Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-18 / 111. szám

Afí Í934 május T8. tökéletesebb színvonalon áll. Felhívja a mi­niszter figyelmét azokra a visszásságokra, ame­lyek a szegényjogon való pereskedés terén elő­fordultak. P a 11 a v i c i n i György őrgróf rövid felszó­lalásában arra kérte a minisztert, hogv sajtó­ügyekben szűnjék meg n közigazgatási eljárás fs bízzák ezt teljesen a bíróságra. Intézkedést kér az olyan napilapok ellen, amelyek a szemé. Ivek elleni rágalmazásban élik ki magukat és olyan híreket hoznak, amelyek a családi élet szentségét érintik. Lázár Andor ígazságügvminiszter válaszolt fzután a felszólalásokra. — Mindig egyetlen feladatának ismerte azt, fíogv az igazságszolgáltatás fenséges érdekeit képvisel je. Magyarországnak évezredes történél, me kifejlődött, sziklaszilárd alkotmánya van. ennek elvei kell. hogv hassanak át bennünket minden törvényjavaslatnál. Nagv elismeréssel nvilatkozott a magyar bíróság kitűnő munka­teljesítményéről. Perrendtartásunknak vannak bizonyos részletei, amelyek kibír iák a további egyszerűsítést. A zugirászatról szóló törvénynek remélhetőleg meg lesz az a hatása, amit tőle vár. Folyamatban van az ügyvédi rendtartás kódexszerü uj feldolgozása. Kelemen Kornél szerint is lassú a mai 8ojtóeliárás. Miért nem valorizáliák a lanok biztosi tékáit? Ma az a helvzet. hogy politikai napilapot 4 pengő biztosíték ellenéhen indít­hatnak. Szorgalmazta az Újságíró Kamara meg­valósítását. A miniszter dolgozzon ki törvény­javaslatot és ezt aztán bocsassa az érdekeltek elé. A zugsajtó kiirtását is csak a Kamara ut­ján képzelheti el. Azokat, akik csak merő kai. már-szellemből forognak az újságírás körében, ki kell irtani. Fábián Béla a nyomorgó ügyvédek meg­segítésére határozott terveket vár. K r ü g e r Aladár a tagosítás pénzügyi meg­oldásáról beszélt. P r o p p e r Sándor sürgette az esküdtbíróság visszaállítását é$ általános közkegyelmet kórt a politikai elitéltek részére. Ezzel az igazságügyi tárca költségvetésének általános vitaja véget ért. A Ház többsége a költségvetést általánosságban, majd Gaál Je­nő felszólalása után részleteiben is elfogadta. Ezután megkezdték a vallás, és közoktatás­ügvi tárca költségvetésének tárgyalását. östör József előadó beszéde után Petro­v á c z Gyula művészeti kérdésekkel foglalko­zott és kifogásolta, hogy az állam feleannyit fordit erre a célre. mint a főváros. Korniss Gyula megállanitotta, hogy az egvetemellenes hangulat csökkent. Petró Kálmán az elhanyagolt mezőgazda­sági oktatás fejlesztését kívánta. A Ház a vitát pénteken délután néev órakor folytatja. Tiz hónapi fogházra ítélték a debreceni halálos műtét végrehajtóját Debrecen, má jus 17. A debreceni törvényszék, •mely a mult hét szombatján és most csütörtö­kön egész nap zárt ajtók mögött tárgyalta a debreceni halálosvégü tiltott műtéttel vádolt orvosok ügyét, este nyilvános tárgyaláson hir­dette ki az Ítéletet. A törvényszék dr. M o s k o v i c s Zsigmondot gondatlanságból okozott emberölés vétségéért 10 hónapi fogházra Ítélte és két esztendőre el­tiltotta az orvosi gyakorlat folytatásától, dr. Gács Jenőt és dr. Tukárs Jánost bünnár­tolással vádolta az ügyész, de a törvényszék a hamis orvosi bizonyítvány kiállításának vétsé­gében mondotta kí bűnösöknek és mindkettőjü­ket 400—400 pengő pénzbüntetésre itélte. Az itélet kihirdetésekor Moskovics Zsigmond elájult A törvényszék ítéletének indokolása megál­lapítja, hogy a tiltott műtétet Moskovics Zsig­mond határozta el, de miután ő azon a napon ideges volt, dr. Marosi Istvánt, akinek ügyét a honvéd törvényszék külön fogja letárgyalni, kérte fel. hogy a műtétet végezze el. Tula jdon­képen Moskovics volt felelős a következmé­nyekért — mondja az indokolás —, mert látnia kellett volna, hogv Marosi a műtét folvamán súlyos hibát követett el és erre mégsem figyel­meztette, A cselekmény tiltott műtétre irányult, holott a todny nem is volt áldott állapotban. 43.858 választó Tiltakozás a törvény /u'merev alkalmazása ellen a központi választmány csütörtöki ülésén (A Délmngyarorszdg munkatársától.) A tőr­vényhatóság központi választmánya csütörtö­kön délben dr. Ptfífy József polgármesterhelyet­tes elnökletéve1 ülést 'ártott a városháza tan ícsr termében. Dr. Tóth Béla főjegyző, a választ­mány előadója tett Jelentést az ideiglenes vá­lasztői névjegyzék összeállításáról. Elmondot­ta. hogy az ídegleres névjegyzék összeállításira kiküldött osztályok befejezték munkájukat és annak alanján elkészült az 1935. évre érvényes névjegyzék tervezete. Hivatalból állapították meg, hogy ebben az évben /*59 szegedi férfi és nő éri el azt a választójog! törvényben megha­tározott alsó korhatárt, amely egyéb kellékek mellett szükséges a választói jogosultsághoz. Ezek közül mindössze — 6/2 volt olyan, aki a törvényben meghatározott egyéb kellékekkel is rendelkezik és így nce felvehető volt az Ideig­lenes névjegyzékbe. Ezeken kívül március elseje és tizenötödike köpött 174-en kérték a névjegy­zékbe való felvételüket, ezek közül 143 kérel­mező választói jogosultságát állapították: meg. Az ideájlenes névjegyzék szoript a I9vő évben 43.858 választó lesz hogy nevüket hivatalból felvették a ie"vzékbe és csak most győződhetnek meg annalt ellenke­zőjéről, hogy az ideMenes tervezetet közszem­lére tették. A törvényhozó intenciója nyilván­valóan az, hogy ezek a közszemle Ideje alatt ls jelenthezhessenek. Dr. Tóth Béla főj&gyző azt vitatta, hogy a jelentkezésnek már nincs helye, csak felszóla­lásnak. A központi választmány ugy határozott, hosy a jelentkezéseket esetenklnt bírálja el a felszó­lalások alapján. Göring Belgrádban Belgrád, május 17. Azon az ebéden, amelyet a belgrádi német követség rendezett, Göring" porosz miniszterelnök tiszteletére, megjelent azoknak az államoknak a követei is, amelyeken Göring átutazott, vagy pedig át fog utazni. A hősi temetőben, amidőn Göring megkoszo­rúzta a német és szerb hősök emlékmüvét, a szerb újságírókhoz fordult és köszönetét fejezte ki a szerb sajtónak. — Az a rokonszenves fogadtatás — mondot­ta —, amelyben itt engem részesítettek, igen szép záloga annak a barátságnak, amely nap. ról-napra fejlődik és erősödik nemzeteink kö­zött Göring délben fél 12 órakor elutazott Bel­grádból. Kom plisdi nöi KaMr KN'TTEL-néi, Kárász ucca 5. Szegeden, rr ^dössze f Ifi-lat több, mint "men, i a jelenleg érvényben lévő névJe^-Ufi szerint van. Az ideiglenes névjegyzéket a törvény értelmé­ben május 16-tól kezdődőleg junius 14-ig köz­szemlére teszik ki a főjegyzői hivatalban, ahol minden nap, ünnepnapokon is 8 és 12 óra között bárki megtekintheti és ellene felszólalással él­het. Saját személyében felszólalhat a névjegy­zék ellen mindenki, akinek neve kimaradt a jegy­zékből és aki ugy tudja, hogy a választójog kellékeivel rendelkezik. A felszólalások ellen mindenki élhet észrerétellel, amelyet a központi választmány bírál el. A főjegyző jelentéséhez Lájer Dezső szólalt fel és tiltakozott a törvény rendelkezéseinek tulmerev alkalmazása ellen. Kifejtette, hogy a törvényalkotó cél;a nem lehetett a választójog szűkítése nz amúgy is szűkre szabott keretek között. Megítélése szarint A teli venni a névjegyzékbe azo­kat is. akik nem ielentkeztek az elő­irt határidőn belül, nert azt hitték» r Őszig nem töltik be a kereskedelmi és iparkamara elnöki székét (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Wim­mer Fülöp halálával elárvult a szegedi kereske­lebm és 'parkamara elnöki tisztsége, amely több mint másfél évtizeden keresztül kapott egyre nagyobb súlyt és jelentőséget tőle. A ka­mara — mint emlékezetes — a halálhír megér­kezése után, hétfőn gyászülést tartott, kegyele­tes megemlékezéssel pa*entálta el nagynevű el­nökét. Az ülésen akkor, az elnökség indítványá­ra. egyhangúlag elhatározták, hogy az elnöki tisztséget Wirnmer Fülöp iránti kegyeletből egyelőre nem töltik be és az elnöki állás betöl­tésére nézve semmiféle intézkedést nem tesz. Értesülésünk szerint most az az álláspont ala­kult ki, hosv az elnöki állás betöltéséne ». kérdé­sében esak ősszel fognak hatirozni őszig üre­sen marad Wirnmer Fülöp elnöki széke. A ter­vek szernt abban az esetben sem vetik fel őszig az elnöki tisztség betöltésének kérdését, ha a nyár folyamán teljes ülésre ülne össze a kamara. Wirnmer Fülöp emlékezete a budapesti kamarában Budapest, má jus 17. A budapesti kereskedel­mi és iparkamara csütörtökön teljes ülést tar­tott, amelyen Éber Antal meleg hangon em­lékezett meg Wim mer Fülöp elhunytáról, akiben az egész magyar kereskedelmi és ipari szervezet egyik legkimagaslóbb képviselőjét vesztette eL

Next

/
Oldalképek
Tartalom