Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-13 / 107. szám

DEMAQYARORSZAG SZEGED, 9zerlc««zlfis«g: Somogyi ucca Z2.,k.em, Telefon: 23-33.^Kln(16hlvntBl RölcsönkBnyvlAr í» Jegyiroda s Aradi eea S. Teleion: 1M)6. ^ Nyomda : Löw I^AI neon 19. Telefon : 13*o(l. l AvIrntl ^ leveleim DélmagyaronzAa '•leoprt Vasárnap, 1934 május 13. Ara 20 fillér X. évfolyam, 107. sz. ELŐFIZETÉS: Ravonta helyben 3.20 Vidéken e» Budapesten 3.6«, kUltOldtfn 6.40 nennA. * Eoyea izAm Ara hetkiíz nap 12, vasár* e« llnnepnap 20 1111. Hlrdelétek felvétele Intim szerint. Megte \ 1 i-ril'r hoionn«"« u^A gyász „szegedi het<k-e Először elmenteli a művészek, azután elmennek az alkotók. Először elment Nyilassy Sándor, a színek 'álmodója, azután elment Móra Ferenc, az álmok szinezője. A színek költője után elhagyott bennünket a szavak piktora. S most az alkotókra került a sor. Somogyi Szilveszter már koporsójában nyugszik s Wimmer Fülöp is hiába harcol életéért. Ez az év szörnyű csapásokat tartogatott a város számára. Felmérhetetlen és pótolhatatlan veszteségek ostorcsapásai sújtanak le a városra, mintha az Ur megint próbára akarná tenni népét s mintha látni akarná, hogy ez a nép hogyan tudja tűrni rettenetes veszteségeit. A ránkszakadt fejvesztettségünkben a szókép, hogy fejvesztett, milyen gyászosan reális most, hiszen Somogyi Szilveszterben valóban a fejét vesztette el Szeged, — már azt se tudjuk, hogy kit gyászoljunk. Azokat gyászoljuk-e, akik elmentek, vagy gyászoljuk magunkat, akik őket elveszítettük. A végzet most szörnyű szegedi h e t-et rendez, a gyásznak és csapásoknak szegedi hetét. Ez volt Caesar, mikor jön hozzá fíasonló? — csattant fel Antonius vádoló szava a ravatal mellett. Mikor jönnek hasonlók ahhoz, akiket most pár hét alatt veszített el ez a város? Az irodalomnak, a piktúrának mikor lesznek itt újra olyan európai mértéket betöltő reprezentánsai, mint Móra és Nyilassy voltak, mikor lesznok élő emberek, olyan látványosságok, olyan idegenforgalmi tényezők, olyan kiröpítő fészkei a hírnévnek, mint Nyilassy és Móra voltak? És mikor fogja valaki ezt a várost olyan nagyon szeretni tudni, mintahogy azt Somogyi Szilveszter szerette, az a hűség, az az ihletett szolgálatkészség, az a tehetség, az a lelkesedés, az a tisztesség, ami benne élt, benne munkálkodott és benne lángolt, mikor veszi újra kezébe a város kormánykerekét? S mikor jön megint valaki, akiben annyi érdeklődés, annyi közgazdasági érzék, annyira biztos Ítélet, annyi financiális tehetség, a közügyekkel való foglalkozásnak annyi szeretete fogja munkára serkenteni s eredményekre képesíteni a szellem erőit, mint amennyit W immer Fülöpben tudtak kortársai — a közélet két nemzedéke, — csudálni és megbecsülni. Ez a szegény város a tehetségeiben szegényedik tovább. Pedig ez a város semmiben sem szűkölködik annyira, mint tehetséges emberekben. Ha megüresedik egy állás, ha be kell tölteni egy pozíciót, mindenütt másutt az a probléma, hogy a tehetséges pályázók közül ki a legtehetségesebb, az alkalmasak között ki a legalkalmasabb, — csak Szegeden néz körül az ijedt tájékozatlanság és keresi azt, hogy a közérdek legkisebb sérelme nélkül kit lehetne a gazdátlan Íróasztal, vagy az elárvult munkapad mellé leültetni. Ez a város emberekben a legszegényebb s most egymás után mennek el azok, akikben tehetség lobogott, akik alkotói voltak a művészetnek és az életnek, akik ennek a városnak műemlékeivé válhattak s akiknek nem Szeged adott hirt, de ők adtak a magukéból Szegednek. Hol az a nemzedék, mely pótolnifogja ennek a pár hónapnak veszteségét? Hol a nemzedék, amelynek fiai kezükbe vehetik majd azt a fáklyát, amelyik Szetrerl nacv halottjainak alkotó kezéből hullott ki. Némán, tehetetlenül, a fájdalom terhe alatt roskadozva nézünk a koporsók felé, amelyekben az örökkévalóság felé elindultak Szeged nagy fiai. Munkás életük minden eredménye itt maradt, csak ő kmentek el, az alkotók s magukkal vitték a szeretetnek és a tehetségnekazt a teljességet, amivel ezt a várost szolgálták a szebba jobb, a boldogabb jövő felé össze villanó szemükkel s egy ritmusra dobbanó szivükkel. Szeged város veszteségi listáján az 1879-es év után az 1934-es következik. Voltak a városnak máskor is nagy fiai, de ha egy-egy kihullott a glóriások sorából, évekre megvonaglott fájdalmában a szegedi föld. De hogy most egy csoportban hagyjanak itt azok, akik szebbé és jobbá tették Szeged életét, akik hirvirágot szedtek gyöngyös koszorúba a város számára s az élet alkotói, javak teremtői, épitők és kenyéradók voltak, ettől a veszteségsorozattól megvonaglik a leghüvösebb értelem is s a legrózsásabb optimizmus is üres szemekkel bámul a visszhangtalan jövőbe. A Móra Ferencek, a Nyilassy Sándorok, a Somogyi Szilveszterek utjain csak magános vándorok járhatnak s még nagyon-nagyon hosszú ideig betöltetlen marad az az ür is, amit Wimmer Fülöp aktivitása telitett az alkotásoknak és eredményeknek munkát és kenyeret teremtő sikereivel. A legjobbak itthagynak bennünket s mikor fogja pótolni s fogja-e valaha pótolni tudni ez a város azt a rettenetes, azt a szörnyű vérveszteséget, ami szellemi életét s alkotó erejét a gyásznak és veszteségnek e kegyetlen heteiben ilven irgalmatlanul megcsapolta. n római iávgyaíásoh Bécsi jelentés a konferencia eredményéről (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Bécsből jelentik: A római olasz-osztrák gazdasági konferencia osztrák részitvevői szombaton hazautaztak Bécsbe. A Neue Freie Presse római külön tudósítója a hármas konferencia befejezése alkalmával összefoglalóan ismerteti, hogy milyen előnyökhöz iutcitak az egyes résztvevő államok az uj megállapodás révén. — Magyarország számára — írja a tap — abban áll ?. legnagyobb előny, hogy a magyar mezőgazdaság ezentúl átlagos buzafe'eslegénck 50—65 százalékát Olaszországnak és Ausztriának adia majd cl még pedig /óval magasabb áron. mint amennyit a világpiacon az exoortbuzára kalkulálnak. — Ausztrir. lényeges könnyítést kapott fa és faáru kivitele számára Magyarországtól és Olaszországtól. Az eladási árak ís magasabbak lesznek annál, mint amennyit a fa ós faárukért az osztrák belföldi piacom fizetnek. Olaszország ezenkívül egész sereg osztrák kézigyártmányt részesít kedvezményes elbánásban. — Magyarország a kedvezményes búzaexport feiélvm az olasz ipari exportcikkeknek nyuit könnvitéseket. A Neue Freue Presse római tudósítóiá ezután azt írja, római politikai és gazdasági körökben további fejleményeket várrak és biztosra veszik.. hogy a magyar-olasz-osztrák megállapodás aláírása utáin, sorozatos kereskedelmi tárgyalások indulnak meg egyrészt Magyarország és Ausztria, másrészt pedig a kisántántállamok között A népszövetség jelenlése a magyar pénzügyi helyzetről Genf. május 12. A Népszövetség pénzűpyi bizottsága szombaton tudomásul vette Ma gyarország pénzügyi helyzetéről szóló jelentést. Az ülés után a titkárság közzétette Magyarországra vonatkozólag a tanácsnak készített jelentést, amely a kö etkező: 1. A folyamatban levő költségvetési év első tíz hónapjának pénzügyi eredményei igazolják, hogy azt a körültekintő gazdálkodást amelyet a pénzügyi bizottság már előző jelentésében is megállapított. Ma már biztosnak látszik, hogy erre a költségvetési évre előirányzott 76 millió pengős deficitet a tényleges hiány nem fogja jelentékenyen meghaladni. 2. A július elsejével kezdődő uj évre vonatkozó költségvetés 66 millió pengős hiányt tüntet fel. A költségvetést még mindig erősen terheli az állami üzemeknek, nevezetesen az Államvasút és az Állami Vasgyár deficitje. A pénzügyi bizottság elismeri, hogy a helyzet javítása erdekében történtek erőfeszítések, amelyeknek voltak is részlegijs eredményei, de neln bizonvos. hogy a 'lird isok csökekméséne1' lehetősége .szerint eléretett-e már a vésrső határ és ""dig az üzemekben és a tulajdonképen közigazgatásban egyaránt. 3. Az állami adóssá""!? tekintetében a kiadások az egész szolgáltatást felölelik, ezzel szemben a? előirányzott összegnek csak körülbelül egy tized-észe kerül a hitelezők részérő tényleges transzferálásra, a különbözetet, vagyis a nem transzferált összeget legnagyobb részében kincstárjegyekkel helyefetesifcik. Ezek a kincstárjegyek nem szerepelnek bevételként a költségvetés-' e>n, hanem a deficit részbeni fedezésére szulrálnak. A pénzügyminiszter kölölte, hogy ;bben az ívben is kénytelen lesz hasonló eljárást folytatni, amelyhez természetesen az erdekek hitelezőknek is hozzá kell járulni. 4. A mtilt cv} kivételes jó termések az ország általános gazdaság helyzetére oly kihatással vannak, amelyek a javulás különböző jeleiben jutnak kifejezésre. Az ország kereskedelmi forgalma emelkedett, az eladósodás pedig csökkent. A mezőgazdasági adósságokra vonatkozólag uj törvényhozói intézkedések hasonlóképen kedvező eredményeket látszanak kiváltani. Ennek jele. hogy a takarékpénztári betétállomány több mint három év óta tartó csökkenése megállt és a kereskedelmi ¡ellégii bankok rövid lejáratú adósságai apadóban vannak. Az 19.33-br>n Avn+nlHfnH váltak «»'ínn (*<; össreye