Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-17 / 110. szám

SZEGED, SrerlíeszlöséO! Somogyi ucca Z2..i.ern, Telefon: 23-33.^Kladóhlvalal külctttnkiinyvlär és Jegyiroda - Aradi urrn 8. Teleion : 1 "V-<»«>. , Nyomda : I ilw l lpól ucca ltf. Telefon c» leveleim DÉlmaoynrortzAc Csüicírlöb, 1934 május 17. da : L»w Ar« 12 fillér .{ Q ^^ X. évfolyam, 102. sz. ELŐFIZETÉS: Havonlo helyben 3.20 Vidéken 6» Budaneslcn J.öü.kUllctldün Ö.4U nenn«. Egyes szAm Ara hélkil/.nap 12, vnlAr- é» Unneonnn 20 ílll. H ir dőlések felvétele tarlia sz<-rlnl. Meo'elenlK hélin <r|vélelével nononla r*'tnit-l Polgármester nélkül Mehet-e utján tovább a hajó, Ka a pa.rnnesnoki hídról halottan dőlt le a kapitány? A város életében nincs megállás és nincs pihenő. A város nem terhet be a legközelebbi kikötőbe, megvárni azt, hogy uj parancsnokot emelnek a kormánykerék mellé. Az élet nem áll meg a legmegrázóbb gyász mellett sem s hiába szurjuk le a földbe a legfeketébb keresztet, az élet kegyetlenül és érzéketlenül továbbmegy rajta. Az élet folytatása talán a legkegyelmesebb narkotikum a halál fájdalma ellen- A kínoktól elzsibbadt lelket az uj munka, az uj kötelesség, az uj tennivaló felrázza kábultságából s a/, első világos gondolat után a vér friss szökkenéssel indul megtölteni a bágyadó szivet s táplálékot vinni a zokogástól elalélt tüdőbe. Amíg élünk emlékezni fogunk Somogyi Szilveszterre és mégis, — földi teteme fölé az alkotásokban nagy testvére mellett még kétszer sem borult az éjszaka s a városért vívódó gondolat már töprengve foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy kinek kezébe kell adni q városháza kulcsait, kit köszöntsenek a SoV mogyi Szilvesztert sirató harangok, kinek lelkiismeretére, kinek tudávínv kinek szürete-} tere, kinek Ielkességére, kinek hűségére.kell és szabad bízni Somogyi Szijveszor örökét, elárvult Íróasztalát s gazdátlanná vált vitatkozó székét? - • • A város nem. maradhat polgármester nélkül, A polgármesteri tisztség nerh disz; a gyász jeléül nenv lehet betöltetlenül hagyni, mint egyesületi elnöki méltóságokat. Az élet harca folyik s ilyenkor nem maradhat betöltetlen a vezéri állás, mert nem az állásra van szükség, hanem arra u munkára, arra a vezetésre, arra a felelősségvállalásra, ami a polgármesteri állás dfszo mellett a polgármesteri hatáskört kitölti. A munkát folytatni kell, a közigazgatás gépezetét tovább kell vezetni, az élet még a gyász után is vet fel sürgős megoldást követelő kérdéseket, a problémákat nem hallgattatja el a fekete drapéria, az akták nem állnak meg uljukban, a népkonyha üstjei nem hűlhetnek ki, a föld tovább zsendül s tovább érleli azokat a kérdéseket, amelyek a végső érdemi döntésre nem várhatnak már sokáig. A mi aggodalmunk már akkor hangot követelt, amikor még Somogyi Szilveszter polgármesterünk szabadságon volt s a helyettes polgármester szabadságra készült. Mi már akkor aggodalmaskodtunk, hogy nem maradhat hat hétro sem polgármester nélkül a város, pedig akkor — a város két vezetője figyelte volna a város sorsát s a város életében felvetődő ügyek intézését. Áldottemlékü polgármesterünk még betegágyában is a város ügyeivel törődött s a polgármesterhelyettes megnyugtatásul kijelentette, hogy ha rá szükség lesz, meg fogja szakítani szabadságát. S bennünk mégis nyugtalanságot keltett annak az erőnek, annak a tudásnak, annak a tapasztalatnak a város gépezetéből való kikpacsolása, amit a város vezetői a város szániára puszta jelenlétükkel tudnak nyújtani. S ha akkor aggodalmasak voltunk, amikor Somogyi Szilveszter lelke őrködött még a szegedi városházán, mennyivel aggodalmasabbak lehetünk most, amikor a nagy felelősség mellől hiánvzik a nagy hatáskör $ a nagy_.hatásköi- mellől hiánvzik annak a. függetlenségnek érzése, amit nejmesak a tőrvény, de a közérdek is joggal kívánt meg a polgármesteri impérium gyakorlójától. Nincs arra szükség, hogy felsoroljuk, milyennek kell lenni a szegedi polgármesternek. Minél súlyosabbak az idők, annál súlyosabbak legyenek képességei- Minél rendkivülibb problémákat vet fel az élet, annál több tapasztalat álljon rendelkezésére." A mértéket könnyű felállítani, csak azután a 'eikiismerate^ség és a gond, amivel a város vére kell borulnunk mindannyiunknak, találja meg azt a keresetet, aki ezt a mértéket be tudja tölteni. A város él, vagy hal ennek a kérdésnek helyes, vagy hibás megoldásával. A revizió, az osztrák kérdés és a német barátság a külügyi tárca vitáiéban beszéde — Megkezdődő!! az igazságügyi tárca A külügyminiszter vi Iája Éjféli ülés interpellációk nélkül (Budapesti tudósítónk telcfonjelentcsc.) A képviselőház eddig különös érdeklődést tanúsított a költségvetési vitánál, annál feltűnőbb voj, hogy ezalkalornmal a külügyi tárca' költségvetésének tárgyalása csak kis érdeklődőst váltott ki. Ugy látszik — mint mondották a folyosón —, az Cjjeli ülések meglehetősen kimerítették a képviselőket Szerdán ismét sok szó esett a baloldali folyosón az éjszakai ülések károti hatásáról. Rassay Károly több képviselő előtt Ujfclentetla hogy az ' éjszakai ülések fenntartása iiemosak káros, hanem annál inkább helytelen, mert reindkivül nagy költséggel jár. A külügyi tárca költségvetésének tárgyalása meglehetősen vontatott volt Csalódást keltett a külügyminiszter beszéde, amelyről megállapították^ a baloldali folyosón, hogy konkrétu» mot nem tartalmazott az európai helyzetet illetően. Feltűnést keltett, hogy a külügyminiszter nem tért ki annak a különös viszonynak az ismertetésére, amely u jabban Németország és Jugoszlávia kőzött tapasztalható. Zsilinszky Endre kijelentette, hogy ebben a kérdésben legközelebb interpellációt fog bejegyezni. Interpellációjában felszólítja a külügyminisztert, miként lehet, hogy amidőn Németország olyan feltűnő barátságot mutat Jugoszlávia iránt, Magyarország még mindig németbarát politíká-t folytat Értesülésünk szerint a költségvetés tárgyalásának befejezése után a Ház a nyári szünet előtt kéthetes szünetet kap, mert a baloldali képviselők szerint a kormánynak nincs kész törvényjavaslata, amellyel a parlamentet foglalkoztatná. Az ülésről részletes jelentésünk a következő: A képviselőház szerda délutáni ülésén a külügyi tárca tárgyalásával folytatta a költségvetés vitáját. Orsodv Fülöpn'é báróné voít a7. első felszólaló. A régi monarchia ideális egységét nem tudják pótolni az államalakulatok — mondotta. Törekedni kell Franciaország rokonszenvének elnyerésére. A T"*uria-niedenoe rendezése csak a Szent Korona diadakajutása utíán lehetséges, ezért a revíziót nem szabad külön választani a restaurációtól. Pintér László azzal kezdte beszédét hogEurópa az átalakulás állapotában van, amit bizonyítanak a .nóni;t. spanyol, olasz és osztrák állapotok. Dollfuss a rendi államot akarja felépíteni. (Zaj a szocialistáknál.-* B u c lr't n r o r Manó .lobban fenné, ha megvédené .Rennert és. a többi szocialistákat, akik igazságtalanul szenvednek. Pintér László: Hogyha azok az emberek győzneÚ-, akiket Buchíngerék. védenek, ez Magyarország halálát, jelentette volna. Az elnök a nagy zajban állandóan rázza a csengőt és renúreutasitásokat osztogat, a lárma nem csillapodik. * B u c li jn g e x. Pintér felé: Ha ttom volna pap. mondanék önnok va'amit! Az elnök ujrá és újra figyelmezteti a közbekiáltókat. . .Pintér László azzal folytatja beszédét, hoc mint. papnak és katolikusnak .neg van a vélemé nyc a nemzeti szocializmus tuüzásairpl, hogy 7" inlilió.s népet neim lehet egyszerűen leradírozni^ Európa térképéről. Fábián Bcla a szovietszerzSdéstj kifogásolta1 és rámutatott arra, hogv a szovjet a rádióban most is megtartja magyar prooagandaelőadását. Beck Lajos rámutatott arra, kosry a francia politika bekapcsolódás a r:imai ínegállapodásobka, útja lehet a revíziónak, amelynek Mussolini az apostola. Buci.i"r'er Ivianó a római megegyezés politikai hátterc-cl beszélt. A maryar külpolitikának ezt a vonalát szocialisták ne in helyeslik^ Magyarország részére a szocialisták is igaz&ígot követelnek. Ezután Kánya Kálmán külügyminiszter ' , válaszolt a felszólalásokra: « — Magyarország politikai es gazdasági nynmortanya lett — mondolti —, de a sorscsapás népünk szívósságát és jobb jövőbe vetett ív tét nem tudta megtörni. Végre be is következett egy jobb jövő_ hajnalhasadása, helyzi.tünk állandó javuló irányzatot mutat. Ujabban az osztrák kormányok is fokozatosan több megértést mulatnak az együttműködés iránt —• A római jegyzőkönyvek iránt az egész európai közvélemény nagy érdeklődést mulatott. Egyesek azt a hirt röpitették világgá, hogv nagyon komolyan veendő uj államcsoport alakult. A tendenciózus híresztelésekkel szemben Európa közszellemének bizonyos irányilói objektív módon Ítélték meg a római tanácskozásokat és azokban az első komoly .'épést látták az önellátási törekvések lelörésére és a gazdasági egvüttmüködés előmozdítására. Eun^k helyreállítását őszintén óhajtjuk, de a kisnntanlnak meg kell teremteni a reális együlliniiködés előfeltételeit Magyarországot, amikor n magyar—olasz—osztrák barátság útjára _ tért, nem a bosszúvágy gondolata vezef'e. A kisantant vezérkari főnökeinek tárgyalásai és a revizióellenes mozgalom szertelenségei a Kisantant államok szövetségét illetőleg bizonyos kételyeket keltenek fel bennünk. Fokozza ezt az a példátlan kíméletlenség, amellyel ezek sz ál. lamok a határon tul levő faj testvéreinket egy idő óta kezelik. A miniszter ezután az osztrák kérdésről emlékezett meg. Bár eddig a kormány és a nemzeti szocializmus között folyó küziekm még mindig nincs végleg befejezve, arra lehet következtetni, hogy .nemsokára létrejön az OÍ/trák kormány és a nemzeli szocialisták között a megegyezés. — A Balkán-pakfuní ugyanolyan kiserdei jelent, amelynek célja a békeszerződések áltat teremlett helyzetnek állandósítása, mégis nagy tévedés volna ennek fontosságát tulbecsülpi. < A külügyminiszter ezután a Icszcreléskérdé-