Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-13 / 107. szám

mnín« W n f I MAGYAROD ZAG /Is olvasó rovata Idegenforgalom Mélyen tisztelt Szerkesztő Url A filléres vonalok ismét hozzák az idegeneket és mégsem történik semmi a közúti hid rendbehozására. Ismét szégyenkeznünk és pirulnunk kell vendégeink'elölt, akiknek már tavaly is feltűnt a hídnak ez a botrányos szakasza. S mintha csak mindenki végkép belenyugodott volna ebbe, senki sem emel szót emiatt seholsem. Már szinte országos hire lesz ennek a szégyenfoltnak s az aulósok is ha csak lehet, elkerülik Szegedet. A Petőíi-sugárut cs a kultúrpalota előtti tér hires gödrei végre nagynehezen eltűntek, de ezl a »műemlékiét valahogy féltékenyen őrdk. A városok egymásközti versenyében Szeged lassankint lemarad, ami igazán elszomorítja az embert. Más kisebb városnak van kitűnő strandfürdője, pompás utjai, kitűnő világítása, gyönyörű parkjai, amikben miud elhagyják Szegedet. A városnak nincs pénze, ezt halljuk mindig, mégis volt pénze a Széchenyi-tér felforgatására. Azt hiszem mégis csak legfontosabb lett volna a liid feljárójának rendbehozatala, amit minden idevetődő meglát és megfelelő véleményt is alkot róla magának, eltekintve attól, hogy forgalmi szempontból is milyen lehetetlen egy hely ez, különösen esős időben. (Nem "beszélve a mellette elhúzódó járdáról!) Egy kevés jóakarattal meg lehetne csinálni biztosan! Azt hiszem tehát, éppen a tizenkettedik órája lenne, ha végre eltüntetnék ezt a szégyenfoltot mielőbb és nagyon kérem Szerkesztő Urat is, méltóztassék b. lapjában sürgetni ennek a rendezését, hogy ne kelljen már szégyenkezni legközelebbi vendegeink előtt. Kiváló tisztelettel: Egy szegedi lakos. lijszeged Tekintetes Szerkesztőség! Szíveskedjék egy öfleg nyugdíjas panaszának helyt adni becses lapjában. Ebben az esztendőben a várost főkertész leborotválta a Széchenyi-teret, Szeged egyetlen üdülőhelyét. Azóta a forró, poros térről mi nyugdíjasok Újszegedre menekülünk, illetve menekülnénk, ha ez nem ütköznék nehézségekbe. Természetesen a hosszú liidon ebben a hőségben rom tudunk gyalog áthaladni. Autóbuszra ülünk tehát. I/y tettem én is a napokban, azonban nagyon megjártam. Az autóbuszok ósdiak, régiek. Olyan magas a lépcsőjük, hogy alig sikerült rája nagynehezen felkapaszkodni. Sikerült lábtörés nélkül megúszni a dolgot. Ezután jött csak a dolog nehezebbje. A hid feliárúi olyan rossz állapotban varnak, ho-v az autóbusz döcögve imbolyogva halad rajta. Azon a rövid idő alatt amig átjutottam Újszeged valósággal megbetegedtem szédelegve, letörve szálltam ki a kocsiból és örültem, hogy leszállásnál nem zuhantam ' a magas lépcső-ől. Sajnos be is kellett iönr>K a ..nyaralás" után a városba és igy kényteler voltaim imágcírvszer végigcsinálni az esész torturát. Na"V városokban az autóbuszime<rá11óknál kis perronok vannak, ahonnan kényelmesen rá lehet lépni a csőkre. Nem is beszélek arról hogy nasry városokban a hidakon aszfaltos, sima ut van és nem herehu"ás.gránátlyukas kövezet. Azt psdi<r mondani is felesleges, hogv nagy városokban ne:.. 4eszik tönkre a legszebb teret azzal, hogy az összes fákról levágják a lombot. Tisztelettel: E*v nyugdíjas. P 0 L L A K Testvéreknél Esőernyőkef JÉG/ZEKRENYEK 23 P, 32 P, 45 P Kovács faárugyár MINERVA 1926. Typusu, négyhengeres, 6 üléses, 16 lóerős, 13 kg benzinfogyasztással, 6 drb majdnem uj külső és belső gummival, generáljaritva készpénzért olcsón eladó. Szíves megkereséseket „KÉSZPÉNZÉRT" jeligével Rudolf Mosse hirdetőiroda, Budapest IV. Váczi utca 18. továbbit. mm Mcii a f ranshonffnentális autóutat Szegeden Keresztül vezetni? A nemzetközi autóut főcélja az internacionális turizmus előmozdítása. Hogy ez valóban igy van, azt bizonyít ja az is, hogy az ut létesítése elsősorban á Touring Clubok kezdeményezésének köszönheti léiét. A közlekedési viszonyok könnyítésének célja, hogy élénkebbé tegye a népek egymásközti érintkezését, hogy azok egyes tagjai egymást minél jobban meg. ismerve' az egyes nemzeteken belül a nemzetközi béke egyéni tapasztalatokon alapuló erős lelki támaszt nyerjen. Csakis a teljes elzárkózás politikája érlelheti a modern ncpek hangulatát más nemzetek ellen a háború paroxizmusáig. Az érintkezés, a megismerés, a szellemi és anvagi iavak kölcsönös kicserélése más nemzetek megbecsülésére nevel és tanit. Hogy a grandiózus elgondolásu- transzkontinentális útnak ez az alapeszméje, ahhoz két. ség nem férhet. Ha pedig a kölcsönös megismerés a tulajdonképpeni cél, akkor gondoskodni kell arról, hogv ez minél tökéletesebben mehessen végbe. Nyilvánvaló, hogy nem lehet azt várni a rohanó autóstól hogv alárendelt jelentőségű dolgok iránt érdeklődjék. A modern tempóban baladó embernek a benyomásokat, ismereteket, tömören kell megkannia. Ezt csakis ugv lehet elérni, ha olvan. erősen nemzeti jellegű vonásokkal rendelkező kulfurheIvekre vezet ifik az illetőket, ahol bármiiven íránvu érdeklődési körű idegen, a neki megfelelő iránvban szerezhet olvan ismereteket, melvek benne a nemzet iránti megbecsülést, a helvi jellegű kultura értékelését alkalmas felkelteni. Mindezeket a tapasztalatokat kellemes emlékek közenette kell megszereznie, mert csak igv maradhatnak azok tarlósan l<pllemes benvomások és visszaem1ókP7ések. Evésből az idegenforgalmi iparágakat igen magas fokra kell feileszleni. A7. előzőkből nyilvánvaló, tvogv a nemzevkózi autóul magvarországi szakaszán igyekezni kellene az utat ugy vezetni, hogy minél több íellegzcfes kulturközpontot érintsen. Ez egvenesen nemzeti érdek. Ha tekintetbe vesszük az aulóntnzás időbeosztását akkor lát;nk bo<rv a turn7Ó autós nani 1—400 km.-es lenesekkel b^lad ős mmden 80—100 km. bosszú szakasz végén nibpnőt S7okott tartani. Ha sznmitáshn vesszük továbbá azt. bogv az egyes ál. lomások között minél kevesebb akadálv kívánatos. akkor azt lát'uk hogy ideális az volna, ba kb. 40—80 km. távol fekvő városok között sebescégcsökkenté«! nélkül lfbetne közlekedni. Ezt az id.őtis állapotot nncvon iól megközelíti a nemzetközi autóut Budanest—Szeged közötti szakasza. ahol Budapest után az első állomás kb. 80 km.-nvi távolságra, a magvar gyümölcstermelés köznontia. ntána 30 km-re Kiskunfélegyháza, az igazi alföldi magvar te'pnülés. Innen fiO km.-nvire Kisteleken keresztül elérhető Szeged, a legiplleg7ptpsebb magvar folvó, a Tisza part ián fekvő sokat szenvedett magvar kulfurváros. Az a város, melv elsőnek fMisniPrle az országban a transzkontinentális ut ielentő«égét és a nemzet «zpinnnntiából olv szerencsétlen eszéki átkplé«ii megoldás lrdvett — a hivatolos álláspont ellenére sikerült kivívnia a Budapest—Szeged—Szabadka—ITividék—belgrádi vonalozást és megbuktatnia a 5 eszéki vonal tervét. Mindezért most elismerés helyett azzal ki. vánták érdemeit honorálni, hogy az ultal a várost elkerülik. Szeged közönsége már hozzászokott az utóbbi idóben ahhoz, hogy törekvéseit, küzdelmtl és áldozatait megnemérléssel. közönnyel, vagy pláne ellenségesen fogadják; de őszintén szólva ilyen fokú ellenszenvet ennci a kérdésnél nem várhatott volna a város iobbsorsra érdemes polgár, sága. Mert az eddigi küzdelmeiben az illető körök" állandóan arra hivatkoztak, hogy ezt vagy azt a hivatalt, illetve tanszéket azért kell megszüntetni vagv áthelyezni, mert igy az állam terhe csőkkenni fog. Azonban itt a takarékosságnak ezzel a palástjával nem védelmezhetik terveiket, mert az a meglevő és jókarban tartott városi sugárutak és körutak belvett, teljesen, újonnan épitendő 7 km. hosszú úttal akarta elkerülni Szegedet, a magyarság második városát! Hogy az intéző körök nem hajlandók áldozatot hozni Szeged fejlesztése érdekében, ezt — nehezen bár —, de megértjük, de hogy súlyos anyagi áldozatot hozzon azérl. hogy a város visszafejlődjék, az teljesen érthetetlen. Nem lehetett a tervet azzal védelmezni, hogv a városnak kellemetlen lenne a raila keresztül lebonyolódó forgalom, mert ha a forgalom va-> lóban oly mértékWn növekszik meg. hogy az a város polgárságára nézve kellemetlen vagy kibírhatatlan lesz, akkor bizonyosan gondos, kodni fog arról, hogv a neki nem tetsző forgalmat alkalmasan elterelje. He addig jöiiön csak be a városba az az idegen autós, s lássm a nyugati kulturának ezt az elő:retolt őrhelvét) és ismerie meg az itt élő népet. Hiszen a feni előadottak szerint éppen ez a főcél és teliesen félreérti a tourizmos céliát az, aki az autós turistákról -azt hiszi, hof?v esnk az ész-nélküli rohanás a cél juk (azt egv iól kiénitelt pálván is megtehetnék}. Különösen a délről érkező turisták szempont, iából célszerű, ba nem Kisteleké' árintik, mml első magvar telemilést, hnn^m Szegedet, abol kifeilett vendéglős és szállodaipar, iól felszerelt javító mübelvek. garázsok, benzin- és ol.ii. állomások, kö'ön^öző szerviszek kiváló orvosi karral rendelkező klinikák, szanatóriumok, kórházak, gyógyszertárak, posta, telefon, távíró, különféle áruházak stb.. szóval mindr.z, ami az autón utazó szükségletéhez tartozik) vagv tartozhat egyetlen helyen tömörítve meg. található. De nem lehet azt sem a városon keresztülvezető ut ellen felhozni, hogv az idegenek a vő. rosban ne talán eltévednének, hiszen Szeged sdaoraiza tíszla, világos és ? könnyen áttekinlhelő. Széles és nvilegyenes uccáiban az idegen tí rögtön kiismeri m^gát. Főútvonalai a sugárutak és körutak 38, illetve 50 méter szélesek;