Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-05 / 101. szám

DELM AGYARORSZAG SZEGED, Scerke«zlMeg: Somogyi ucco 22..X.em, Telefon: 23-33.^Kln<ióhlvn)nl k«ílc*(ink(tnvvtör és fegylroda : Aradi ccn S. Telefon : 1 3—Ott. ^ Nyomda : l»w ncca IP. Teleion - n^nO. Térlriifl leyéirim DélmaavaronzAn Szeged Z9 Fantasztikus szám. Álom-szám: Öe nem éjjel álmodtunk róla. Lehunyt szemmel, álmodva az igazak üditő, erősítő álmát. Ez az egyik oka, hogy a vezércikk-cim szürke sorsával kénytelen megelégedni s nem válik belőle olyan nagynevezetességü két szám, amilyen benne van abban a többjegvü számban, amelyet éjjeli álmunkat követő nappali lázálomban vásárolt sorsjegyünk visel. Lázálmok a fenti 29-ces szám körül is keletkezhetnek. De ezek a lázálmok jobb jövőről konokul álmodók „hagymázos rémlátásai" álláshalmozásról és álíástalanságról, közéleti függőségről és összeférhetetlenségről. Mert hát a kérdés nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Transzponáljuk a helvzetet és a hangulatot szegedire vagy csanádmegyeire. így tudjuk magunkat legvilágosabban kifejezni s így vagyunk legbiztosabbak abban, hogv olvasóink többsége meg fog érteni. Képzeljük el, hogv összehívják a pénzügyi bizottságot. Akár Szegeden. Akár Makón. Mindegy. Azt is képzeljük el, hogy o pénzügyi bizottságnak — akár Szegeden, nkár Makón — olyan kérdésekről kell tárgyalni és határozni, amely kérdésekben érdekeltek a bankok. Várhatunk-e megnyugtató határozatot, ha a vitában és szavazásban részt vesznek — akár Makón, akár Szegeden — a pénzügyi bizottságnak a bankok igazgatóságaiban szerepet vállalt tagjai is és szabad-e az összeférhetetlenség szabályozásának hiánya vagy hiányossága miatt téves vagy káros megítéléseknek kitenni akár a közügyek intézésének, akár a közügyek intézőinek szellemét? Azt, hogy a szegedi vagy csanádi pénzügyi bizottság egyes tagiai több szegedi, illetőleg makói bankban igazgatósági tagok, föltételezni sem lehet. Ha másért nem, hát azért, mert ma már nincs több bank se Szegeden, se Makón. Szegeden például három helyi bank van. A látszat szerint ezek a bankok még mindig konkurrálnak egymással. Hogy miben, annak a magyarországi bankfővezér se tudná magyarázatát adni. Árut nem kínálnak. A kereslet nagy lenne. De r-sak egészen kivételes esetben elégítik ki. Vállalat van néhány Makón is. Szegedon is. De olyan közéleti nagyság, aki több vállalat igazgatóságában foglalna helyet, néhány sincs. Mi gyarló vidékiek, fölmérni se tudjuk az ipari tevékenységnek azt az arányát, amikor valaki olvan sokoldalú, hogy szakértelmével föllendítésére siet a szeszgyárnak és gyapjufonónak, a müselvemgvárnak és kaszagyárnak, az olajmüveknek és szörmefestésnek, a textilmiiveknek és villamosságnak, a vegyészeti gyárnak és kőszéntermelésnek, pótkávé gyártásnak és banánbehozatalnak, a takarékpénztárnak és tudósításnak. Az, amikor valaki huszonkilenc üzemnél vállal szerepet, túlnő az összeférhetetlenség keretein. Nem vagyunk szegények tehetségekben és olyanok is, akik már átlépték az ifjúság korhatárát, sőt benne vannak az érett férfikorban, százával és ezrével várnak — állásra. Azzal, hogy elhelyeztek néhány száz embert havi nyolcvan pengő fizetéssel, az állástalanok kenyérhez juttatásának kérdését részben sem oldották meg. Kis részben sem. Ámulva figyel fel az ország nemcsak arra, bogy valaki megvált huszonkilenc igazgatóSzombat, 1934 május 5. Ara 12 fillér X. évfolyam, ÍOI. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken é» Budapesten 3.00, RUlf»ld»n pengd. * Egyes siAm Ara hétkHz nap 12, vntAr. és Unneonap 20 1111. Hírdetések felvétele tarifa szerint. Meofe lrnllv híllo kivételével napon^s rrgqel sági tagságtól, Hanem arra is, Hogy volt valaki, aki huszonkilenc igazgatósági tagsága után keresett — tantiémet. Ennek a rendszernek már rég el kellett volna tűnnie a magyar föld színéről s a közvélemény most megint feszülten lesi, hogy leépitik-e végre az állá .-halmozásoknak egyelőre ezt a nemét s hogy nyomon követi-e, amire közel két éves szent ígéret van, mindenfajta álláshalmozósok megszüntetése. Hogy mások jogos érdekeinek sérelme nélkül kapjanak állást a régóta állástalanok ujabb rétegei: A pénzügyminiszter beszéde a költségvetési vitában Heves felenefek a képviselőház péníeki ülésének végén, szómecjvonásokkal — Tiltakozás a saftódömping ellen — A miniszterelnök és őrgróf Pallavicini György afférja (Budapesti tudósítónk telefonjelentdse.) A képviselőház folyosóján péntek délután nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és őrgróf Pallavicini György között lovagias ügy támadt, őrgróf Pallavicini a hét elején egy legitimista vacsorán olyan kijelentéseket tett, amelyek miatt a miniszterelnök személyében érezte magát megsértettnek, ezért S z t r anyavszky Sándort és Kozma Miklóst kérte fel, hogy az ügyben eljárjanak. A miniszterelnök két megbízottja levelet intézett Gömbös miniszterelnökhöz, amelyben közlik, hogy az ügyet nem tartják alkalmasnak lovagias eljárásra, mert Pallavicini felszólalásában Gömbös miniszterelnöknek, mint honvédelmi miniszternek szereplésével foglalkozott és mint ilyennek hivatali ténykedéseit birálta. A másik érdekes témája a folyosónak a dömpingsajtó ügye volt. Mint emiékezeles, az újságírók egyesülete ebben a kérdésben memorandumot szerkesztett és felkérte T u r y Béla, R a s s a y Károly és Lázár Miklós országgyűlési képviselőket, hogy a memorandumot adják át a miniszterelnöknek. A három képviselő a következő levelet intéz e a miniszterelnökhöz: „Nagyméltóságú Miniszterelnök Url A Magyar Újságírók Egyesületének választmánya megbízott bennünket, hogy az önköltségi áron alul piacra dobott és közpénzeken terjesztett sajtó ügyében szerkesztett emlékiratot Nagyméltóságod elé terjesszük. Nagy sajnálatunkra, mindezideig nem sikerült Nagyméltóságoddal személyes érintkezésbe jutnunk. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy ezúton tegvünk eleget megbízatásunknak." A sajtódömplng ügyével foglalkozott pénteki felszólalásában őrgróf Pallavicini György is. Pallavicini rámutatott arra, hogy anyagi eszközökkel akarják a sajtót uniformizálni. Az árelemző bizottság elé kell vinni ezt az ügyet, mert a dömpinglap papírköltségei sem térülnek meg árából. Vidéken ingyen osztogatják a lapot A kormány a szabadsajtót akarja ezzel letörni. Pallavicini ez ellen a leghatározottabban tiltakozik. Az ülés eseménye Imrédy Béla pénzügyminiszter felszólalása volt. Altalános feltűnést keltett, hogy a pénzügyminiszter mennyi lirát vitt beszédébe, amely egészen elütött a szokványos és rendszerint szürke szamokkal és adatokkal zsúfolt pénzügyminiszteri beszedektől. Az ülésről részletes jelentésünk a következei A képviselőház pénteken délután folytatta a költségvetés tárgyalását. Görgey István » magyar ipar helyzetével és fejlesztésével foglalkozott. Megállapította, hogy Magyarország ma nem mezőgazdasági állam kizárólag, hanem ipari állam is. A magyar iparra szükség van még akkor is, hogyha ez némi hátrányt jelent a mezőgazdaságra^ Sürgette a terhek arányos elosztását. Pallavicini Gvörgv őrgróf elismeri a pénzügyminiszter felkészültségét és szakértelmét, de nem ért vele egyet az optimizmus te-» kintetében. Sürgős szükség van az illetékhátra-> lék rendezésére. Éles szavakkal birálta a kor-* mány sajtópolitikáját és kifogásolta a kormánypárt vidéki szervezkedéseit. Külpolitikai tekintetben azt várja a miniszterelnöktől, hogy erélyesen visszautasítsa egyes külföldi államférfiaknak a magyar belpolitikai ügyekbe való beavatkozást. Uj külpolitikai irányt sürgetett. Simon János megállapította, hogv a kormány leszögezte magát a titkos választójog mellett. Kánya Kálmán külügyminiszter szólalt fel ezután. Homonnav Tivadar tegnap mondott beszédében statisztikai adatokra .hivatkozott és azt állította, hogy 1933-ban az olasz—magvnr barátság ellenében csak 820 mázsa gabonát vittünk ki Olaszországba. Utánanézett az ügynek. megvizsgálta a kimutatásokat és megállapította, hogv 1933-ban kereken 4.10 ezer mázsa gabonát vittünk ki Olaszországha. 1934 első negyedében u jabb 470 ezer mázsa búzát Imrédy Béla pénzügyminiszter állott fel azután, líogy válaszoljon a felszólalásokra. Megdöbbenéssel kellett megállapítania, — mondotta —, hogy olvan hangokat is vélt észrevenni, amelyek az uj inagvar történelem legszomorúbb napjaira emlékezteti és nz ilven bírálat olvanok szájából hangzott el. akiknek áll.unnézeti gyökerük azonos a kormányéval. Minisztertársai nevében is fel kell emelni intő és tiltakozó szavát bizonvos olyan beállítások ellen, hogy sok óra? nehéz munka után a gépkocsin ülő miniszterek nem veszik észre a dolgozók baiait. Végigjártam az élet és halál mesgvéjét a maevar nén fiaival és ismerem őket nnnvira, mint azok, akik a szónoki emelvnnvről ismerik a nénel. — A nyugdijteher csökkentése érdekében gyökeres javaslatok Hangzottak el — folvtatta — és voltak, akik azt kívánták. Hogy az állam nyugdíjbiztosítással szabadul ion meg ettől t tehertől. Valóban voltak ajánlatok", de ezek olv kedvezőtlennek mutatkoztak, Hogy a kormány nem fosadhatta el. Kétségtelen, hogy a