Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-13 / 107. szám

mnín« W n f I MAGYAROD ZAG /Is olvasó rovata Idegenforgalom Mélyen tisztelt Szerkesztő Url A fillé­res vonalok ismét hozzák az idegeneket és mégsem történik semmi a közúti hid rendbehozására. Ismét szégyenkeznünk és pirulnunk kell vendégeink'elölt, akik­nek már tavaly is feltűnt a hídnak ez a botrányos szakasza. S mintha csak min­denki végkép belenyugodott volna ebbe, senki sem emel szót emiatt seholsem. Már szinte országos hire lesz ennek a szégyen­foltnak s az aulósok is ha csak lehet, el­kerülik Szegedet. A Petőíi-sugárut cs a kultúrpalota előtti tér hires gödrei végre nagynehezen eltűntek, de ezl a »műem­lékiét valahogy féltékenyen őrdk. A városok egymásközti versenyében Szeged lassankint lemarad, ami igazán el­szomorítja az embert. Más kisebb város­nak van kitűnő strandfürdője, pompás utjai, kitűnő világítása, gyönyörű parkjai, amikben miud elhagyják Szegedet. A vá­rosnak nincs pénze, ezt halljuk mindig, mégis volt pénze a Széchenyi-tér felfor­gatására. Azt hiszem mégis csak legfon­tosabb lett volna a liid feljárójának rend­behozatala, amit minden idevetődő meglát és megfelelő véleményt is alkot róla ma­gának, eltekintve attól, hogy forgalmi szempontból is milyen lehetetlen egy hely ez, különösen esős időben. (Nem "beszél­ve a mellette elhúzódó járdáról!) Egy ke­vés jóakarattal meg lehetne csinálni biz­tosan! Azt hiszem tehát, éppen a tizen­kettedik órája lenne, ha végre eltüntetnék ezt a szégyenfoltot mielőbb és nagyon kérem Szerkesztő Urat is, méltóztassék b. lapjában sürgetni ennek a rendezését, hogy ne kelljen már szégyenkezni legkö­zelebbi vendegeink előtt. Kiváló tisztelettel: Egy szegedi lakos. lijszeged Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjék egy öfleg nyugdíjas panaszának helyt adni becses lapjában. Ebben az esztendőben a várost főker­tész leborotválta a Széchenyi-teret, Szeged egyetlen üdülőhelyét. Azóta a forró, poros tér­ről mi nyugdíjasok Újszegedre menekülünk, il­letve menekülnénk, ha ez nem ütköznék nehéz­ségekbe. Természetesen a hosszú liidon ebben a hőségben rom tudunk gyalog áthaladni. Autó­buszra ülünk tehát. I/y tettem én is a napokban, azonban nagyon megjártam. Az autóbuszok ósdiak, régiek. Olyan magas a lépcsőjük, hogy alig sikerült rája nagynehezen felkapaszkodni. Sikerült lábtörés nélkül meg­úszni a dolgot. Ezután jött csak a dolog nehe­zebbje. A hid feliárúi olyan rossz állapotban varnak, ho-v az autóbusz döcögve imbolyogva halad rajta. Azon a rövid idő alatt amig átjutot­tam Újszeged valósággal megbetegedtem szédelegve, letörve szálltam ki a kocsiból és örültem, hogy leszállásnál nem zuhantam ' a magas lépcső-ől. Sajnos be is kellett iönr>K a ..nyaralás" után a városba és igy kényteler voltaim imágcírvszer végigcsinálni az esész tor­turát. Na"V városokban az autóbuszime<rá11óknál kis perronok vannak, ahonnan kényelmesen rá lehet lépni a csőkre. Nem is beszélek arról hogy nasry városokban a hidakon aszfaltos, si­ma ut van és nem herehu"ás.gránátlyukas kö­vezet. Azt psdi<r mondani is felesleges, hogv nagy városokban ne:.. 4eszik tönkre a legszebb teret azzal, hogy az összes fákról levágják a lombot. Tisztelettel: E*v nyugdíjas. P 0 L L A K Testvéreknél Esőernyőkef JÉG/ZEKRENYEK 23 P, 32 P, 45 P Kovács faárugyár MINERVA 1926. Typusu, négyhengeres, 6 üléses, 16 lóerős, 13 kg benzinfogyasztással, 6 drb majdnem uj külső és belső gummival, generáljaritva készpénzért olcsón eladó. Szíves megkereséseket „KÉSZPÉNZÉRT" jeligével Rudolf Mosse hirdetőiroda, Budapest IV. Váczi utca 18. továbbit. mm Mcii a f ranshonffnentális autóutat Szegeden Keresztül vezetni? A nemzetközi autóut főcélja az internacio­nális turizmus előmozdítása. Hogy ez valóban igy van, azt bizonyít ja az is, hogy az ut léte­sítése elsősorban á Touring Clubok kezdemé­nyezésének köszönheti léiét. A közlekedési vi­szonyok könnyítésének célja, hogy élénkebbé tegye a népek egymásközti érintkezését, hogy azok egyes tagjai egymást minél jobban meg. ismerve' az egyes nemzeteken belül a nemzet­közi béke egyéni tapasztalatokon alapuló erős lelki támaszt nyerjen. Csakis a teljes elzárkó­zás politikája érlelheti a modern ncpek hangu­latát más nemzetek ellen a háború paroxizmu­sáig. Az érintkezés, a megismerés, a szellemi és anvagi iavak kölcsönös kicserélése más nemze­tek megbecsülésére nevel és tanit. Hogy a grandiózus elgondolásu- transzkonti­nentális útnak ez az alapeszméje, ahhoz két. ség nem férhet. Ha pedig a kölcsönös megis­merés a tulajdonképpeni cél, akkor gondoskod­ni kell arról, hogv ez minél tökéletesebben me­hessen végbe. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azt várni a rohanó autóstól hogv alárendelt jelen­tőségű dolgok iránt érdeklődjék. A modern tempóban baladó embernek a benyomásokat, ismereteket, tömören kell megkannia. Ezt csakis ugv lehet elérni, ha olvan. erősen nem­zeti jellegű vonásokkal rendelkező kulfurhe­Ivekre vezet ifik az illetőket, ahol bármiiven íránvu érdeklődési körű idegen, a neki megfe­lelő iránvban szerezhet olvan ismereteket, me­lvek benne a nemzet iránti megbecsülést, a helvi jellegű kultura értékelését alkalmas fel­kelteni. Mindezeket a tapasztalatokat kellemes emlé­kek közenette kell megszereznie, mert csak igv maradhatnak azok tarlósan l<pllemes benvo­mások és visszaem1ókP7ések. Evésből az ide­genforgalmi iparágakat igen magas fokra kell feileszleni. A7. előzőkből nyilvánvaló, tvogv a nemzevkózi autóul magvarországi szakaszán igyekezni kel­lene az utat ugy vezetni, hogy minél több íellegzcfes kulturköz­pontot érintsen. Ez egvenesen nemzeti érdek. Ha tekintetbe vesszük az aulóntnzás időbeosztását akkor lát­;nk bo<rv a turn7Ó autós nani 1—400 km.-es lenesekkel b^lad ős mmden 80—100 km. bosszú szakasz végén nibpnőt S7okott tartani. Ha szn­mitáshn vesszük továbbá azt. bogv az egyes ál. lomások között minél kevesebb akadálv kívá­natos. akkor azt lát'uk hogy ideális az volna, ba kb. 40—80 km. távol fekvő városok között sebescégcsökkenté«! nélkül lfbetne közlekedni. Ezt az id.őtis állapotot nncvon iól megköze­líti a nemzetközi autóut Budanest—Szeged kö­zötti szakasza. ahol Budapest után az első ál­lomás kb. 80 km.-nvi távolságra, a magvar gyümölcstermelés köznontia. ntána 30 km-re Kiskunfélegyháza, az igazi alföldi magvar te­'pnülés. Innen fiO km.-nvire Kisteleken keresz­tül elérhető Szeged, a legiplleg7ptpsebb magvar folvó, a Tisza part ián fekvő sokat szenvedett magvar kulfurváros. Az a város, melv elsőnek fMisniPrle az országban a transzkontinentális ut ielentő«égét és a nemzet «zpinnnntiából olv szerencsétlen eszéki átkplé«ii megoldás lrdvett — a hivatolos álláspont ellenére sikerült ki­vívnia a Budapest—Szeged—Szabadka—ITivi­dék—belgrádi vonalozást és megbuktatnia a 5 eszéki vonal tervét. Mindezért most elismerés helyett azzal ki. vánták érdemeit honorálni, hogy az ultal a vá­rost elkerülik. Szeged közönsége már hozzászokott az utób­bi idóben ahhoz, hogy törekvéseit, küzdelmtl és áldozatait megnemérléssel. közönnyel, vagy pláne ellenségesen fogadják; de őszintén szólva ilyen fokú ellenszenvet ennci a kérdésnél nem várhatott volna a város iobbsorsra érdemes polgár, sága. Mert az eddigi küzdelmeiben az illető körök" állandóan arra hivatkoztak, hogy ezt vagy azt a hivatalt, illetve tanszéket azért kell megszün­tetni vagv áthelyezni, mert igy az állam terhe csőkkenni fog. Azonban itt a takarékosságnak ezzel a palástjával nem védelmezhetik tervei­ket, mert az a meglevő és jókarban tartott vá­rosi sugárutak és körutak belvett, teljesen, újonnan épitendő 7 km. hosszú úttal akarta el­kerülni Szegedet, a magyarság második vá­rosát! Hogy az intéző körök nem hajlandók áldo­zatot hozni Szeged fejlesztése érdekében, ezt — nehezen bár —, de megértjük, de hogy sú­lyos anyagi áldozatot hozzon azérl. hogy a vá­ros visszafejlődjék, az teljesen érthetetlen. Nem lehetett a tervet azzal védelmezni, hogv a városnak kellemetlen lenne a raila keresztül lebonyolódó forgalom, mert ha a forgalom va-> lóban oly mértékWn növekszik meg. hogy az a város polgárságára nézve kellemetlen vagy kibírhatatlan lesz, akkor bizonyosan gondos, kodni fog arról, hogv a neki nem tetsző forgal­mat alkalmasan elterelje. He addig jöiiön csak be a városba az az idegen autós, s lássm a nyugati kulturának ezt az elő:retolt őrhelvét) és ismerie meg az itt élő népet. Hiszen a feni előadottak szerint éppen ez a főcél és teliesen félreérti a tourizmos cél­iát az, aki az autós turistákról -azt hiszi, hof?v esnk az ész-nélküli ro­hanás a cél juk (azt egv iól kiénitelt pálván is megtehetnék}. Különösen a délről érkező turisták szempont, iából célszerű, ba nem Kisteleké' árintik, mml első magvar telemilést, hnn^m Szegedet, abol kifeilett vendéglős és szállodaipar, iól felsze­relt javító mübelvek. garázsok, benzin- és ol.ii. állomások, kö'ön^öző szerviszek kiváló orvosi karral rendelkező klinikák, szanatóriumok, kórházak, gyógyszertárak, posta, telefon, táv­író, különféle áruházak stb.. szóval mindr.z, ami az autón utazó szükségletéhez tartozik) vagv tartozhat egyetlen helyen tömörítve meg. található. De nem lehet azt sem a városon keresztülve­zető ut ellen felhozni, hogv az idegenek a vő. rosban ne talán eltévednének, hiszen Szeged sdaoraiza tíszla, világos és ? könnyen áttekinlhelő. Széles és nvilegyenes uccáiban az idegen tí rögtön kiismeri m^gát. Főútvonalai a sugár­utak és körutak 38, illetve 50 méter szélesek;

Next

/
Oldalképek
Tartalom