Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-29 / 120. szám

T954 május 2Q DECMAGYARORSZAG Keresse fel Baa&jJ kiváló gyógyhatású rdraO gyógyfürdői* Háir&banll I Vastimsos ariénes fürdők. Szénsavas fürdők. Víz- || Igyógyintézet. Uj modern strano'Ordő. Különbözői] ' ivógyógy módok. Folyóvízzel ellátott modern ezobák. !• Pensió előldényoen P. 5.60—7.20, főldényben P. I 7—9 50-lg. Kitűnő konyha. Diétás étkezés. — Pros- jj oektust készséggel küld : Rirdő gazgatóság Párád- || • türdő. Telefoni. i; Vldény V. 14 IX. 30-ig Főidény VI—1—VIII. 3Mg /j 11 szegedi flizifakeres­kedők a famonopoiium ellen „Ha a mai rendszer továbbra Is fenn­marad, legalább száz kereskedő kény­leien lesz fizieíéí bezárni" (A Délmagyarország munkatársától.) A tüzi­fakereskedők rr -gbizásából vasárnap délelőtt lritz Béla, a szakosztály alelnöke megjelent a Szegeden tartózkodó Kállay Miklós földmüvelés­ügyi miniszter előtt. Iritz tolmácsolta a szegedi tüzifakereskedők kérelmét, a tűzifámonopólium­mal szemben. Szegeden megbénult a tüzifakeres­kedelem, mert a termelők, akik nem ajánlották fel készletüket a „Faforgalmi"-nak, nem kaptak, vagy csak szórványosan kapnak szállítási iga­zolványt. — Megdrágüt a fa azért — mondotta Iritz —, mert a termelők és a kereskeáelem közé beéke­lődött egy ujabb szerv, amely a saját hasznával terhelten adja tovább a fát a kereskedelemnek. A fogyasztó által megfizetett magas árból a ter­melő csak egy töredéket kap. a többi a beékelt szervnek jut. A kereskedelemnek az az óhaja, jiik a kereskedőiknek vissza adni.Feltéve azonban, hogy a szállítási igazolványok kényszerét ejtse el a minisztérium és a tüzifakereskedelmet is­mét tegye szabaddá. A tűzifukereskedelmet kőr­li ogy a szállítási Igazolványdijak az erdősítés céljaira szükségesek, a kereskedelem kész ezen költségeket viselni, azt kéri azonban, hogy a szállítási igazolványok minden készlettulajdonos­nak készlete erejéig rendelkezéséire álljanak, mert a kereskedelemnek csakis így áll módjában a közönséget olcsó árban tüzelőanyaggal ellátni. Hangsúlyozta végül, hogyha a mai állapot to­vábbra Is fennmarad. Szegeden legalább 100 tiizilakereskedö kénytelen lesz üzletét bezárni ós 400 munkás kenyér nélkül marad. Az előterjesztésekre Kállay miniszter kijelen­tette, hogy a szállítási igazolványok kényszerét továbbra is kénytelen fenntartani. Magáévá te­szi ellenben azt, hogy minden kereskedő * bejelentett készlete ereiéig kapjon szállítási iga­zolványt. Ugyanígy a hitelkérdés orvoslását is kilátásba helyezte. Somogyi Szilveszter és Wlmmer Fülöp Az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesüieiének gyászülése Főbelőtte magát a 19 éves leány, meri a kufya széllépte a kacsákat (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn reggel Alsótanyán főbelőtte magát egy 19 esz­tendős leány: Masa Anna. A golyó áthaladt a leány fején és azonnali halálát okozta. Mire segítségére siettek, már nem volt benne élet. Az öngyilkosságnak tragikus előzményei vol­tak. A leányra volt bízva szülei távollétében a gazdaság. Masa Anna véletlenül nyitva hagyta .a kisudvar ajtaját és azon keresztül a kutya kiszökött a gazdasági udvarba, ahol a kiska­csák voltak. A kutya nekikrontott a fiatal ka­csáknak és még mielőtt a leány megakadá­lyozhatta volna, huszonöt kiskacsát széttépett. Á leány szorongva várta haza édesanyját. Amikor anyja meghallotta, hogy mi történt, megszidta a leányt, azt mondotta nekj. hogy egy ilyen nagy leánynak jobban kellett volna vigyázni a jószágra. A pirongatást Masa Anna annyira a szivére vette, hogy öngyilkosságra határozta el magát. Besietett a belső szobába, elővette édesapja revolverét és elkövette az ön­gyilkosságot. Holttestét felboncoíják. hlitavttel út mészáros, kedreüft fiietési feltétetek mellett legolcsóbban besiereabetAk Fekete Nándor. Kossuth L. suqSral 18. Tel. 20—72. (A Délmagyarország munkatársától.) Az Al­földi Utazók és Kereskedők E gyesületa va­sárnap délelőtt gyászülíst t rtott, amelyen a tagok nagy számban jelentek meg. Magjelent az utazóegyesület gyászülésén a Kenderfonógyár igazgatósága és tisztviselőkai a is. A város ható­ságát dr. Ördög Lajos i>. tanácsnok képviselte, Bárányi Tibor főispán, valamint dr. Széki Ti­bor egyetemi rektor másirányu elfoglaltságaik miatt kiimentetté'. magukat Kertész Ernő az egyesület társelnöke nyi­totta meg a gyászülést és felkérte dr. Tonelli Sándort, az egyesület elnökei hogy tartsa meg emlékbeszédet a város két nagynevű halottjá­ról: dr. Somogyi Szilveszterről és Wlmmer Fü­löpről. Mielőtt dr. Tonelli Sándor megkezdte volna emlékbeszédét, a megjelentek egyperces felál­lással fejezték ki részVHérzésüket. Dr. Tonelli azzal kezdte beszédét, hogy az utóbbi hónapok­ban a gyász súlya nehezedett á Szegedre, olyan gyors egymásutánban, mint egyetlen más város­ra sem. — A télen az alsföldi színek ímegörökitőjét ragadta el közülünk a halál — mondotta. Alig ócsudtunk fel a csapásból, amelyet Nyilassy Sándor elhunyta jelentett -r.indonki számára, egy másik vészhir futott keresztül az országon: Móra Ferenc elhalálozásának a híre. Amit Nyilassy a szi kben örökített mjg, ő a szavak­nak tudott ugy kifejezést adni. Most elköltözött körünkből Somogyi Szilveszter és majdnem ugyanazon a napon költözött el Wimmer Fülöp is. Mind a négy haláleset felei egyformán érez­zük a mély ben: "íéges részvétet. Ha mégis ez az egyesület Somogyi Szilveszternek és Wim­mer Fülöpnek az emlékét örökíti meg, az nem jelenti azt, hogy kevésbé érzi a ryász ielét Móra Ferenc és Nyilassy Sándor elvesztésében, ha­nem azt, hogy az Alföldi Utazók és Kereskedők Egyesületét különösebb kapcsolatok fűzték So­mogyi Szilveszterhez és Wimimer Fülöphöz. — A 18 év, amit Somogyi Szilveszter minit polgánmiester töltött a város élén, nehéz tizen­nyolc év volt, — folytatta Tonelli. Ez a 18 év az volt, 'mely kezdődött 1914-ben a bizakodás és előnete intés mdolatában, amelybe junius utolsó napjaiban belesüvite^ a világháború. Utána a ."orradalmak « az összeomlás nehéz­ségeivel kellett megküzdeni, amelyet követett a súlyos gazdasági válság. Olyan idők voltak ezek, amelyekben a nézetek sokszor ütköztek össze és emlékszem, akárhányszor szembeke­rültünk Somogyi Szilveszterrel a közgyűlésen, die bármit is cselekedett, abban megvolt a város önzetlen szeretete. Somogyi Szilveszter 18 esz­tnedei működésére éppen ezért a város egész társadalma őszinte .' 'Iával tekint vissza. — Polgármesieri működésével szemben gyak­ran hangzottak el kifogások, amelyekről beszélni kell azért is, hogy az érdemeit annál tisztáb­ban láthassuk. Azt mondják: erőszakos volt. Az egyetem Mehozatalánál láttuk ezt az erősza­kosságot. a miikor egyjs „jóakarói" e városnak ugy akarták Szeg>e.nek e régi kívánságát meg­oldani, hogy valamennyi kultuszminiszternek elvették volna a kedvét attól hogy az egyete­met Szegedre hozza. A kereskedők nagyon is jól tudiák, mit jelentett gazdasád szempontból az egyetem idehozatala. kulturális vonatkozá­soktól most tekintsünk el. — 1924-ben a papinmilliárdok icHSben azt tanácsolták sokan hogy el ^ell adni a várcs birtokait. Somogyi Szilveszter azonban nem volt hallandó belemenni eziekbe a tetszetősnek látszó ajánlatokba. E az egyetem Idehozatala mellett, másik roppant nagy érdeme Somogyi Szilvesz­ternek az infláció idején aze gvetlen helyes ke­reskedelempolitika az volt, amit Somogyi Szil­veszter tett, Dr. Tonelli Sándor Somogyi Szilveszternek egy másiik íellemvonására utalt ezután, amely, mint jószivfi embert mutatta be Majd a követ­kező szavakkal fejezte be szavait Somogyi Szil­veszterről: — Aki megfigyelte, tudja, hogy nagyon sze­retett Idézni, különösen Sh'akespeareböl Idézett szívesen. Engedjék meg nekem, hogy jellemzé­sül én is Idézzek, mert Somogyi Szilveszterre iáiLlik a*z idézet: ..A tiszta életű és a bűnöktől ment ember". Az ő élete feltétlen tiszta volt. Ezután Wimmer Fülöpről tartott megható ettv­lékbeszédet dr. Tonelli Sándor. — Ha keresen Wimmer Fülöp leliométiek vonásait — mondotta —. akkor azt kell megál­lapítanom. hogy ő .gy gondolattal, egy fokkal közelebb állott ahhoz a társasághoz, amely itt összegyűlt. Azt kell ismételnem, amit ravatala mellett mondottam: az energiáknak volt az embere. Cselekedeteiben hajthatatlan energia nyilatkozott meg, ez az t.iergla megnyilatkozoU világhírű gyárában, mert ő fejlesztett világhírűvé és megnyilatkozott minden közéleti saereplésében akár a kama­rában, akár a törvényhatóságban. S ha kere­sem mi az. amely ezen keresztül mindenki be­csülését szerzi meg Wimmer Fülöp számára, akkor két dolgot látunk Wimmer Fülöp életé­ben: az abszolút kötelességteljesítés olyan pá­ratlan mértéket, amelyet ritkán láttunk emberek­nél. a másik érdeme pedig az, hogy azokat ÍÍ közéleti tisztségeket, amelyeket kapott, soha­sem Igyekezett az anyagi haszon aprópénzére felváltani. S ez igen nagy dolog, mert sokszor látjuk, hogy az az enn1>er. aki ;ly>°n helyzetbe kerül, akár tudat alatt is gondol arra, hogy ezt, vagy amazt az állását majd a maga hasznára kamatoztatja. Wimmer Fülön mentes volt ettől és ez, valamint ez ilőbbi tulajdonsága emeli Wirrrmer Fülöp értékét oly agasra. Beszélt dr. Tonelli Wimmer Fülöp páratlan aktivitásáról és nem lanyhuló munkaképességé­ről. Majd így folyatta az emlékbeszédet: — Somogyi Szilveszter és Wimmer Fülöp na­gyon eltérő egvéniségek voltak, eltérőek gon­dolkodásban és érzésbeli tulaidonságokban, de ugy érzem, kiegészítették egymást. A városnaK mindkettőjükre szüksége volt és kettejük csa­tájából. melvet mindenkor önzetlenül fényes* tiszta kardokkal vívtak, az az érték adódott, amely a város hasinára vált. Ez az egyesület a gyászának akar kifejezést adni kettejük halála felett. Valahogv szimbolikus jelentősége van. ha együttes gyászülé * irtanak Somogyi Szilvesz­ter és Wimmer Fülöp halála alkalmábóL ök továbbra is hirdetik azt szellemükben, ami megnyilatkozott cselekedetükben: ,a városnak, a köznek önzetlen és tiszta szolgálatát. Ebben a mozzanatban látom felolvadni az egyéniségü­ket — fejezte be szavait dr. Tonelli — és túl­világi egyéniségük Is erre tanít bennünket. A nagy figyelemmel hallgatott emlékbeszéd után, dr. Tonelli Sándor javaslatára az egye­sület elhatározta, hogy ugy Somogyi Szilvesz­ter, mint Wimmer Fülöp emlékét jegyzőkönyv­ben örökíti meg. a le®nyégetfi moziftitö a törvényszék elKtt (A Délmagyarország munkatársától.) Rész­letesen beszámolt a Délmagyarország arról, hogy Bálint Kálmán kazánfűtő bűnügyében fordulat történt. A törvényszék Bálint bűnügyé­nek tárgyalását annak idején elnapolta és az iratokat felküldötte az Igazságügyi Orvosi Ta­nácshoz annak eldöntése végett, hogy élt-e . Tóth Ilonka, amikor a kazánba került. A leg­felsőbb orvosi fórum — mint jelentettük —•, Bálint Kálmán védekezését támasztotta alá. Az orvosi tanács szerint Tóth Ilonka már halott volt akkor, amikor a kazánba került. Az ügyészség ezek után elejtette a szándékos emberölés büntette cimén emelt vádat Bálint Kálmán ellen. Kedden kerül a kazánfűtő ügye a törvényszék G 5 m ö r y-tanácsa elé Ezúttal már csak közegészség elleni kihágással és sik­kasztással vádolja őt az ügyészség. A kihágást a temetési szabályok megsértésével követte eh a halott Tóth Ilonkát elégette, ahelyett, hogy a halálesetről jelentést tett volna. A sikkasz­tást a halolt leány ruháinak eladásával követ« te eJL,

Next

/
Oldalképek
Tartalom