Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-16 / 109. szám

V 1954 május 16. IK! M A G y A R H í? <= 7 A G Tr Szeged búcsúja Wimmer FíBEöpiői Rendkívüli, hatalmas vésxvéi melleit temették el a kereskedelmi és iparkamara elnökéi (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged nyilvánossága, egész társadalma kedden délután temette el W i m m e r Fülöpöt, 3 kereskedelmi és iparkamara elnökét a részvét hatalmas méretekben megnyilvánult jeleivel. A Wimmer Fülöp koporsóját hozó autó déli 12 órakor Szegedre érkezeit cs a zsidó templom kertjénél állott meg. Itt a kenderfonógyár tiszlviseíőkara és munkásküldöttsége várt a halottan viszszaárkező elnökre. A fekete koporsót kiemelték a tisztviselők az autóból, majd a templom előcsarnokában állították fel a ravalall. Körülötte helyeztek el a rengeteg virágot, a koszorúk tömegét. Elől volt a kenderevári munkások fehér rózsákból és szekfükből összeállított hatalmas koszorúja, 1500 rózsa és szekfii díszítette a koszorút, amelyet három ember vitt a koporsóhoz. Délután már jóval öl óra előtt feketéiét tok a zsidó templomot környékező urrák a gyászolók tömegétől. Egymásután érkeztek a város, az intézmények képviselői Bárányi Tibor főispán, báró T u n k 1 Tamás titkár kjséretében érkezett, képviseltették magukat a különféle egvházak. a város halóságának képviseletében dr. Pálfy .József polgármesterhelyelles, S k u 1 l c t v Sándor főszámvevő. dr. Tóth Béla főjegyző, vitéz dr. Szabó Géza népjóléti tanácsnok, a rendőrség részéről dr. Buócz Béla főkapítányhelyeltes jelent meg Wimmer Fülöp véglisztességén. Az egyetemet dr. Széki Tibor reklor kéoviselle. A megjelentek között olt láttuk: dr. Ráday Gyula miniszteri tanácsost, begavári Back Bernát felsőházi lagot, dr. Tt a s sa v Károly és Körmendy Mátyás országgyűlési képviselőt, dr. Szivessy Lehel és Kellcr Mihály kormányfőtanácsosokai. Kozma Ferenc kormányfőíanácsost, dr. Tóth Imre kormányfőtanácsost. dr. B e r e c z János és dr. M e n vhárt Gáspár egyetemi tanárokat, a Baross Szövelség részéről dr. Vinkler Elemért, dr. Széchenyi Istvánt, dr. Tichv Antalt, a szegedi űzlétvezelőség vezetőiét, a kereskedelmi és iparkamara képviseletében V é r I e s Miksa kormányfőtanácsost, dr. Ton e 11 i Sándor főtitkárt. dr. Landesberg Jenő ügyvezető titkárt és a kamara egész tiszlviselőkarát, valamint a kamarai tagokat tel jes nagv számban. Teljes számban olt voltak a kenderfonógyár tisztviselői. Megjelent Wimmer Fülöp végtiszlességén Sziklai Jenő színigazgató, a Kereskedők Szövetsége, a Kiskereskedők Egyesülete, az Ipartestület, az ügyvédi kamara, a Frontharcosok Szövetsége és számos érdekkénviselet vezetősége. A templom padsorai! teljesen mcgtöltölte a gyászoló közönség. Szeged minden rendű és rangú polgárai. A templom karzatán a kendergyár munkásai helyezkedtek el. teljesen megtöltve a padsorokat. Pontban öt órakor kezdődött meg a gyászszertartás / templomban. Előszőr az énekkar vonult be Lamberg főkántor vezetésével, majd pár pillanat mullán lépett a templomba dr. Lőw Immánuel főrabbi. Az énekkar gyászénekbe kezdelt, majd ennek elhangzása után dr. Lőw Immánuel főrabbi búcsúztatta magasszárnyalásu beszédben Wimmer Fülöpöt. * — Két hét választott el ama időtől, — mondotta —, amellyel csodává válik az élet. Csoda volt aláírásod, lüktető eleied, irtóztál mindenkor a tespedéstől. Tcliesölt a zsoltár igéje rajtad, jól larlott a Gondviselés, csodás élniakarással. Dermesztően huzamos volt a haláltusád, de csodás volt életed és elágazó, de mégis egytévő a munkád. Az ezernvi 2vászolóki«éret tanúja annak, hogy nem élt hiába Wimmer Fülöp, mert nem magának élt. —- Alkotó türelmetlenségének öszlóne nem lürt pihenést, örök mozgó vezér volt. A vezér szó iránytszabó erőt, kezdeményező uttörést jelölt Wimmer Fülöp életében. Vezér volt a munka terén, a szegények melegszívű istápoló ja, a tudomány, a zene pártolója. Innen a templomból kisérünk örök nyugvásod helyére, innen kisérjük hazatérő lelkedet, a zsoltárok énekével. Ezután dr. Tonelli Sándor főtitkár, a szegedi kereskedelmi és iparkamara nevében búcsúzott Wimmer Fülöptől, aki 16 esztendőn át volt elnöke a kamarának. — Mikor a természet tudós a mindenség rejtélyének kutatásában a legnagyobbakról a legkisebbek felé forditja tekinletét, behatol az atomok cs elektromok világába s keresi azt a rejtelmes erőt, amely létrehozza az atomok szervetlen és szervesen élő csoportosulásait, rábukkan egy csodálatos valamire, aminek csak nevet ad, de lényegét nem ismeri. Ez a csodálatos valami az energia. Mikor a kifürkészhetetlen végzet határt szab az ember éleiének, kinek többet, kinek kevesebbet juttatva az esztendők piros, fekete és szürke kavicsaiból, a tudós megállapítása szerint csak átalakul, de a mi számunkra elvész az az energia, amely dobogtatta a szivet, működtette az agyat és cselekvésekben, alkotásokban talált megnvilvánulást. — 11a igaz az, hogy energia az embernek élete, akkor Wimmer Fülöpnek elmúlásával az energiának igazán kiapadhatatlan forrása szűnt meg működni. Mert energia volt az egész élete, a nyolcvan esztendő, melynek során eljutott a pátriárkák korának küszöbéig az akarás, amely testet öltött a zakatoló gépeken és a kötelességteljesítés, amely legvőzve a törckenv test gyengeségeit, mindig olt találta a köznek önzetlen szolgálatában. •— A köznek önzetlen szolgálata: ez volt az energia mellett a másik nagy mozgató ereje Wim-# mer Fülöp életének. Cselekedett, alkotott, vivott harcokat, oszlott és kapott sebeket. De- mikor megállunk itt az örökkévalóság kapuja előtt és gyarló emberi mértékkel lemérjük életének nyolcvan esztendejét, nincs közöttünk egy sem, állottunk légyen, mellette, vagy szemben vele, aki cl nem ismerné, hogy sohasem egyéni törekvések, hanem csakis a köz szemponjui szolgáltatták cselekedeteinek rugóját. — A város minden iparosa és kereskedője nevében mondok istenhozzádot a soha nem pihenő Wimmer Fülöpnek, aki immár megtért a pihenés völgyébe. A város hatóságának búcsúztatóját dr. Tóth Béla főjegyző tolmácsolta. — Az elborult szegedi égen most kdmor felhők járnak, — mondotta —, egymásután sötétülnek el a ragyogások, sok fény, jótékony melegség és szívós erő maradt ki közülünk, mert a sok balsorsot kiállt szegedi földön kérlelhetetlenül cs dúsan kaszál a halál. Gyorsan merülnek a történelembe, vagy az élet robo'osainak fáradt emlékezetébe a szegcdi közélet nemes munkásai, megtérve a szomorú magyar sorsot évszázadokon át szenvedőkhöz. akikre mi, tehetetlen vergődésünkben tekintünk. Mi. a pusztulások könnyes szemű és jajveszékelő szemlélői, a bibliai Jobbal kiálthatunk fel: Uram! meddig versz még! — Fáradhatatlan, hatalmas agyvelő tette le szerszámát és hagyta abba a munkát, pihenni egy percig sem tudó léiek csukta össze szárnyait. Wimmer Fülöp! Ezreknek adtál kenyeret, munkát a dolgozó kezeknek, helyet az alkotni, teremteni vágyásnak. szárnyat a lendületnek. Szivjóságod közvagyon lptt a szegedi kö/élefben és hivatalod, hatalmad csak ürügv volt arra, hogy segíthessél. A nagy Somogyi Szilveszterrel együtt álmodd Széfed nasrvsácát és boldogulását Ezután Dr. Budav-Goldberger Leó a GvOSz és a Magvar TexHlgvárosnk Országos Egvesülele nevében a kővetkező beszéddel búcsúzott Wimmer Fülöptől: — Utolsó bucsu! Mi enyhíti a természet megváltozhatatlan törvényei által okozott szörn.vii Pünkösdre 1 Tennisz zokni Hibátlan térdnadrág Női töücséres divatkeztyü Seiyemcsikos krepdesin nyakkendő Nor~Coc fürdőruha a fehércsgtáblás Boros Mihsa cégnél -.29 -.90 -.88 -.90 3.90 szót? — mondotta. Nem más, minthogy mindig tisztelni és becsülni fogjuk, míg kortársaid és utódaid gyáripart üzünk e földön, a Te felejthetetlen emlékedet. A régi latin közmondás nem vonatkozott reád. Egy konstruktív, hatalmas lélek tér vissza a Teremtőhöz, aki egy törékeny teslbeu futotta meg élete pályáját — Nem említem meg, hogy mit tett Wimmrr Fülöp néhány év elölt eltávozott titánnal és a ma utolsó útjára kisért polgármester-ideállal közösen e város fejlesztése és így a magyar kultura érdekében. Én róla csak mint magyar iparosról emlékezem meg, aki sok ellenfelünk állításainak ellenigazolását szolgáltatta akkor, amikor a magyar földből termelt nyersanyagból oly árut állított elő, amelyet a világ minden tájára exportált, igazolva ezzel a magyar nagyiparos, a magyar munkáskéz elsőrangú teljesítőképességet, bizonyítva ezzel, hogy a magyar népnek joga, sőt kötelessége iparilag is dolgozni a magyar nap alatt. — Drága felejthetetlen barátom, asszony és gyermek nem kisér utolsó utadon, de látom ilt munkásaid százai, barátaid és tisztelőid c/.reinck szemében felcsillanni a könnycseppet, a könnyek tengerét, mely ezen az uton Téged elkísér. E könyTiTPkben felesillámló nap kísérje el halhatatlan lelkedet a Mindenhatóhoz és mig portcsted békén nyugodjék e legmagyarabb város földjében, addig halhatatlan lelked imádkozzék a Teremtőnél hazánk, a régi nagy dicső Magyarország* feltámadásáért. Kedves jó Fülöp bátyám, Isten veled! Dr. Badó Rezső A -- f r kormány főtanácsos, a debreceni kereskedelmi és iparkamara főtitkára az összes kamarák névében vett bucsut Wimmer elnöktől. — Bucsuzunk a kemény aeélakaratu férfitől, aki tudott alkotni, teremteni egy szebb és jobb világban és töretlen akarattal tudott dolgozni a csonka hazában. Bucsuzunk az elnöklői és a vezér, tői, ki nein azért akart valamit, hogy magának legyen belőle haszna, hanem mert az intézménye érdekében azt szükségesnek tartotta. Bucsuzunk 1 munkapolgártól, mi bucsuzunk, aki szegényebbrk letlünk egy küzdőtárssal. De lia valami nyugtaihat, az, hogv nem vész el Wimmer Fülöp nagy al kotó. teremtő energiája. Az ő energiája átalakul emlékezetté, példátadó emlékezetté, inely majd irányt- jelöl számunkra, hogyan kell dolgoznunk. Dr. Balkányi Kálmán, az OMKE nevében búcsúzolt Wimmer Fülöptől: — Az OMKE koszorújával jöttem Szrgedrr Wimmer Fülöp ravatalához — mondotta. MessW földön gyászolják öt. igaz őszinte részvéttel. 1'. tragikus napon, ahol két jó fiát vesztette el Szeged, arra gondolunk, bogy ezt a várost 50 év előtt az irás szavai szerint elpusztult várossá lett mikor a mélység árját felhozta rá. A víz elvonull és a pusztulás helvén uj város keletkezeit, szebb, hatalmasabb a réginél S most, midőn építői tökéletessé tették szépségeit, egyszerre, mintha uj <*<>. gedi árviz jönne, uj árviz, rémületes árvíz, rn gadná el a város legiobbjail. — Tíz év, mintha ma volna, fülünkben cseng Móra Ferenc ezüstös hangja és már nincs többe Móra Ferenc. Még halljuk Somogyi S/.ilvrsz-