Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)

1934-06-21 / 138. szám

DÉLMAGYARORSZAG , AMfkeMMMg: Somogyi uccn , TdHon t Z3-35. - Kiadóhivatal leqytroda - Atadl ucca Sk. Valeton: 13-00. - Nyomda j l»w LIpAt ncen m. Telefon - TATtralI Csütörtök, 1934 Junius 21. Ara tó tHtói ¿j X. évfolyam, eiApiZETC'S: Havonta helybe Vidéken «s Badapetlen 3.00, kW[U«ldlln ••40 pengd, x Egye* »Am Ara liétkií/» nap U, vaite- «» Hnncnnap ZO mm. Hlr deW»ek felvitele tarlta tzerinl. Megl<-W leni« hMIft klvéiel^vnl naponta teor t Szeged és a vasút Ma es Holnap délelőtt a magyar vasutak állandó díjszabási bizottsága Szegeden tart­ja negyedévi konferenciáját. A díjszabási bi­zottság előkelő és zárt testület, helyet fog­lalnak benne az összes magyar vasutak s a nagy mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekképviseletek delegátusai. A feladata a díjszabási bizottságnak az, hogy megállapítsa a vasúti tarifapolitika általános irányelveit és szűkség esetén javaslatokat tegyen az illeté­kes kormányzati tényezőknek a meg nem fe­lelő tarifák megváltoztatására. A díjszabási bizottság konferenciái előre elkészített prog­ram jegyében zajlanak le, az üléseken csak a tagok vehetnek részt s így külön óhajok és kívánságok előterjesztésével extemporálni nem lehet. Mégis örülünk neki, hogy Senn Ottó dr., a Máv. uj elnökigazgatója, elfogad­ta a bizottság nevében a Szegedről érkezett meghivásit és a mostani konferenciát Szeged­re tűzte ki. Reméljük, hogy a bizottság hiva­talos érdekképviseleti tagjai alkalmat sze­reznek, hogy megismerkedjenek Szegednek és vidékének tarifális szempontból egészen speciális viszonyaival és módját fogják ejte­ni, hogy a viszonyokon alapuló kívánalma­kat a későbbi tárgyalások során honorálják.' Ugy tudjuk, a konferencián és a konferen­ciával kapcsolatosan fognak ilyen értelmű ki­jelentések elhangzani. Reméljük, hogy biz­tató és érdemleges jellegű választ kapunk a szegedi kamara főtitkárának a tarifabizottság egyik régebbi ülésén előterjesztett indítvá­nyára, hogy a Máv. díjszabásait általános­ságban ugy dolgozza át, hogy nyersanyagok és ipari üzemanyagok beszerzése, valamint mezőgazdasági termények elszállítása tekin­tetében kiegyenlítse a Szeged és a megcson­kított ország délkeleti részének terhére mu­tatkozó hátrányos földrajzi adottságokat: Mert kétségtelen, hogy földrajzilag, akár a termények és termékek értékesítése, akár a nyersanyagszükséglet fedezése szempontjá­ból Trianon óta ez a vidék került a legsze­rencsétlenebb helyzetbe. Kiviteli forgalmá­nak zöme nyugat felé irányul, vagyis a Csa­nád- és békésmegyei buza, a szegedi gyü­mölcs és minden termény, amelyet külföldi rendeltetéssel adnak fel, a magyar vasutakon a leghosszabb utat futja be és a legdrágább tarifát fizeti. Megfordított viszonylatban is­mét ezek a vidékek estek legtávolabbra a be­szerzési helyektől. Ennek a szerencsétlen helyzetnek a kiegyenlítését kérjük, még pe­dig nem burkolt és nyílt refakciák, nem ked­vezmények, hanem az államvasuti rendszer­től folyó közgazdasági felfogás tarifális érvé­nyesítésének formájában. A magánvasuti rendszerrel szemben az ál­lamvasuti rendszernek az erkölcsi jogosult­ságát az adja meg, hogy a tarifáit nemcsak a kilométerek hossza, nemcsak a rideg kalku­lációs szempontok szerint állapítja meg, ha­nem igyekszik a termelés és értékesítés elő­feltételeiben mutatkozó egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni és a nemzeti termelés minden faktora részére egyenlő életlehetőségeket biz­tosítani. A vasútnak, amely kétségtelenül szintén érzi a gazdasági válság okozta ne­hézségeket, még veszteni sem kell ennél az arányosításnál. Ezt senki sem kivánja tőle: De ha például egy-két fillérrel emeli a Buda­pestre irányuló szén tarifáját, akkor egyszerre 20—30 fillérrel szállíthatja le a Szegedre és a Tisza—Maros szögére irányuló szén fuvar­díját. Az egyik meg sem érzi, a másik uj és gazdag életlehetőségeket nyer vele. A díjszabási bizottság mostani konferen­ciája külsőségeiben is eltér a többiektől. Nemcsak azért, mert Budapest helyett vidé­ki városban tartják, hanem azért is, mert most üli a bizottság megszervezésének tíz­éves évfordulóját és mert az elnöki tisztet a Máv. elnökigazgatói pozíciójába emelkedett Senn Ottó ez alkalommal fogja átadni a ke­reskedelmi osztály uj főnökének, a Szeged­ről Budapestre került Veress Gábornak. Ép* pen azért mi nem sablonos üdvözléssel ko* szőntjük a konferenciát. Köszöntjük a kon» ferencia tagjait, mint vendégeket, egyúttal azonban az élen álló Senn Ottó nagy átte* kintő képességétől és a kereskedelmi osztály! uj vezetőjétől, Veress Gábortól, aki szemé­lyes tapasztalatból ismeri a hinterland iától megfosztott Szeged és a tőle keletre eső vi«« dékek viszonyait, reméljük az osztó igazság szellemében Szeged és vidéke panaszainaki orvoslását. Barthou reviztóellenes nyilatkozata Romániában „4 győzelemmel szerzett békeszerződésen minden változtatás lemondást jelentene, amibe Franciaország nem mehet bele" Véget ért a bukaresti kisantantkonferencta Tiíulescu hódolata Franciaország felé Bukaresf, junius 20. A kisantant értekezlete szerdán délelőtt megvitatta Olaszországnak n magyar—olasz—osztrák szövetség létrehozata­lára irányuló szándékát. Az értekezlet azon a véleményen volt. hogy ilyen csoportosulás csak akkor teremtheti meg gyümölcsét, ha vala­mennyi érdekelt állam részt vesz benne az egyenlőség és függetlenség elve alap ján. A kis. antant őszintén keresi a jóviszonyt szomszé­daival — mondja az ülésről kiadott közlemény —, de különösen Magyarországgal. Ezt az együttműködést a kisantant felfogása szerint Ugy lehet elérni, ha a dunai kérdés megoldása a kisantant hozzá járulásával és bevonásával töiténik anélkül, hogy — közvetlen, vagv köz­vetett uton megoldanák a területi revíziót. A kisantantértekezlet esle véget ért. B e n e s és J e f t i c s külügyminiszterek az éjszakai órákban elutaztak Bukarestből. Barthou francia külügyminiszter este megérkezett Bukarestbe. Az állomáson ün­nepélyesen fogadták. — Hivatalos minőségben hivatalos látogatás­ra jöttem — mondotta nvilatkozatában —, kor­mányom megbízásából. Látogatásom egész Ro­mániának szól és cél ja, hogy fel ujit suk és meg­erősítsük azokat az évszázados kapcsolatokat, amelyek a két nemzetet jóban-rosszban össze­kötötték. Kitért nyilatkozatában «1 revízióra is, hang-« súlyozva, hogy „a győzelemmel szerzett hék^4 szerződésen minden változtatás lemondást je­lentene, amibe sem Románia, sem Franciaor.« szág nem mehet bele." Barthou ezután megemlékezett a Dollfustf s a 1 folytatott tanácskozásról és kijelentette* hogy a kancellár előtt megerősitette Franciaorj szág hűségét Ausztria függetlenségének kérdc^ séhen, mert ezt Franciaország és a töhhi nagy-« hatalom az európai béke egvik fontos.felléteié.* nek tartja. A külügyminisztériumban Barlhou tiszteleg tóre adott diszeheden Titnlescn kifejezést adott annak a kimondhatatlan őröJ mének, amellyel a román nemaet Barthou je-< lenlétét üdvözli. — A kisantantot boldogsággal töHi el a fn^ dat, hogy Franciaország a feje a biztonságért folyó harcnak. Akarjuk a békét — mondotl;i —> cs igazságosnak akarjuk tudni, ftrönwnel álla.» pitottam meg, hogy Franciaország nem tek»'*'i a megszüntetett igazságtalanságok feltámadás sát az igazság parancsának. Titulescu ezután a kisantant nevében teljes hódolatát fejezte ki Franciaország iránt. Súlyos öszcltközés a román kormány ts a király között 4 kormány elkoboztatta Károly nyilatkozatát London, junius 20- Az Exhange Telegraph" jelenti Bukarestből: Mialatt Bukarest lelkesen fogadta Barthou francia külügyminisztert, he­ves összeütközés támadt Károly király és a kor­mány között, amely igen könnyen nagy zava­rokra vezethet. A király a Petit Párisién lapnak nyilatkozott és ebben a diktatúra hívének vallotta magát. A román kormány azonnal elkoboztatott minden román lapot, amelyek közölték a király nyilat­kozatát. Miután a király kifejezetten megengedte» hogy a francia sajtó közölhesse a nyilatkozat tot, a román kormány súlyos ellentétbe keriiH az uralkodóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom