Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-04 / 100. szám

y 1934 május OÉLMAGyARQRSZÂG Általános terve Sem szegedi, sem országos érdekek nem kivánj&k Szeged mellőzéséi megdöbbenést keltett a nemzetközi autóut (A Délmagyarország munkatársától.) Az egész városban kinos megdöbbenést keltett a Délmagyarország csütörtöki számának e<ső oldalin közölt jelentés, amely szerint Szegedet ismét a legsúlyosabb és a hgméltánytalanabb mellőzés fenyegeti, amennyiben a transkontinentális autóut. amelyért annyit harcolt a város, Szeged megkerülésével kívánják vezetni Belgrád felé. A szegedi államépltészeti hivatalban közszemlére tették ki az ut kereskedelmi niiniszterileg elfogadott tervet, amely homlokegyenest ellenkezik az ''.ddigi elgondolásokkal és várakozásokkal. rider.en kizárja Szegedet az autóut minden előnyéből, azt a Szegedet, amely a legeredményesebben harcolta végig az általa indított harcot: hogy a calais—'konstantinápolyi autóut Magyarországon Keresztül és Szeged érintésével épüljön ki. A Tieïïefetïeii forv közigazgatás! bejárását negyedikére és ötödikére tűzte kl a kereskedelmi miniszter, ötödikén kerül sor a Szegedet érdeklő útszakasz bejáirása. A bizottságban. amely elvégzi a közigazgatási bejárás munkáját, a város hatóságát dr. Simkó Elemér főügyész, az útügyi hatóságot dr. Szekerke Lajos főügyész, a törvényhatósági bizottságot begavárl Back Bernát felsőházi tag és dr. Tonelli Sándor iparkamarai főtitkár, az államrendőrség szegedi kapitányságát dr. Schőn Károly rendőrkapitány, az államépitészeti hivatal szegedi kirendeltségét Göllncr Károly vezetőmérnök fogja képviselni. 'A terv szerint az autóut belgrdd—Budapesti szakasza Szeged-alsótanyán. Nagyszéksóstól nyugatra jutna magyar területre a szeged—horgosi ut szegedi szakaszán, liz az ut csak a szegedszabadkai vasútvonal kereszteződéséig esne egybe a transkontincntális autóut, amely közvetlenül a keresztező előtt elkanyarodva a vasútvonal mentén haladna tovább északi irányban és a régi szegedi temető mellett kapcsolódna bele a keramit-utba. amely már a nemzetközi autóforgalom igényeinek megfelelően épült ki és igy haladna tovább Kistelek felé. Szegedet tehát néhány kilométernyire elkerülné. Az eredeti elgondolás az volt, hogy az autóut egybeesne a szeged—horgosi törvényhatósági úttal, keresztülhaladna Szentmihályteloken. a Petőfi Sándor-sugáruton keresztül érne be a városba és a Kossuth Lajos-sugáruton keresztül <utna ki a keramit-útra. A két megoldás között az a különbség, hogy a kereskedelmi miniszter által elfogadott terv megvalósítása esetén majd nyolc kilóméter utat kellene cpiter.i a vasúti kereszteződéstől a temetőig. mélyfekvésfl, magas uttöltés igénylő területen, amely magántulajdon, amelynek kisajátítására lenne szükség. A szakértők szerint ilyen körülmények között ennek a nyolckilóméteres útszakasznak a kiépítése legalább egymillió pengőbe kerülne. Ezzel szemben . a szegedi megoldás cselén a meglevő ut lényeiden korrekciójára lenne csak szükség, ami lényegesen kisebb költséget jelentene. A Délmagyarország munkatársa felkereste Göllner Károlyt, az államépitészeti kirendeltség vezetőiét, aki a következőket mondotta: — Az államénitészeti hivatal öt alternatív tervvázlatot készített és mind az ötöt felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez, aki az öt közül ezt a megoldást választotta és ennek a közigazgatási bejárását rendelte cl. Megítélésem szerin'f ez a megoldás nem jelenti Szeged mellőzését, mert a nemzetközi autóut utasai, ha kíváncsiak Szegedre, könnyen bejuthatnak a város területéire... meglévő, kész útvonalon keresztül és innen minden akadály nélkül folytathatják útjukat akár Szabadka, akár Budapest felé. — A szegedi megoldás nem felelt volna meg egy nemzetközi íuraut követelményeinek — mondotta tovább Göllner Károly —, elsősorban azért nem, mert számos vasúti vonalat kellett volna kereszteznünk és mert ez a vonal keresztülhalad Szcntmihályfelken, ami — különösen mcos napokon olyan forgalmas, hogy megnehezítené az autóforgalmat. Ellene szól ennek a megoldásnak az is, hogy a horgos—szegedi ut mintegy háromszáz méteres szakaszon egybeesik a kisvasút vonalával, tehát vagy a vasút töltését kellene átépíteni, vagy uj útszakaszra lenne szükség, ami költségtöbbletet jelentene. — Milyen álláspontot fog mérnök uir képviselni a közigazgatási bejárás alkalmával? — kérdeztük tovább. — Én kérem a kereskedelmi miniszter alárendelt tisztviselője vagyok, nem képviselhetek a minisztérium elgondolásával ellent'ics álláspontot. A fényképek tanulmányozását közben kiderült, hogy lehetne találni olyan megoldást is. amely megfelelne a miniszteri elgondolásnak. de kielégitené a szegedi érdekeket is. Ha az uj nyoIdkiTóméteres szakasz, a szegedszabadkai vasútvonal mentén csak a bajai imCutig épülne ki és a bajai útba torkolna be, de innen a keramit-utig vezető körülbelül másfélkilómétares szakaszt nem építenék ki. \z autóut forgalma igy a bajai uton. a Kálvária-uccán keresztül beterelődme a városba és a Kossuth Lajos-sugáruton keresztül érhetné el ismét a keramit-utai — Az államépltészeti filvaíaí — imomdotta erre Göllner mérnök — ezt az álláspontot sem képviselheti, mivel nem azonos a miniszter elgondolásával. De a város képviselői esetleg sikerrel szállhatnának sikra érte. A Délmagyarország munkatársa beszélt dr. Szekerke Lajos főügyésszel is, aki a következőket mondotta: — Nekünk az az álláspontunk és ennek érvényesítéséért íiiindjnt cl fogunk követni, hogy, az ulat az eredeti elgondolás szerint a városon kell keresztülvezetni. Ezt a megoldást követeli nemcsak Szeged erdeke, hanem az országé is. A másik megoldás, amely egv körülbelül nyoickilórnéteres teljesen uj szakasz kiépítését tenné szükségessé, óriást költségtöbbletet jelentene mindem elfogadhat.» indokoltság nélkül. De ~ kereskedelmi miniszter á'.tai elképzelt megoldás mérhetetlen károkét okozna különben is. Annak az autósnak, aki Budapestről indul Belgrád felé. a hivatalos terv megvalósítása esetén Szabadka lenne az első állomása, mert Szegedet csak az útvonaltól való letöréssel érhetné el és bizonyos, hogy inkább autózna nijg egyenes irányban huszonöt percig, hogy Szabadkára jusson, ahol azután rövid pihenőt tartana, felfrissítené b-nz!nkész1eét és a szabad' ai vendéglőknek lenne a fogyasztója. Szegedet rendkívül súlyos méltánytalanság érné, ha ez a leheletlen terv valósulna meg, hiszen ez a város kezdett harcot a nemzetközi antóutért akkor, amikor a hivatalos körök még nem is figyeltek fel erre a problémára, ez a város készült fel útjavításokkal, útépítésekkel a nemzetközi autóforgalomra, azért készítették el a rókusi állomástól a budapesti uí betorkolásáig a keramit-utat is, hogy a traiskontinentális autóut utasai kényelmesen juthass sanak be a város területéire. Országos szempontból mom lehet közömbös az sem. hogy x magyar területre érkező nemzetközi utasok mití látnak meg először Magyarországból, egy kulturvárost-e, vagy pedig poros tamyák utált Kisteleket. Dr. Schőn Károly rendőrkapitány 9 következőket mondotta: — Rendőri szempontból semmi kifogásunk sincs a szegedi megoldás ellen és szegedi, valamint országos szempontból is a szegcdi megoldás mellett fouols. állást foglalni a Közigazgatási bejárás alkalmávaf » szeged? rendőrkapitányság képviseletében. Szegedi é% állami érdek követeli, hogy a nemzetközi autó'-, ut forgalma ne kerülje cl Szegedet. Szeged országgyűlési képviselői felháborodva nyilatkoznak Fabinyi kereskedelmi miniszter: dönlés még nem lörlénf, fedezel sincs » (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A" transkontinentális autóut ügyében beállott fordulat teljesen váratlanul érte Szeged országgyűlési képviselőit is. A Délmagyarország budapesti munkatársa csütörtökön a képviselőházban beszélt erről az ügyről Szeged három képviselőjével: K é t h 1 y Annával, Körméndy Mátyással és Rassay Károllyal. Mind a hárman felháborodással tiítakozlak meg a gondolata ellen is annak, hogy az államépitészeti hivatal tegnap ismertetett tervezete valósuljon BELVÁROSI MOZI Áz évad legátütöbb magyar filmsikere. Ida regénye Gárdonyi Géza örökbecsű regénye filmen Gombaszögi E, Agai Irén, Jávor Tál és Gózon Gyula föszerep'ósével SZÉCHENYI MOZI A német filmgyártás representativ filmje: Nagyvilági nő Egy megvalósult álom bájos történet». Nagy Kató, Greil Theimer, Ida Wüst és Wolf Albach' Kotty főszereplésével meg. Körmendy Mátyás már Budapestre utazása előtt ismerte ezt az abszurd tervezetet. Csütörtökön eljárt a kereskedelemügyi minisztériumban. liogv megállapítsa, mennyiben fedi az államépitészeti hivatal tervezete a kereskedelmi kormány hivatalos álláspontját. Kőrmendy a következőket mondotla tűr-* gyalusairól: '— \ kereskedrlemügvi minisztériumban, az illetékes osztály vezetője, Bcne miniszteri tanácsos megerősítette előttem ennek a tervnek a hirét azzal, liosv Szeged elkerülését az autóklubok és más illetékes tényezők kívánták. Az indokolása ennek a iervnek az, hogy a rókusi vasúti átjáró merészen kanyarodik és a szük uccák megnehezítik az autókkal való közlekedési. Ez pedig nem áll. hiszen a Kossuth Lajos-sugárutra. vagv a Petőfi Sándor-sugárutra nem lehet ráfogni, hogy az szük lenne. Viszont a dorozsmai útnál kél hasonló merész kanva-< rodót kell tenni, liogv az autóut a várost elkerülhesse. fín az osztályvezető miniszteri tanú-" csosnak elmondtam észrevételeimet ezzel al képtelen tervvel szemben és rámulattam, hogy a trianoni határ állal megnyomorított Szeged súlyos helyzetét nem lehet még azzal is sulvosbitani, hogv megfosszák a várost a nemzetközi autnuthoz fűzött reményétől. — Szombaton magam is résztveszek az til közigazgatási bejárásában, atnelv aktusnál a