Délmagyarország, 1934. június (10. évfolyam, 123-145. szám)
1934-06-17 / 135. szám
DffCMtfGrAROPSZ*G T954 ¡unías T7: Szegedi Szabadtéri Játékok 19 3 4 9» AZ EMBER TRAGEDIAJA fi szegedi Dóm-léren Felejthetetlen élmény, izgalmasan művészi esemény. Főrendező: Ádám: Lucifer: Éva: Gróf Bánffy Miklós Somlay Arthur Csortos Gyula Tőkés Anna 500 slereplö, mozgalmas látványosság, páratlan fényhatások, költői hangképek. Augusztus 4, 5, 6, 11, 12, 14, 15. AZ ÉLET M (Lajoska becsületszava) Sok mindenféle apró részletből kl fog derülni, hogy es a história abban a borzasztó időben lörtént, amelyikből talán már semmi sem igaz. Akkor találták ki azt a különös valamit is, amit hitetlen csodálkozással hallgat n mai generáció, hazugságnak bélyegezve a szájhagyományokat és megbízhatatlan fecsegőknek az elöregedett terjesztőit. — Szerelem? Mi lehetett az? Tehát akkor történt, hogy két gyermeki lélek nagyon megszerette egymást A lányt Marikának híviák, a fiút Tamásnak, nagyon gyámoltalanok voltak s erősen élt bennük a meggyőződé*, hogy elszakítják őket egymástól, ha kipattan a litkiik. Szó sincs róla, igaz ugyan, hogy Tamás csak fogalmazó volt, de élt egy nénije, «ki meglehetősen szép számú földeken fösvénykedett s a fiút agy szerette, minfha sajátja lett volna. Amúgy senkije kivflle s tőle vonta el azt, amit neki kuporgatott. — Minta fiu vagy, mondla legutóbb Is, szolidan fisz, nem kocsmázol. Ha egyszer erre sétáltok a Marikával, térjetek be hozzám. Nagyon szeretem azt a kislányt. Tamás roppantul szerette Marikát, de épp ugy rmta Lajosikát, a lány első-gimnazista öccsét, akit biztosítéknak állítottak melléjük, ha a mamának foglalkozása akadt. Lajoskában már ágaskodott az önérzet, kemény gallért viselt, feszes volt. mint egy bihicmndár és csak sejtette, miért kell jelen lennie. De büszkeséggel töltötte el, hogy Tamás néha az uccán is sétál vele. — A barátom, — mondogatta az iskolátftrsnlnak, akik legfeljebb apró katonai reálistákkal tudlak dicsekedni. » Tamás néha vitát is provokált Lajoskával, törM ntazö £s szfillftfafö Közönség «KMielméfie? A Máv igazgatósága a „Szegedi Városi Irodá"-t — „A vasnti feladó állomást a Belvárosban" — 19.14 június 15-iki érvénnyel a podgyáaz, expressámk és szállitóvevényes küldemények felvételével Is felruházta. — Felhívjuk a t. utazó és sz.állillaló közönséget, hogy e kényelmes lehetőséget igénybe venni, a városi állomást, — mely a fi ön ez 1 és Társai Nemzetközi Szállítmányozási Vállalat, Klauzál tér és Aradi ii. sarokházban levő telepén fekszik — a vonat indulása előtt legalább 2 órával megkeresni TELEFON 83—44 mely gondoskodni fog arról, hogy e mindenképpen előnyős szállítási flktVMM az utazó és szállíttató közönség kényelme biztostttassék. A küldemények csekély illeték mellett értékbiztositással ts továbbithatók. A fuvarozási dij 50 kllogrammrmklnt 45 fillér. 201 Szegedl-Angol-Maqyar Nemzetköz' Szállítmányoz A-I VAllatat GÖNCZI ÉS TÁRSAI Fláv. háztól-házig .forgalom ¡igunttkttóge. OZIJÁBÓL ténelmi tényeket brutálisan meghamisított egyszer pláne azt merte állítani, hogy az aro arare rendhagyó ige. Sőt mikor Lajoska ez ellen élénken tt" lakozott, fogadást ajánlott — Én tudom, mondta az oktalan fogalmazó, hegy megnyerem a fogadást, mégis fehoozek rá kéi hatost. — Jól van, fogadjunk! fgy Lajoska, aki nyomban rohant a lalin nyelvtankönyvért, hogy bebizonyítsa az állítás szemérmetlenségét. A könyv a harmadik szobában volt s mikor a fiu onnan visszaérkezett, iángbaborult arccal találta a nénikéjét. Nyilvánvaló, hogy ő is Tamás könnyelműségét restellette. Csakhogy akkorára már jobb belátásra térült Tamás is. — Jaj, hol jár az eszem! Nem is az aro araret akartam mondani. — Mindegy, mindegy, kiabálta Lajoska. Azért a fogadást megnyertem. — Igazad van, fizetek. Ilyen viták máskor is estek, de csodálatosképpen sose volt Tamás urnák igaza, sokkal inkább kiderült Lajoska komolysága, alapossága. Amíg egyszer az történt, hogy túlságosan gyorsan tért vissza, ugy, hogy még nem húzhatta ki az ujjait Marika hajából. Három iiedt gyerek volt akkor a szobában. Lajoska mindenek előtt leült és piszkálni kezdte az orrát a fölötti tusakodásában, hogy micsoda most a kötelessége? Marika odaszaladt hozzá, magához ölelte, megcsókolta ,aztán rémült zavarodottan kifutott a szobából. Ellenben tamás cigarettára gyújtott, nagyon komoly lett. majd vonogatni kezdte a vállát és elmosolvodott — Lajos, kezdte a szót, te már szinte férfiszámba mégy. Legalább nekem értékesebb barátom vngv, mint sok felnőtt. A tanáraid is tudják, menynyire nagyrnbecsüllek s azt mondják, igazam van. Érted? — Igen, nyelt egyet Laioska. — Hát nézd, a barátságnak kötelezettségei is vannak Például az összetartás, a titoktartás. Add a kezed, hogy senkinek se szólsz arról, amit most láttál. A gyereknek imponált a megtiszteltelés. — Itt a kezem. Egész nap tifokz?tos arccal íárkált a házban, kínozta az ügy. Nem is állhatta meg, hogy szót ne váltson a cseléddel, aki már bölcsős kora óta ápolta. — Hallja, Róza, a Tamás szerelmes a Marikánkba. — Nem mond vele újságot, Lajoska. De magának nem szabad ám ilven dolgokkal foglalkoznia. — Én nem foglalkozom vele, azért mégis láttam, amikor csókolóztak. .Tui, de muris volt! Róza nem tette le olyan könnyen akármiért a kávésbögréjét, de most nagyon sebesen letette — Ugyan, ne mondjál — Bizonyisten ififaz. Éppen fogadtunk, én bementem a másik szobába egy könyvért és akkor történt, mikor visszamentem. De ne szóljon senkinek! Róza másnap túlságos sokáig elmaradt a piacon s mikor végre hazatért, rossz kedvében találta az asszonyát. Hallod, lelkem, ott a vasárnapod, akitor kidiskurálhatod magad a székálló legényekkel. De ne olyankor végezd, amikor áll a munka. Róza tisztességes lány volt, legényre nem nézett volna, de most szokása ellenére felfortyant. — Ha szóba is állok valakivel, akkor se csókolózok, mint bizonyos uri kisasszonyok. — Micsoda kisasszonyokról beszélsz te? — közeledett gyanus-szeliden a viharfelhő. — Hát bizonyosokról. A felhő jobbnak látta, hogy másfelé vonuljon. — Marika, kíváncsiskodott később a megdöbbentő gondola tnienetü mama, mióta csókolózol te Tamással? — Tessék? — Hallottad, mit kérdeztem, arra felélj. Marika megint kitért. — Azt a taknyos Lajoskát pedig ugy felpofozom, hogy egy hétig nem mehet az Iskolába. — Ezért az őrömért talán állja a pofont n. Most azonban felelj! Nem vagyok statisztikus, mit jöjjek én most számadatokkal, kihallgatási jegyzökönyvet se terjesztek elő a részletekről, — csak annyi a fontos, hogy délben a mama kiment Marikával a korzóra s azzal lepte meg a hozzájuk csatlakozó Tamást — Hazamenet ugyan szólj be a Málcsi néninek, hogy délután meglátogatnám. Természetesen, ha nincs más dolga, > — Tessék? — bámészkodott el Tamás. — Ehol, ní, ez is megsüketült. Tgen Is. meg kell végre beszélni bizonyos dolgokat, hogy jussotok legyen csókolózni Marikával. Főleg, hogv ém Is tudjak róla. Mondtál valamit? Tessék? Akkor nem is szólt Tamás, cs»k lóval később emiitette Marikának: — Isten látja a lelkemet, azért vettem a Lajos-" ka becsületszavát, mert különben nem 'árult volna cl bennünket. Bob. olvasó rovata Szeged—PestszenllőrSnc: 48 óra Mélyen tisztelt Szerkesztő Url Ugy vélem, nem egyedül vagyok, aki a fővároskörnyéki városokba és községekbe sürün levelezek Szegedről. Ezek közül valószínűleg különleges elbánásban rcszesiti a posta Pestszentlőrincet, ahova ujabban, ha este 7 óra előtt feladok egy levelet, úgy azt csak holnapután, tehát 48 óra múlva kézbesitik a címzettnek. Azt kérdezem a nyil'-ánösság előtt, hogy miért van ily^n tevelassu postakézbesités éppen a fővárostól 10 km-re amikor például tíiharkeresztesen, az ország kgszélén, — másnap kézhezkapják ma feladott leveiem? Pedig ez utóbbi falu távo.abb vau innen is, Pesttől is, mint Pesttől — Pestszentlőrinci Miért kell annak a szegény levélnek két na-» pig kóborolnia a postán, holott, ha jól emlékszem a nyári menetrend beállítása elótt Szegeden feladott postáját a címzett 24 óra alatt mindig megkapta Lőrincen? Ugy tudom, a \asuti sínek ma is érintik Szegedről a fővárosba menet — Lőrincet Nem kell ahhoz sem bővebb magyarázat, hogy milyen anyagi károk származhatnak a levelek ilyen nehézkes továbbítása folytán a feladóra nézve! Sokan nem vagyunk arra berendezkedve, hogy üzleti és magánlevelezéseinket express-ajanlva adjuk fel napontaIIvénkor ugyanis 21 óra alatt kikézbesitik i címzettnek. De lessék megnézni a tarifát! Nem hinném, hogy ez legyen minderre a magyarázat, mert a magyar posta világviszonylatban is híres pontosságáról és gyorsaságáról; ne akarják tehát ezt a főváros környékere való csigalassú kézbesítéssel megcáfolni. Maradtam Szerkesztő urnák tisztelő híve: Sz. S. Takaréktűzhely, _ bármilyen rossz, kijavítom jó sütésre, kei"és tüzrevalóra átalakítom olcsón, feleUto&ég mellett Berg tflzhelylakatos, Attila uoaa C «te Nők és gyermekek «yőgyfürcSőJe BARTFA FÜRDŐ Vasaa vizek. — MórfürdCk. — Modern inhalatórinm. — Melegvizű standffirdő. A fö-, elő- és •.iMucionbn elsőrendű ellátással, lakással, gyógyfürdőkkel, kurt»xivsl, orvosi wlsittel, kiszolgálással stb. 10 napra Ko 400.20 napra Ko OOO.Kérjan prospfiktnst Erdrt* Jöztel hirdetési Ír®» daiáiot. Oudape«t. Teréz körút 33.