet, esryetértés. béke és baladás városa lem»«, ahol boldogtalan magyar Hazánk javára, e város lakosságának jólétéért és boldogulásáért eredményes. becsületes nemzeti mnnka folytatódjék. A polgármester beszédét sokszor szakította meg a helyeslés a taps és a végén n közgyűlés tagiai felállva hosszan tapsolták az ni polgármestert. A főispán félnyolc órakor hirdette ki az eredl ményt. Leadtak '85 szavazatot, ebből kapott • Katona István 77, Kemenesy Tibor 69, Pdvó Ferenc IS. Röth Dezső 14. Ördögit Lajos 4 és Hegedűs Antal 3 szavazatot. A közgyűlés tehát 8 szavazattöbbséggel tanácsnokká választotta dr. Katona Istvánt. Ehbein a pillanatban 'cmét megszólalt a városháza harangja. A főispán felkérésére ezután dr. Tóth Béla főjegyző, dr. Kogutowitz Károly és dr. Turóczy Mrhály küldöttségileg hfvta meg a közgyűlési terembe Katonát, aki letette az esküt. A főispán röviden üdvözölte az uj tanácsnokot, aki megilletődve mondott köszönetet a főispán üdvözlő szavaiért ás a közgyűlés bizalmáérí. Huszonhatévi önzetlen közhivatali munkájának jutalmát látja megválasztásában. A tanácsnoki állást nem dísznek, hanem súlyos kötelességnek tekinti és minden erejével igyekezni fog azon. hogy teljesítse ezt a kötelességét. Bélát választotta meg polgármesterhelyettessé. (Éljenzés. A harang megszólal.) Dr. Tóth Béláért Körmendy Mátyás vezetésével külc. .íség hívta mef a közgyűlési tereimbe, ahol letette az esküt. Az uj polgármesterhetyettest a főispán üdvözölte, amelyre dr. Tóth Béla mondott köszönetet. Kijelentette, hogy munkaerejét a váTos egyetemes érdekeinek szolgálatába kívánja áHitanii és szolgálni kívánja a társadalmi béke érdekeit is. Bizalmat kért ehhez a munkához. Kilenc óra volt, amikor a főispán felfüggesztette az ülést és folytatását csütörtök délutánra tűzte ki,, , „ • ) > r t U HfiHA CIPŐ Elegáns Kényelme; Tartós SZEGED, KELEMEN-UCU Husz esztendő A bécsi arzenál hadtörténeti múzeumánál: „ereklyéi" között ki van állítva egy ífalambszürke tábornoki egyenruha, a nyaka körül már egészen megfeketedett vérfoltokkal, az az egyenruha, amelyet Ferenc Ferdinánd viselt 1914 junius 28-án Szarajevóban, mikor elérte az orgyilkosok golyója. Husz esztendő alatt a vérfoltok megfeketedtek, leltári szám» mai ellátott muzeumi tárgy lett Magyarország és Ausztria trónörökösének dísz-uniformisóból, husz esztendő alatt megváltozott a világ és felnőtt egy uj nemzedék, amely szinte már csak históriai dátum gyanánt ismeri azt a napot, amely elindította a világháborút, de élő valóság gyanánt rögződött mec az öregedő generáció emlékezetében.' Husz esztendői Mennyi minden is történt rövidke emberi életünknek ez eseményekben, tragikus változásokban túlontúl gazdag husz esztendeje alatti Mennyi véren és szenvedésen keresztül jutottunk el a világháború előtti biztonságnak és bizakodásnak állapotától a husz esztendős évfordulóig, amelynek időpontjában semmi sincsen megoldva, mindeni vajúdik és az állandó bizonytalanság szörnyül súlya nehezedik a lelkekre. Hol vannak a régi államférfiak, a nagynak nevezett és kicsinyeknek bizonyult hadvezérek, hol vannak a régi országhatárok, a néhai dinasztiák és hol van a tömérdek anyagi érték és még tömérdekebb emberi élet, amely megsemmisült, pedig talán nem is kellett megsemmisülnie? Vájjon van-e célja, hogy ma, a tTagikus napnak az évfordulóján az oknyomozás módszerével kezdjük el ismételten kutatni, hogy( mi volt az, ami igazában kirobbantotta a világháborút? Vájjon van-e célja és értelme* hogy visszafelé haladva az események láncolatán, a szarajevói gyilkosság előtt felfedjük a pánszláv izgatást, ennek előtte Németország és Nagybritannia vetélkedését a gazdasági hegemóniáért, még előbb pedig az oktalanul felidézett 1870—71 esztendei háború óta bosszúért lihegő Franciaország vészes szerepét az emberiség legnagyobb kataklizmájának felidézésében? Vájjon van-e célja és értelme, hogy e távoli okok felderítése után keressük a közvetlen okokat, baklövések, rövidlátások, félreértések és rossz« hiszemüségek hosszú sorozatát, amelyek Ferenc Ferdinánd meggyilkolásától a belgiumi Vizé falucska határában eldördült első puskalövésig vezettek? Van-e célja és értelme az utólagos moralizálásnak s az eshetőségek felvetésének, hogy történelmi szükségszerűség volt-e a háború kitörése, el lehetett volna-e kerülni a háborút s mi lett volna, ha akkor sikerül lokalizálni a fellobbanó lángokat s nem lett volna belőlük tűzvész, amely elborította az egész világot? Annak a múlóban levő nemzedéknei:, nECVARQSl MOZI A budapesti Déesi filmszínház multheti vígjáték újdonsága: Milliós végrendelet Kitűnő német vígjáték. A tanácsnokválasitás X polgármesferhelyeffes megválasztása