Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-08 / 103. szám

mmmmmmmmmmmunmmm m • nwq SZEGED, Sirrkc»zlO»ín• Somogyi ucca Z2..1.<-m. Telefon: 23-33.'Kiadóhivalal köJcíönkönyvtór és Jegyiroda : Aradi cca f*. lelefon: 13—Ot>. - Nyomda : L«»w |r-Ot ncca IV. Tele«»»»» - n^oft. Iavlrnll levélcím Délmagyaronzag Meprii Kedd, 1934 május 8. Ara 12 fillér X. évfolyam, 103. sz. EtÖFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken és Budapesten 3.00,kUII«ld»n Ö.40 nenrjrt- Egyes szám Aro hélköz nap 12, vasAr- és llnnepnap 2» (111. Hir­detések: fel-vétele tarlla szerint. Megle leni"» kivifélévé! »»omfn rennrl Elvi okok miatt Elvi okok miatt eddig is sok mindent meg­tettek és sok mindentől tartózkodtak az em­berek. De intézmények is. Elvi okok miatt szoktak eltávolodni a kisebbségi pártokiói és közeledni — minél merészebben és melegeb­ben közeledni — a többségi pártokhoz. Elvi okok miatt ragaszkodnak az álláshalmozás­hoz. Elvi okokban leli a magyarázatát, hogy hajbókolnak a hatalom előtt — a tekintély­tisztelet csúffá tevése — s hogy képviselő­ségért is, városatyaságért is sokkal nagyobb buzgalommal tülekednek, mint amilyen buz­galommal a parlamentben vagy a közgyűlé­seken dolgoznak. Elvi okok akadályozzák a népszövetség kivirágzását, a gazdasági krí­zis kioperálását, nemzeteknek, felekezeteknek, fajoknak egymáshoz való közeledését. Elvi okok miatt van Magyarországon centralizá­ció. Elvi okok gátolják a vidéki kulturcen­trumokat a fejlődésben. Elvi okok miatt nem áldozhat Szeged idegenforgalomra. Elvi okok miatt nincs polgármesterünk. S elvi okok miatt van meddőségre kárhoztatva ha­talmas közigazgatási szervezetünk inujd minden ágának működése. Azóta, mióta Ázsiából Európa déli félszi­getein át fölszivárgott hozzánk a kultura, nem élt az európai ember olyan elvek és meggyőződések szerint igazodó szent életet, mint az utóbbi évtizedekben! A magas kultura is ezekben az évtizedekben dühön­gött köztünk legjobban. Nem változtat sem ezen a megállapításon, sem ezen az igazsá­gon, hogy néhány millió ember ép ezekben az évtizedekben mult ki fegyverek által, hogy felnőtt gyermekeink körében -— ó gyermek­kor, jöjj vissza egy szóra — kedvelt játék lett némelyeket nyakig beásni a földbe és hogy bár inség van, juhokat ezrenkint pusz­títanak el és kávékat hajórakományonkint — szerencsére nem nagy adagok — dobálnak a tengerbe. De az elvi okok szerint igazodó élettel is ugy vagyunk, mint a levegővel és minden egyébbel, ami része mindennapi életünknek. Észre sem vesszük. Nem is gon­dolunk rá. Még kevésbé beszélünk róla. Mint­ha levegőből meg se lehetne élni. Mintha az elvi okok, hányatott életünknek ezek a szer­ves részei, nem ólálkodnának ott minden cselekedetünk nyomán, élesen dokumentál­va, hogy a mai kulturember nem annyira a ke­nyér, mint az ige szerint éL Nekünk, akik sose igazodunk kicsinyes elvek szerint, a ma­gas körökből érkezett legutóbbi magas irat kapcsán nem is az jutott eszünkbe, hogy el­marad a rózsa-nap, még kevésbé az, hogy megint méltatlanság történt Szegeddel — nem kell annyit lázadozni — hanem az, hogy Uram Isten, de nagy jót is tettél velünk, hogy ezt az iratot elküldetted, mert ebben ben­ne yan, amiről gyarló szegediek olyan ha­talmas előszeretettel szeretünk megfeledkez­ni, benne van, hogy „elvi okok" miatt nem lehet megcsinálni, amit önös érdekből köve­telünk: Pestnek lehet. Ugyancsak elvi okokból Évenkint kétszer is lehet. Azt is elvi okokból, így történik aztán, hogy Pest, elvi okok foly­tén is, izmosodik, Szeged — elvi okokból is — stagnál. Ez azonban nem az a legfrissebb ta­nulság, amely az elvi okok mögül elénk dob­ban. Régi gyakorlat és bizonyára még so­káig gyakorlat marad, hogy Pest — elvi okok- j ból is — majd annviszor kap féláru vasúti jc- 1 gyet, ahányszor kér és hogy a jegy árához — ugyancsak elvi okokból — járulékot is üt­het. Pest. De Szeged, elvi okok miatt is, rosz­szul teszi, ha nem minden erejét a szabad­téri játékok körül koncentrálja. A rózsanap gondolata kedves gondolat. De szabad-e érte megkockáztatni — elvi okokból is — a sza­badtéri játékok sikerét? Ha Szeged juniusra kap filléreseket és más kedvezményeket, nem kerülnek-e veszélybe az augusztusi filléresek s esetleges más kedvezmények, amelyek nélkül pedig nem lehet vállalni a szabadtéri játékoknak se erkölcsi, se pénz­ügyi rizikóját? Örömmel látjuk, elvi okok miatt is, ha az idegenforgalmi hivatal szakit — ami ettől a hivatali ágtól áll legmesszebb — a bürokra­tikus ügyintézéssel, gondolatokat termel, kezdeményez és épit. De beosztást ebbe a munkába is kell vinni. Elvi okokból is. M<;­jus végén ipari vásár, június végén rózsanap, augusztus első felében szabadtéri játék — < /. nem fog menni. Tavaszi és nyári idegenfor­galmi programja már van Szegednek. Most az év más részeiről gondoskodjon az idegen­forgalmi hivatal. És segítsen meggyökerez­tetni az egészségesnek bizonyult két akciót. Elvi okokból is. Gömbös a király kérdésről, a választójogról, a pártdiktaturától mentes nyugalmi politikáról, a külpolitikai helyzetről A miniszterelnök költségvetési beszéde — A katolicizmus és Glatt­feíder püspök beszéde — A német kérdés — Véget ért a költségvetés általános vitája (Budapesti tudósítónk telefon jelentése. 'A par­lamentnek csaknem valamennyi tagja megjelent a képviselőház • hétfő délutáni ülésén. A nap eseménye Gömbös Gyula minisz­terelnök régen beharangozott beszéde volt. A beszéd után a folyosón azt hangoztatták, liogy a miniszterelnök beszéde egy hosszúbb Treuga Deit előkészítő beszéd volt. A miniszterelnök kije­lentéseiből a baloldali folyosón megállapították, hogy választásokról a közeljövőben szó sem le­het. A választójogi reformot a miniszter parla­mentáris uton óhajtja megoldani. Ez hozzájárult ahhoz az atmoszférához, anvely a miniszterelnök beszédét kisérte. A hétfői parlamenti ülés nyugodt hangulatát jellemezte az a körülmény, hogy Göm­bös másfélórás beszéde alatt alig szóltak közbe. Feltűnést keltett az a deklaráció, amelyben Göm­bös bejelentette, hogy a királykérdésben egyéni ál­láspontját alárendeli más (elfogásának is, ha azt az ország érdeke követeli. Eckhardt Tibor csak Gcmbös beszéde után érkezett meg a parlamentbe, amit különfélekép­pen minősítettek. A miniszterelnök beszéde után munkatársunk az ellenzéki pártok egyes tagjainál érdeklődött. B r ó d y Ernő igv nyilatkozott: — Amit a miniszterelnök a titkos választójog­ról mondott, az minket megnyugtat, amennyiben az nem marad ígéret, hanem a szavakat tettek kö­vetik. A külpolitikai kérdésekben a miniszterelnök beszédét bizonyos optimizmus jellemzi. Ezt az op­timizmust azonban sajnos, mi nem tehetjük ma­gunkévá. Pejer Károly igy nviiatkozolt: — Gömbös miniszterelnök többizben szóialt fel a Házban ós tárta fel a kormány helvzetét. Ugy látom, hogy mai beszéde bizonyos szakítás a múlt­tal. 11a a miniszterelnök megmarad ezen az uton, mindenesetre sikerülni fog olyan atmoszférát te­remteni, amellyel az ország békéje biztositható lesz. Az ülés végén megtörtént Gömbös és Pallavícl­iii kibékülése, aniely a uolitittu«;ok felfogása sze­rint hozzájárul a nyugodt parlamenti légkör meg­teremtéséhez. A hétfői ülésről rcszlctc« jelentésűnk a követ­kező: *Az ülés elején az cl pök bemulalla a múltkori ülésről távolmaradt képviselők jegyzékét, majd bejelentette, liogy Gál Jenő, Bethlen Ist­ván, Bud János és Darányi Kálmán men­telmi jogának megsértését hozta az elnök tu­domására. Közölte az elnök, hogy Mecsér András megválasztása ellen panasz futott be. Ezután folytatták a költségvetés vitáját. G á 1 Jenő beszédében nem csatlakozott n pénzügyminiszter felfogásához. Vigasztalanab­bik nem ismertették Magyarország pénzügyi helyzetét, mint a pénzügyminiszter lette mondotta. A revízió ügyét a kormánynak min­dig napirenden kell tartani, a Millerand-féle levelet, amelyben ;i nagyhatalmak kötelezettsé­get vállaltak a békeszerződések igazságtalan­ságainak kiküszöbölésére. Szót emelt n kivéte­les hatalom és kiváltságok megszüntetése el­len. A költségvetést nem fogadta el. Vázsonvi János szerint a restaurációt a revízióval kell összekapcsolni cs megoldani. Gömbös miniszterelnök mondotta el ezután beszédet, amelyben vála­szolt a vita során elhangzottakra. A kormány nem irtózik a bírálattól — mondotta. Ellenkezőleg. Az olyan kormánv, amely reformpolitikát hirdet, bírálat alá kell. hogy vesse minden politikai elgondolását. Csuk az olyan bírálattól irtózunk, amelynek nincs alapja, csak arra alkalmas, liogv megtévesszc­a közvéleményt. A közvélemény ma már tud in, liogy nem sima ut a'magyar ut, hanem sok­szor ingovány okon keresztül vezet és csak ugy haladhatunk rajta, ha óvatosan megyünk előre. A kormánynak az az álláspont in, liogv ilyen körülmények közölt egvbe kell foglalni i nemzetet, óvatosan, nem a szenvedélyek álla' hanem a józan ész által diktált politikát keM követnünk. Nem a fantasztikumok ' cél ¡a kül­politikájának. hanem n reálpolitika. Lecfon­losabb az, hogy tudnunk kell, miért küzdünk. Becsületes szándékkal nemzeti egvségct kell teremteni. Én rendkívül óvalos vagyok. semmiféle rizikóba vinni a nemzetet nem merem. Tudom jól, hogy ideig-óráig tartó sik-rcket érhetünk el, állan­dó eredmények azonban cs->k flürelútó nemzeti gazdasági politikával erhelő el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom