Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-15 / 108. szám

T054 máius 15. megszólalt, reggelit kivánt, már nyelő-szerve nem működött. Néhány napig mesterségesen táplálták. Hettoo ujabb hüdés érte, amely teljesen megbénította nyelőszerveit. Az életet már csak a szive tartotta benne. Az birkózott, küzködött a feltartóztathatatlanul közeledő pusztulással, mert a teste már hatott volt és csak tehetetlenül, erőtlenül asszisztált a szörnyű küzdelemről. És nyolcnapos, rendkívüli közde­lem után most vasárnap a betegség legyőzte esodáiatos szervezetét. A kamara gyászülése Á szegedi kereskedelmi és iparkamara el­hunyt elnöke emlékezetébe lvétfőn délben gyár ülést tartott, amelyen a tagokon kivül megjelel­tek a Kereskedők Szövetsége, a szegedi ipart e fület, a Munkaadók Szövetsége képviselői is. A / ülést Vértes Miksa alelnök nyitotta meg. Atní­kor szólásra állott, vele együtt állott fel az ölé­minden résztvevője és t beszédét állva hallga; tók végig. Bejelentette Wkmner Fülöp halála majd igy folytatta bsszídétr -» Tizenegy napja annak, hogy Wimimer V: ­löp itt ült a kamara diszes elnöki székében '; most nekünk, az ő smes tevékenységét őszin­tén tisztelő munkatársának kell emlékét idéz- ' nem, kiváló érdemeit méltatnom, amelyek tisz­tán élnek mindannyiunk lelkében. Elhunyt nagy­nevű Elnökünk egy félszázadat meghaladó küz- , delmes iparipályát járt meg és utolsó bajnoka annak a hős csapatnak, melynek Szeged ipara és kereskedelme újjászületését \öszöni. Wimmer Fülöppel', Szeged gazdasági- életének egy dicső­séges korszaka száll sírjába és Szeged város gazdasági életének legfényesebb lapja zárul le az ő elmúlásával, Enne!. a 'dicsőséges és fényes kor­szaknak legtehetségesebb munkásai közöl való volt Wimmer Fülöp, aki alaposságával, ráter­mettségével, erejével, kitartásával a kereske­delmi és ipari érdekeket, minden igaz ügyünket hőséggel, becsülettel, lelkesedéssel és nagy sze­retettel szolgálta. Törékeny, nehéz öreg nap­jaiban is olyan buzgalommal és odaadással szol­gálta a kamara minden ügyét, mintha örök if­júsággal. soha el nem muló energiával áldotta volna meg a sors. Hiányozni fog nekünk az ö nemes szelleme, példaadó jelleme, imponáló akaratereje és amidőn " hü és buzgó harcost megillető mély kegyeletünk jeléül elismerésünk koszorúját leteszem, akkor ugy érzem, hogy nek a koszorúnak nem az a becse, hogy ón fon­tam, hanam a kely, ahonnan nyújtom és az. hogy mindannyiunk nevében nyújtom, akik a szegedi kereskedelmi és ipar egyetemét és ösz­szességét képviseljük. A gyászbeszéd elhangzása után dr. Tonelli Sándor főtitkár ismertette azokat az intézkedé­seket, amelyeket az elnökség a halálesettel, il­letve a temetéssel kapcsolatban eddig tett. Elő­terjesztéséire elhatározta az ülés, hogy Wimmer Fülöp arcképét megfesteti, a képet a kamara dísztermében helyezi el. Koszorumegváltás cí­mén a kamara megfelelő összeget juttat - »lro<j szegényeinek. Ugyancsak ez elnökség In hív nyára az ülés az elhunyt elnök érdemelt Wj — / v könyvben örökítette meg. Dr. Tonelli főtitkár bejelentette az elnökségnek azt a határozatit, hogy az elhunyt iránti kegyeletből a megürese­dett elnöki állás betöltésének ügyét egyelő: í nem tá*gyalja. Az ülés vegén di". Tonelli Sándor főtitkár ke­gyeletes szavakkal emlékezett az elhunyt dr. Somogyi Szilveszter polgármesterről. Beszédét az ülés állva hallgatta végig. A részvét Wimmer Fülöp halála alkalmából a kamarához számos részvéttávirat érkezett. Az elsők kőzött volt Rassay Károlyé: „Kereskedelmi és iparkamara elnöksége, Sze­ged" Mélyen megrendített Wimmer Fülöpnek, a ke­reskedelmi éi iparkamara elnökének tragikus ha­D 6 r M A' g y A g O R s z % G lála. Az alkotó munka fáradhatatlan férfia, az elvek tántoríthatatlan harcosa szállt vele sirba, kinek emlékét kegyelettel őrizem. Kérem, fogadja a kereskedelmi ás iparkamara őszinte részvétem kifejezését Rassay." „Iparkamara, Szeged. Mély megilletődéssel ér­tesültünk Wimmer Fülöp urnák, városunk régi fiának, a társkamara érdemes olnökt'oek elhuny­táról. A kamarai intézmény a mai súlyos időkben fájdalmasan fogja érezni értékes munkásságának hiányát, amelynek emlékét kegyelettel őrizzük. Fo­gadja a társkamara legőszintébb részvétünk nyil­vánítását. Győri ipartamara." Fabinyi Tihamér kereskedelmi miniszter a kö­vetkező táviratot intézte a kamarához: .Megilletődéssel értesültem a kamara érdé- • mes elnökének, Wimmer Fülöpnek elhunytáról. ' Fogadja a kamara az öt ért nagy veszteség szo­morú alkalmából őszülte szívből fakadó részvé­temet. A megboldogultban a magyar gazdasági elet egyik kiváló tagja veszett el, ki odaádó munkásságával minden közérdekű ügynek önzet­len istápolóba volt..." Bárányi Tibor "őispán a következő szövegű táviratot küldte: „Nagyérdemű elnökük gyászos elhunyta al­kalmából fogadják legőszintébb részvétem nyil­vánítását." Részvéttáviratot küldött a Magyar Gyáriparo­sok Országos szövetkezete, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülete, a Textilgyárosok Or­szágos Egyesülete Fritz Géza miniszteri taná­csos, valamennyi vidéki kamara és Sándor Pál országgyűlési képviselő az OMKE elnöke. Temetés: kedden délután A temetés kc^de" délután 5 órakor lesz a zsidó templom előcsarnokából. A temetésen tes­tületileg vesz részi a kamara és az összes ér­dekképviselet. v város hatósága nevében dr. Tóth Béla főjegyző, a kamarák nevében Sesz­tina Jenő. a debrereni kaimara elnöke. Budai C.oldberger Leó a GyOSz és a Textikgyesület nevében, dr. Pap Róbert a szegedi liberális párt. végül Faragó L-j^s '^azgL^ó a kenderfonógyá'­nevében mond búcsúztatót. A temetési szertartást a templom előtti tér­ségen dr. lőw Immánuel főrabbi végzi. A szer­tartás után a koporsót munkások rmelik vál­lukra és gyalogosan viszik a kenderfonógvá' épülete elé, aho! egy m.tnkás wnd néhány bú­csúszót a munkásság nevében. Itt helyezik i gyászkocsira a koporsót és viszik ki a zsidó temetőbe. A sírnál a szűkebb baráti kör nevében ír. Grüner István mond bucsut a halottnak. Wimmer Fülöp holtte It kedden a déli órák­ban autón érkezik Szegedre Budapestről. A holt­testet " zsidó templom előcsarnokában felrava­*alozzái;. Az előcsarnokból a szertartás előtt '"viszik a koporsót a templom előtti térre. Hétfőn délután a rendőrség a temetés rende­zőségével megoeszelést tartott a temetés rend­iére vonatkozólag. Hétfőn délután Szegedre ér­'-ezett az elhunyt rokonsága: nővére, ö?v, Wot' Htz Gusztávné, született Wimmer Fannj és uno­' a öccse. Wottitz ^úf, a Külker, sfc edeimi Hiva­; "lói a. Kéi emiékesés Wimmmv FMSÖpvől SZÉCHENYI MOZI uiolió nap UloUO ne»p! Az idény lagraagyobb sikerű ui magyar filmje: Másfél Arás kacagást MÁBCIIISi MESE s, énekes vrgjáték. Törzs Jenő, luray Ida, KaN» Gyula és Demkó Irén főszereplésével 1. Május 28-án ünnepeltük, volna 80. születés­napját; a nyolcvan ívből 50-et töltött váro­sunkban. Hatalmas munkabírását és teljesitmé­nyeit elsősorban a Szegedi Kenderfonógyár Rt. jelentősége reprezentálja. A szegedi keres­kedelmi és iparkamara elnöki székében eltöl­tött több évtizedes munkásságát, bölcs előre­látását mind a kereskedelem, mind a gyár- és kisipar számtalan kihatásaiban élvezi Orszá­gos és várospolitikai tevékenységében har­cos vezető volt, aki önzetlenül ideálokért lelke­sedett és küzdött Harcos természeténél fog­va sokszor osztott 5s kapott nemes küzdelem­ben seb'-et, de sohasem volt haragtartó. Tár­sadalmi téren bőkezű mecénás, megértő, meleg­szívű eimbéebarát, aki mindezekért soha ellen­szolgálatot nem várt és nem fogadott. Baráti 'irben szellemes, ötletes debatter, aki gyors rinoszttal nyugtázta a csipkedéseket. Már bosszú évek óta egészsége sok gátlás­nak volt alávetve, de ennek dacára minden gondolata, napot-éjt nem ismerő fáradhatlan munkásága és csodálatot kiváltó munkabírá­sa, minden megnyilatkozásában vállalatának volt szentelve. 50 év előtt a kezdet nehézsé­geitől vissza nean riadva, felépítette a régi monarchia határain tul. ma a tengeren tul is elismert nagyszerű vállalatát. Munkásainak lé­giójával szemben, kik vezetése alatt nevelőd­tek, megértő, bőkezű kenyér adó volt, aki sor­sukat, gondos családfőként mindenkor a ma­gáénak tekintette.' . Tetteik és eredményekben gazdag élet elmú­lásának vagyunk nagyon soká mély megindult­sággal gyászoló tisztelői és mert életer ejenev szerteágazó gyökerei elnyúltak a gazdasági politikai és társadalmi 'élet számtalan ágaza­tába, soká fog hiáryozni serkentő, buzdító irányító célkitűzéseivel és tisztánlátásával. Emlékét, mint követendő példaadást megbe­I' csüli mindenki, aki az életútján Vele együtt haladt, 1 „ , : May Gyula. IL Most lett volna 80 éVes, a kérlelhetetlen sors azonban útjába állott s e patrialcalis kor kü­szöbén állj-t paramc: It. S ez egyszer a sors volt erÖsebb. Nincs többé!. Távozott körünkből a többi nagyokkal. Szeged városának 60 évi gazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális története kapcsolódik nevével és munkásságá­val szorosan egybe. Érdekes, ritka eimbenréldány volt. 18 év óta törődött, ütődött ember. Hogyan őrizte meg utolsó pillanatig fiatalságát, hogyan maradt szellemileg, lelkileg fiatal? Hatalmas, minden akadályt legyőző, báimulatraméltó energiája, akaratereje a talány kulcsa. Állítólag már hosszú évek óta nyugdíjban volt, valóságban azonban gyárának elnöke és legaktívabb tagja, ki a mostani nehéz vinu valutáris és számtalan más akadályokkal küz­dő gazdasági válságban ténylegesen többet dolgozott, nehezebb, bonyolultabb feladatokat kellett megoldania, mint fiatalabb korában, mint a régi, ló békeévekben, hogy hatalmas, világhíres gyára régi külföldi üzleti összeköt­tetéseit visszaszerezze, messze tengereken tul is uj piacokat szerezzen. Munkáját, fáradsá­gát teljes siker koronázta, a gyár teljes üiem­roel dolgozik, biztosítva ezernyi munkáskéz­nek megélhetést, mindennapi kenyerét. A mun­ka volt az életfenntartó eleme, á munka, a kötelességteljesítés, a harc volt számára a gyógvszer, a dopping, min', másnak e korban; a coffein- és camphwinjectiók. Gyakran kellett utaznia, néha messze kül­földre. Magas korára tekintet nélkül vállalta ez utazásokkal járó fáradalmakat s ha több naoi esrvfolytábani utazás után visszatért, még le sem rázta az ut pcHt már átnézte, elintéz­ne legsürgősebb postáját s már ott ült a kávé­házban megszokott törzsasztalánál, a fáradtság ' ^csekélyebb jele nélkül néhány perc múlva már a legélénkebb vita középpontjában; állott s -el nem lankadó, ellenállhatatlan hévvel, bé­mulatC" széf*"*-4 frissedével va^osikávat védte álláspontját 'és rendszerint győzedelmes* kedstt is, ímert kiváló szellemi képességeinek teljes birtokában, lélekben erős es fiatal volt Az utolsó 10 évben már alig látott, csak tárgyi látása volt. úgyszólván a sötétséget a világosságtól tudta megkülönböztetni. De 0 testi fogyatékosságát még saját maga előtt is titkolta s ki"á!ó orientálókéoess^ge segitsév® révén ugy járt. kelt, mintha látási képességé­nek teljes birtokában lett volna. A természet mintha maga akart volna segítségére sietni látási fogyatékosságait kiváló frilHW

Next

/
Oldalképek
Tartalom