Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-12 / 106. szám

TQ53 mníus T2. DÉL'MAGYARORSZÁG 9 Foltozás a maga Idején Ezt a mondást a németek találták ki. Je­lentősége a mondásnak az, hogy ha bármely intézmény, de különösen közintézmény veze­tősége gondoskodik róla, hogy a javítási, fol­tozási munkálatokat a maga idején, vagyis rögtön elvégezzék, tetemes összegeket lehet megtakarítani a közület javára. Ez az, amit mi nem tudunk megtanulni. Szegeden, ahol a város műszaki közegé­nek létszáma fordított arányban áll a megol­dandó műszaki feladatokhoz, illetőleg a ren­delkezésre álló pénzügyi felkészültséghez, mindenkor a kövezés, aszfaltozás, röviden a közterületek megfelelő burkolása volt a vá­rosi ügyeknek egyik legfájóbb problémája. Csak vissza kell emlékezni, hogy még három esztendő előtt is milyen állapotban volt a vá­ros reprezentatív tereinek és utvonalainak burkolata. A folt hátán folt koldustarisznya is királyi palást volt ahhoz képest, ahogy mi­nálunk az aszfaltburkolat folytonossági hiá­nyait kiskockával és „idomított" andezittel ^kijavították." Hála Istennek, akkor a varosnak még volt ííitele és hitelmüvelet segítségével két esz­tendeje európai módon rendbe lehetett hoz­ni a város aszfalttal burkolt uccáit ós tereít.Szo­katlan gyönyörűséggel élveztük bz uj állapotot, hogy a lábunk nincs kitörés veszedelmének, ha pedig kocsiba, vagy autóba ülünk, nem kell élveznünk a hullámjárta tenger kétes gyönyö­rűségeit Igaz, nehogy túlságosan el legyünk kényeztetve, emlékeztetőnek megmaradt a közúti hid két feljárója. Ennek bizonyára idegenforgalmi propaganda rejtőzött a hátte­rében. Hegyünk nincs; legalább legyen he­gyi utunk, gödrökben és zökkenőkben gazdag és változatos: Mindezeket azért mondjuk el, mert olvasó­ink köréből jóakaratú figyelmeztetés érkezett hozzánk, hogy már ismét kezdenek némi hiá­nyosságok mutatkozni az aszfalton." Nem olyan nagyobbfajta szervi hibák, amelyeket a vállalkozó tartozik rendbehozatni, hanem a használásnak apró nyomai. Itt egy kis repe­dés, ott egy kis lyuk, amely önmagában je­lentéktelen ugyan, de kezdete a későbbi pusztulásnak. Az ilyen hibák helyrehozásá­ban nagyok a németek. Minden valamirevaló német városnak van egy háromkerekű kis aszfaltfőzője, amely egyetlenegy mun­kánál nyomban kigördül a helyszínére és el­végzi a foltozást. Az ilyen munka jóformán semmibe se kerül, de elejét veszi a további pusztulásnak. Ez a preventív munka az iga­zi megtakarítás. Ez az, amit joggal ugy hív­nak, hogy foltozás a maga idején: Közutaink és köztereink elhanyagolásában nem jutottunk volna odáig, mint ameddig tényleg jutottunk három esztendő előtt, ha mi is ezt cselekedtük volna. De bizonyára megint odajutunk, ahol voltunk, ha már most nem gondoskodunk a város burkolati hálóza­tának folyamatos karbantartásáról. Ma csak fillérekbe kerülne az, amit egy-két esztendő múlva ismét nehéz pénzekkel kellene meg­váltanunk. Ide nem parancs kell, nem köz­igazgaási határozat, hanem a városnak igazi szeretet és némi jóakarat. A Mars-tér burko­lásának élére állított vitája mellett gon­dozást kérünk a meglevő uccák számára is. Teljos tisztelettel intézzük a kérést a sétáló mérnökökhöz és kocsikázó tb. tanácsnokok­hoz, hogy egyéb hivatalos elfoglaltságuk mellett nyissák ki a szemüket, mikor rójják a város uccáit és hivatalos ügybeosztásra, ha­táskörre való tekintet nélkül jegyezzék fel, ahol az úttesten hiányosságokat tapasz­talnak. Ha pedig észleltek, közigazgatási nyelven szólva ne terheltessenek észleléseikre a mérnöki hivatal vezetőjének figyelmét is felhívni. Talán sikerül a mult pa­zarlásával szemben, — mert aki nem javít idejében, az pazarol, — olyan eljárást meg­honosítani, amely heszon Írsz a közlekedés­re, de a város pénztélára nézve is. Ezt jelen­ti az az elv, melyet ugy hívnak, hogy — foltozás a marra irlrfén: 99 ELAS 99 fürdőruha különlegességek LAMPEL kf HEGY! cégnél Óriási szín és fazon válasz fék a legújabb divat szeri r» Halálos szerencsétlenség a Tiszán Még mindig nem működik a vizimentőállomás (A Délmagyarország munkatársától.) A tiszai fürdésnek csütörtök délután áldozata volt egy utászkatotia személyében. Slanyik József két társával délután a vasutas-strandon fürdött. Egy katonatársával beúszott a liszába, egy darabig vidáman lubickoltak a vízben, Slanyik azután hirtelen eltűnt. A vízben még látni lehetett, amint Slanyik óriási küzdelmet folytat, igyekszik me­nekülni, de a viz elsodorta anélkül, hogy a fel­színre vetette volna. A másik katona menteni igyekezett társát, de az is fuldokolni kezdett, mire segítségére siettek és- kimentették. A halálos szerencsétlenséggel kapcsolatban emiitjük meg. hogv jár a strandélet már hetek­kel ezelőtt megindult, a vizimcntö-allomás még nem működik, érdeklődésünkre a tűzoltóság azt a választ adta, hogy a vizimentő-állomás felsze­relése most van folyamatban. Bizonyos, hogy már sokkal előbb fel kellett volna szerelni az állomást a fürdőző közönség érdekében. Egyéb­kent is a fürdőzök testi biztonsága némelyik ujszegedi strandon nom a legideálisabb. Addig, amig a fiirdőháztulajdonosok a legmesszebb­menő biztonsági intézkedéseket kötelesek meg­tenni, csónakmestert, úszómestert tartanak, ad­dig vannak strandok, ahol még jelzéseket sem tesznek ki, amelyekkel figyelmeztetnék a ne«m­r.szókat a veszélyes helyekre. Ennek tulajdonit­ható, hogy anig a íiirdöházakban. regattákban alig törtéilik baleset, egyes strandok hiányos ellenőrzése évről-évre sok áldozatot követel. Ha a strandokat is kötelezik a szabályrendelet betartására, akkor a tiszai szerencsétlenségek jórészét meg lehetne előzni. Slányik József "lo'ttcstét pénteken délutárí kifogták a Tiszából és beszállították a .'törvény­széki orvostani intézetbe. Vigyázat! Csillárt, bevegyen addig, RáCÜÓf Irógéoet Kerékpárt, S^S.rKSü:""" Kelemen Márton, Kelemen uccall. 1400 kanyarómegbetegedés K c: aj tsi r— CD­A tanyákon tovább terjed a járvány (A Délmagvarország munkatársától.) Janu­árban kezdődtek a tömeges kanvarómegbcle. gedések Szegeden, most öt hónap mul­tán _ még mindig terjed a kanyaró­járvány. Ez teljességgel szokatlan jelenség, inert a kanyarójárvány, ha 3—4 évenkint elő­fordult Szegeden, márciusig rendszerint leszo­kott zajlani. Ezidőszerínt háromszázra tehető azoknak száma, akik kanvaróban fekszenek és január eleje óta a pénteki napig ezernégyszáz kanyarómegbetegedést jelentetlek be a tiszti főorvosi hivatalban. Hogy mekkora nagy szám ez, kitűnik abból, hogy 1933-ban, az egész esztendő folyamán mindössze kilencvenen be­tegedtek meg Szegeden kanyaróban. A kanya­rójárvány mindeneseire az utóbbi napokban már vesztett hevességéből, meri amíg pár hét­tel ezclőlt naponkint 20—2"> nj megbetegedést jelenteitek be, most csütörtökön tizenkettő, pénteken pedig öt ujabb megbetegedésről ér­kezett jelentés. Ezeknek is a háromnegyedré­sze a környéki tanyákra vonatkozik. A jelek szerint a kanyaró a városból átterjedt a ta­Esőernyőket POILAK Testvéreknél Ujabb 1 va­son alkalmi visszaveti kerékoár érkezeit, közte eredeti PlICH és STYRIA gvártmánvok. E gépek szintén az is­mert olcsó filléres árakon kerülnek eladásra. Külső-, bel^ő Éfumik nagv tömeeben. pedálok, láncok, kev basz. már 1.90, nyereg 3-50, kormánv 2.50, «zaba­donfutó 2JÍ0és az összes kellékek és alkatrészek r.il?trlron SrArrfA SAnrfflr [fíDfcareeked« Ki"» D. palota K1ee q. 2 nvákra, a belterületen már nincs bezárva iskola a kanyaró miatt, a tanyai iskolák kosül ellenben többen szünetelnek az előadások, niert a növendékek negyven százaléka beteg. A tiszti orvosi hivatal mindamellett reméli, hogy a kanyarójárvány most már lezajlóban van és pár hét múlva már tel jes megszűnésével lehet számolni. Más tekintetben a város közegészség­ügye meglehetős kedvezőnek mondható, a szo­kásos tavaszi megbetegedések az átlagon jóval alul maradtak. Eciy amerikai magyar utia 20 ezer dollártól a csődig (A Délmagyarország munkatársától.) Szaba­dos Flórián kereskedő és felesége 1928-ban tért vissza Amerikából. Betársultak Jeges János oros­házi kereskedő rőfösüzletébe. Az üzlet rosszul ment, a 20 ezer dollár, amit magukkal hoztak.' elúszott és 1933-ban csődbe mentek. Szabados­ezután egy uridivatüzletet nyitott, ahová az előző üzletből .jmentette át" az áruraktár nagy­részét. Hogy az áruk eredeteit igazolják, a há­zaspár szániákat hamisított, amelyekkel azt igazolták, hogy ezek az áruk uj szerzemények. A törvényszék Szabados Flóriánt 10 ¡hónapi: feleségét hétkónapí börtönre itelt©. A táblai Aovrtcs-tanácsa pénteken tárgyalta az ügyet és mindkettőjük büntetését 6—ö hónapra mérsé­kelte. ' A

Next

/
Oldalképek
Tartalom