Délmagyarország, 1934. május (10. évfolyam, 97-122. szám)

1934-05-02 / 98. szám

SZEGED, taerkes«KM«g: Somogyi ncco Z2.,i.cm,Telefon: 23-33.^K1ndóhlvotnl kítlc*Onl(Onyvl6r és Jegyiroda: Aradi cca 8. Teleion: 13—ÖO. ^ Nyomda : Löw lpót ncca 19. Telefoni Távirati levé'clm DélmngvarorszAn «r^orif Szerda, 1934 május 2. Ara 12 fillér X. évfolyam, 98. •IJII IIII H J i J L W . ll^^J i^W , ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken e» Budapesten 3.00, tctllttfldttn 6.40 pengd« * Egyes >zám ara hetköz nap 12, vasár* és Ünnepnap 2« «111. Hir­detések (elvétele tarlia szerint. Megte Irn!'( hétiA kivételével ndDnntn reonel Halóit számok helyeit élő program A városnak vnn — véc, — költs?gvet"é­se s végre ismeretesek mult évi gazdálkodá­súnak adatai is. A belügyminiszter által jóvá­hagyott költségvetés s a közgyűlés által jó­váhagyott zárszámadás két év gazdálkodásá­nak képét állítja elénk, két év gazdálkodásá­nak megvalósult és megvalósulás alatt álló tervét mutatja be. A zárszámadás arra a kér­désre felel, hogy mi volt s a költségvetés nrra a kérdésre válaszol, hogy mi légy en. Mintahogy azonban nem az lesz, amit a költ­ségvetés megalkotása idején a polgárság tör­vényes képviselete, a közgyűlés elhatározott, a zárszámadás som arról számol be, amit az rlmult év költségvetése tűzött ki célul s vál­lalt fel feladatul. A költségvetés és a zárszámadás adatainak együttes vizsgálata sem ad azonban tiszta képet a város gazdálkodásáról. Elsősorban a terveket kellene összemérni a megvalósulás­sal, a tetteket az elhatározással. Az idei zár­számadás azonban a mult évi költségvetés kérdéseire ad feleletet s az idei költségvetés kérdéseire csak a jövő évi zárszámadás fog válaszolni. így évről-évre kergetik egymást a kérdések és feleletek, mindig hallunk kérdést és mindig kapunk választ, ám a felelet nem az elhangzott válasz feleletét várja. S amig a számoszlopok mögött bújócskát játszanak a kérdések és feleletek s tarka pillangóként kergetőznek a napsugárban, a város igazi gazdálkodásának képe megfestetlen marad s csak egy-lét felvillanó adat fényé­nél eszmélünk arra, hogy mi történik a pol­gárság vagyonával, a város javaival s a pol­gárok évről-évre nehezedő s vontatottabbá való szolgáltatásával. Hogy fogja a város megúszni a lefaragha­tatlan kiadásoknak és az elapadó bevételek­nek megoldhatatlan problémáját? Eddig még mindig volt segítség s ha nem is időszerű előrelátás, gondos körültekintés, a garasokat a fogakhoz verő takarékosság, de a d e u s ex machina csudája még mindig hozott segitséget. Természetesen erre csak az utol­só években van már szükség, mert amig a város kapott kölcsönt, addig nem volt sem­mi baj. Amig volt hitel, addig a város nem­csak a költségvetési deficitet tüntette el köl­csönnel, de kölcsönből törlesztette a korábbi adósságainak kamatterhét is. Amig a pénz­intézetek a város rendelkezésére állottak, ad­dig farsangi jókedv s hegyen-völgyön lako­dalom hangulata töltötte el a közigazgatást A minap a város kitűnő és érdemes polgár­mesterhelyettese éppen a Délmagyar­országban nyilatkozott a város anyagi helyzetéről s többek között azt is mondotta, hogy nem az adósságcsinálásnak, inkább az adósságok visszafizetésének hive. Ez min­denképen bölcs kijelentés és észszerű pro­gram, de — kinek lehet ma más a programja? Lehet ma bárkinek is a programja az adós­ságcsinálás, amikor ezen a széles világon alig talál olyan hitelezőt, aki pénzét köztestületre bizza. Helyesléssel vesszük tudomásul, hogy a város közigazgatásának nem az adósság­csinálás a legfőbb törekvése, de ahogy a város ma az adósságcsinálásról le­mond, épen ugy mondhatna le arról is, hogy a Szahara melegével rendez be távfűtést a városi gőzfürdő számára s a Jungfrau havas, bércei közül importál friss hegyi le­vegőt a nyáron érkező vendégek időtöltésé­nek kellemesebbé tételére. Ezek a technikai problémák nagyjában épenolyan megoldha­tatlanok, mint az adósságcsinálás. A város­nak akkor kellett volna lemondani az adós­ságcsinálásról, amikor még volt hitele, ak­kor kellett volna kiérlelődn' annak a belá­tásnak, hogy az adósságoknak halmozása jó­ra nem vezethet, amikor már nem hasznot hajtó beruházásra kellett a kölcsönpénz, ha­nem az adósságok kamatára s a sürgető, a szorító, a gavallértartozások rendezésére: Amikor azután elmúlt felőlünk az adósság­csinálás hét bő esztendeje, akkor — jött a gázgyári pénz. A gázgyári pénz először csak átszüremlett, azután kezdett elburjánozni a város háztartásában s végre a létrejött szer­ződés alapján befolyt pénz nyíltan s minden tartózkodás nélkül költhette el a város — másra, mint amire azt elkölteni szabad volt. Beruházásra egyetlen egy fillér nem ju­(Budaprsti tudósítónk telefonjelentése.) A kép­viselőház kedd délutáni ülésén B r ó d y Ernő fel­szólalásában kitért a dömping-sajtó ügyére is, — Amikor nem lehet megállapítani, — mon­dotta Bródy —, hogy az egyes alapok pénz« hová folyik el, meg kell kérdezni, hogyan lehetséges az, hogy a kormány lapját áron alul árusítják és ez­zel illegális konkurrenciát teremtenek az összes lapoknak. Nincs ellenőrzés az alapoknál; köny­nyü igy a kormánylapoknak versenyt folytatni. Ez nem a sajtó ügye, hanem az egész közvélemény ügye. A kormánynak nincs joga az állam pénzén;, az adózók pénzén ezt cselekedni. A kormánynak joga van lapot tá­mogatni, — folytatta Bródy —, de sem az adót, sem a hatalom által megszerzett pénzt nem for­díthatja erre a célra. A tisztességtelen versenyhe ütközik ai áron aluli árusítás, % — Mindem ipart megvédenek a tisztességtelen versenyről szóló törvénnyel. Ezzel szemben a jó­erkölcsökbe ütköző módon kormánypárti lapot ál­lami pénzből szutenálnak és azt önköltségi áron alul árusítanak. Ez ellen vétót emel. A kérdés­ben nem lehet nézeteltérés a Házban — folytatta Bródy. Nem lehet megengedni, hogy a mai vi­szonyok között emberek egzisztenciáját tönkre­tegyék. Erdélyi Aladár: Ez a hitalom a sajtó re­víziós propagandájáért! Bródy Ernő reméli — fejezte bc szarait —, hogy a miniszterelnök ezt nem fogja tovább tűrni Ebben a kérdésben egész Háznak szolidáris­nak kell lenni a becsületes magyar sajtó védel­mében. tott, de annál több ment el az előző év költ­ségvetési deficitjének eltüntetésére. Az utol­jára felvett adósságokkal a költségvetés hiá­nyait tüntették el, a gázgyári pénz jelenté­keny részével a költségvetés réseit tömték be, de mi lesz ezentúl? Nincs kölcsön és nincs gázgyári pénz, mi lesz hát a defi­cittel, amikor a polgárság teherviselőképes­sége egyre csökken, az adófizetési képesség egyre hanyatlik s amikor nem lehet már aa adókulcsot ugy emelni, hogy a felemelt adó­kulcs nagyobb bevételt biztosítson, min* amennyit az allacsonyabb adókulcs melllett folyt be. Nemcsak tételek és számoszlopot, nem­csak rubrikák és kimutatások, valami más is kellene: eleven program az eleven élet számára, élő terv, termékeny gondolat^ ami felszítaná a pislákoló életkedvet s távol­tartaná a mértföldes csizmában közeledő-« vágtató kétségbeesést, az összeomlás rémét,' A képviselőház folyosóján kedden nagy érdek­lődést keltett az a hir, hogy Gömbös miniszterelnök a déli órákban fogadta a szociáldemokrata párt veze­tőit; Weltner Jakab, Györki Imre, Peyer Ká­roly országgyűlési képviselőket és Mónus Il­lést, a szociáldemokrata párt parlamenti frakció­jának titkárát. A miniszterelnök a szxiciáldemok­rata párt vezéreivel az időszerű politikai és gaz­dasági kérdésekről tárgyalt. Imrédy pénzügyminiszter Wőn be utazik, hogy résztvegyen a Népszövetség/fí^nzfigyi bizotN ságának ülésen, amely a legutóbbi Ty 1 er-jelen­tést fogja tárgyalni. Késő este a parlament folyosóin olyan htrek terjedtek el, hogy a debreceni események követ­keztében béró Vay László debreceni főispán le­mond. Hogy ennek a hírnek van-e komoly alap­ja, azt megállapítani nem lehetett. A képviselőház keddi üléséről részletes jelen­tésünk a következő: A költségvetési vita keddi első szónoka Csik­vándy Ernő volt. Jól, vagy rosszul, de telepí­teni kell — mondotta —, annál inkább, mert a mai alacsony földárak mellett kisebb anyaei eszközzel meg lehet a telepítést kezdeni. Gsilléry András azt várta volna a pénz­ügyminisztert^, hogy szakit a régi pénzügyi rendszerrel. Tamadta ennek a rendszernek a kinövéseit és élesen birálta a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ politikáját. Sutba kell dobni ezt az elméletet, hogy a pengő értékál­landóságának megtartása a legfontosabb. El­sősorban a megélhetést kell biztosítani. Kereszté s-F i s c h e r Ferenc belügymí-i niszter válaszolt ezután Eckhardt Tibor mi­Az ellenzék szóvátette a dömping-sajtó ügyét a képviselőház keddi ülésén Szociáldemokrata Képviselők Gömbös miniszterelnöknél — Tovább tart a költségvetés vitája i

Next

/
Oldalképek
Tartalom