Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-21 / 138. szám

DÉLMAGYARORSZAG , AMfkeMMMg: Somogyi uccn , TdHon t Z3-35. - Kiadóhivatal leqytroda - Atadl ucca Sk. Valeton: 13-00. - Nyomda j l»w LIpAt ncen m. Telefon - TATtralI Csütörtök, 1934 Junius 21. Ara tó tHtói ¿j X. évfolyam, eiApiZETC'S: Havonta helybe Vidéken «s Badapetlen 3.00, kW[U«ldlln ••40 pengd, x Egye* »Am Ara liétkií/» nap U, vaite- «» Hnncnnap ZO mm. Hlr deW»ek felvitele tarlta tzerinl. Megl<-W leni« hMIft klvéiel^vnl naponta teor t Szeged és a vasút Ma es Holnap délelőtt a magyar vasutak állandó díjszabási bizottsága Szegeden tartja negyedévi konferenciáját. A díjszabási bizottság előkelő és zárt testület, helyet foglalnak benne az összes magyar vasutak s a nagy mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek delegátusai. A feladata a díjszabási bizottságnak az, hogy megállapítsa a vasúti tarifapolitika általános irányelveit és szűkség esetén javaslatokat tegyen az illetékes kormányzati tényezőknek a meg nem felelő tarifák megváltoztatására. A díjszabási bizottság konferenciái előre elkészített program jegyében zajlanak le, az üléseken csak a tagok vehetnek részt s így külön óhajok és kívánságok előterjesztésével extemporálni nem lehet. Mégis örülünk neki, hogy Senn Ottó dr., a Máv. uj elnökigazgatója, elfogadta a bizottság nevében a Szegedről érkezett meghivásit és a mostani konferenciát Szegedre tűzte ki. Reméljük, hogy a bizottság hivatalos érdekképviseleti tagjai alkalmat szereznek, hogy megismerkedjenek Szegednek és vidékének tarifális szempontból egészen speciális viszonyaival és módját fogják ejteni, hogy a viszonyokon alapuló kívánalmakat a későbbi tárgyalások során honorálják.' Ugy tudjuk, a konferencián és a konferenciával kapcsolatosan fognak ilyen értelmű kijelentések elhangzani. Reméljük, hogy biztató és érdemleges jellegű választ kapunk a szegedi kamara főtitkárának a tarifabizottság egyik régebbi ülésén előterjesztett indítványára, hogy a Máv. díjszabásait általánosságban ugy dolgozza át, hogy nyersanyagok és ipari üzemanyagok beszerzése, valamint mezőgazdasági termények elszállítása tekintetében kiegyenlítse a Szeged és a megcsonkított ország délkeleti részének terhére mutatkozó hátrányos földrajzi adottságokat: Mert kétségtelen, hogy földrajzilag, akár a termények és termékek értékesítése, akár a nyersanyagszükséglet fedezése szempontjából Trianon óta ez a vidék került a legszerencsétlenebb helyzetbe. Kiviteli forgalmának zöme nyugat felé irányul, vagyis a Csanád- és békésmegyei buza, a szegedi gyümölcs és minden termény, amelyet külföldi rendeltetéssel adnak fel, a magyar vasutakon a leghosszabb utat futja be és a legdrágább tarifát fizeti. Megfordított viszonylatban ismét ezek a vidékek estek legtávolabbra a beszerzési helyektől. Ennek a szerencsétlen helyzetnek a kiegyenlítését kérjük, még pedig nem burkolt és nyílt refakciák, nem kedvezmények, hanem az államvasuti rendszertől folyó közgazdasági felfogás tarifális érvényesítésének formájában. A magánvasuti rendszerrel szemben az államvasuti rendszernek az erkölcsi jogosultságát az adja meg, hogy a tarifáit nemcsak a kilométerek hossza, nemcsak a rideg kalkulációs szempontok szerint állapítja meg, hanem igyekszik a termelés és értékesítés előfeltételeiben mutatkozó egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni és a nemzeti termelés minden faktora részére egyenlő életlehetőségeket biztosítani. A vasútnak, amely kétségtelenül szintén érzi a gazdasági válság okozta nehézségeket, még veszteni sem kell ennél az arányosításnál. Ezt senki sem kivánja tőle: De ha például egy-két fillérrel emeli a Budapestre irányuló szén tarifáját, akkor egyszerre 20—30 fillérrel szállíthatja le a Szegedre és a Tisza—Maros szögére irányuló szén fuvardíját. Az egyik meg sem érzi, a másik uj és gazdag életlehetőségeket nyer vele. A díjszabási bizottság mostani konferenciája külsőségeiben is eltér a többiektől. Nemcsak azért, mert Budapest helyett vidéki városban tartják, hanem azért is, mert most üli a bizottság megszervezésének tízéves évfordulóját és mert az elnöki tisztet a Máv. elnökigazgatói pozíciójába emelkedett Senn Ottó ez alkalommal fogja átadni a kereskedelmi osztály uj főnökének, a Szegedről Budapestre került Veress Gábornak. Ép* pen azért mi nem sablonos üdvözléssel ko* szőntjük a konferenciát. Köszöntjük a kon» ferencia tagjait, mint vendégeket, egyúttal azonban az élen álló Senn Ottó nagy átte* kintő képességétől és a kereskedelmi osztály! uj vezetőjétől, Veress Gábortól, aki személyes tapasztalatból ismeri a hinterland iától megfosztott Szeged és a tőle keletre eső vi«« dékek viszonyait, reméljük az osztó igazság szellemében Szeged és vidéke panaszainaki orvoslását. Barthou reviztóellenes nyilatkozata Romániában „4 győzelemmel szerzett békeszerződésen minden változtatás lemondást jelentene, amibe Franciaország nem mehet bele" Véget ért a bukaresti kisantantkonferencta Tiíulescu hódolata Franciaország felé Bukaresf, junius 20. A kisantant értekezlete szerdán délelőtt megvitatta Olaszországnak n magyar—olasz—osztrák szövetség létrehozatalára irányuló szándékát. Az értekezlet azon a véleményen volt. hogy ilyen csoportosulás csak akkor teremtheti meg gyümölcsét, ha valamennyi érdekelt állam részt vesz benne az egyenlőség és függetlenség elve alap ján. A kis. antant őszintén keresi a jóviszonyt szomszédaival — mondja az ülésről kiadott közlemény —, de különösen Magyarországgal. Ezt az együttműködést a kisantant felfogása szerint Ugy lehet elérni, ha a dunai kérdés megoldása a kisantant hozzá járulásával és bevonásával töiténik anélkül, hogy — közvetlen, vagv közvetett uton megoldanák a területi revíziót. A kisantantértekezlet esle véget ért. B e n e s és J e f t i c s külügyminiszterek az éjszakai órákban elutaztak Bukarestből. Barthou francia külügyminiszter este megérkezett Bukarestbe. Az állomáson ünnepélyesen fogadták. — Hivatalos minőségben hivatalos látogatásra jöttem — mondotta nvilatkozatában —, kormányom megbízásából. Látogatásom egész Romániának szól és cél ja, hogy fel ujit suk és megerősítsük azokat az évszázados kapcsolatokat, amelyek a két nemzetet jóban-rosszban összekötötték. Kitért nyilatkozatában «1 revízióra is, hang-« súlyozva, hogy „a győzelemmel szerzett hék^4 szerződésen minden változtatás lemondást jelentene, amibe sem Románia, sem Franciaor.« szág nem mehet bele." Barthou ezután megemlékezett a Dollfustf s a 1 folytatott tanácskozásról és kijelentette* hogy a kancellár előtt megerősitette Franciaorj szág hűségét Ausztria függetlenségének kérdc^ séhen, mert ezt Franciaország és a töhhi nagy-« hatalom az európai béke egvik fontos.felléteié.* nek tartja. A külügyminisztériumban Barlhou tiszteleg tóre adott diszeheden Titnlescn kifejezést adott annak a kimondhatatlan őröJ mének, amellyel a román nemaet Barthou je-< lenlétét üdvözli. — A kisantantot boldogsággal töHi el a fn^ dat, hogy Franciaország a feje a biztonságért folyó harcnak. Akarjuk a békét — mondotl;i —> cs igazságosnak akarjuk tudni, ftrönwnel álla.» pitottam meg, hogy Franciaország nem tek»'*'i a megszüntetett igazságtalanságok feltámadás sát az igazság parancsának. Titulescu ezután a kisantant nevében teljes hódolatát fejezte ki Franciaország iránt. Súlyos öszcltközés a román kormány ts a király között 4 kormány elkoboztatta Károly nyilatkozatát London, junius 20- Az Exhange Telegraph" jelenti Bukarestből: Mialatt Bukarest lelkesen fogadta Barthou francia külügyminisztert, heves összeütközés támadt Károly király és a kormány között, amely igen könnyen nagy zavarokra vezethet. A király a Petit Párisién lapnak nyilatkozott és ebben a diktatúra hívének vallotta magát. A román kormány azonnal elkoboztatott minden román lapot, amelyek közölték a király nyilatkozatát. Miután a király kifejezetten megengedte» hogy a francia sajtó közölhesse a nyilatkozat tot, a román kormány súlyos ellentétbe keriiH az uralkodóval