Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

T934 ¿orflfc T. Tatarozáshoz patfozatdeszka, parkettfriz, éptt­lelfa legolcsóbb BACH Testvérek Pó­ri* í körül 55. (Volt Somló telep) Tel. 11-26. ikálatokat finanszírozni tudjuk, azt hiszem hogy a megoldást abban kell találnunk, hogy a Kormány által életre hívott ipari munkaalkal­makat biztosító intézetet kellene a Nemzeti Banknak jobban táplálnia. Ez az intézet van ar­ra feljogosítva, hogy a közületeknek beruházási váltóit leszámitoja és ezáltal a közmunkák folytatását biztosítsa. így például uténitéseket. hídépítéseket és más, halaszthatatlanul szüksé­ges közmunkáikat ezen az utón lehetne meg­valósítani. Annál könyebb padig a megvalósí­tásnak ez a módja, mert nem kell az infláció -é­*iétől tartanunk, hiszen a beruházásokat esz­közlő közületek ma már ki tudják egyansulyozri költségvetésüket és így az évi részletfizetéseket pontosan tudják eszközölni ami által a hitelek mindig visszafolynak a kölcsönt nyuitó intézet­hez és ujabb közmunkák létesítésére nvilik al­kalom. Szeged város és az egész Tiszántúl érdekében 0 legsürgősebb közmunka volna a tiszai hid megépítése. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a város ««ész hatósáeának és társadalmának milyen síüyos kötelezettsége az, hogy a kérdést ébren tartsa és megvdlósitáshoz vigye. Természete­sen nem a város vagyoni erejéből, hajiem a kormányzatnál állandóan felszínen kel! tartani az érdeklődést e kérdéssel szemben, ami annál is könnyebb feladat, mert Fabinyi Tihamér ke­reskedelemügyi miniszter legutóbbi szegedi tar­tózkodása alkalmával elismerte a kérdés nagy fontosságát és kijelentette, hogy mindent el !og követni, hegy a hídépítést az áJkrmi költségvetés eréért, blrtosltsa. Allmdóan figyelhetjük, Hojry Angliában és általában a nyugati államokban, az Ipari terme­lés fokozódik, az árak lassankint emelkednek 63 talán vége van már annak az időnek, amikor az árak állandó lemorzsolódása folytán a ter­melés lehetősége és gazdaságos volta veszé­lyeztetve volt. A magyar ipar és különösen a textilipar, erő­sen fejlődik. Minden sétáló ember fáthwtk, hogy textiliparunk mily anagas fofeon áll. Hiszen a kirakatokban látható selyem- és szövetáru majdnem száz százalékban magyar gyáraknak gyártmányai. Tíz év alatt bebizonyosodott, hogy a magy ar szellem és tehetség tpari téren is mire képes és bár a háború előtti időben mindig az­zal rémítgették a magyar társadalmat, hogy minőség tekintetében osak évtizedek múlva tud­ja a magyar ipar az* produkálni, amit a kül­földi gyárak produkálnak, erre az élet hatalma­san rácáfolt és bebizonyosodott, hogy <j magyar tehetség ipari iéren is Mi** mértékben tud érvényesülni. A mezőgazdasági helyzet ma még mindig nagyon súlyos, de különösen a baromfiexport terén oly javulási lehetőségek mutatkoznak, hogy bizalommal tekinthetünk a jövő elé. Hiá­ba, be kell látnunk, hogy ma már nem a buza a ffikincsünk, de különösen ola'sz vonatkozásban, még nagyon sok kiviteli lehetőségünk és alkal­munk van. Bizalommal kecsegtető momentum a magyar­osztrák-olasz összefogásnak gazdasági kimé­b'itése. Ha ennek a kérdésnek horderejét 01a még nem is tudjuk teljes egészében áttekinte­ni, mégis hangsúlyoznunk kell. hogy három együttmüköde állam gazdasági ereje a többi államra nézve vonzerőt van hivatva gyakorol­ni. Körülbelül ugy látom a dolgot, hogy egy erősebb és nagyobb céggel inkább dolgozik a kereskedőtársadalom, mint egy gyengSbb cég­gel. Hogy ebben a feltevésben sok Igazság van, annak élénk bizonysága az, hogy a csehek közelednek hozzánk és kiküldötteink Prágában tárgyalják az ujabb cseh kereskedelmi szerződést. Már pedig a cseh kereskedelmi szerződés hiánya óriási veszte­séggel járt mindkét államra nézve és az uj. re­mélhetőleg megkötendő szerződés, a gazdasági fejlődésnek nagy lehetőségeit rejti magában. Természetes az, hogy kivitelünk még nem éri el azt a pontot, hogy régi pénzügyi tartozá­sainknak kamatterheit tudjuk viselni, de amint fented is írtam, tartezásunknak összege .csökken és Így lassankint ezen a téren is bizonyos javulásokra van kilátás. Általános vélemény, hogy a jelen nagy gaz­dasági válság nem hasonlítható az eddigi válsá­gokhoz. Nem szokásos krizisperiódusról van szó, ami időnkint visszatér, hogy azután annak elmúlásával az uiahb. hatalmasabb gazdasági fejlődésnek nyisson tárt kapukat. A mostani krízis bizalmi krizisJ amelynek alapját u politi­kai világválság okaiban találjuk meg és amely­nek kiinduló pontja a háború előtti időszak. Már a 900-as évek kezdete óta folytonos politikai válságban élt az egész vflág. A felfegyverkezett nagyhatalmiak és hatalmi csoportosulások kifent karddal ásottak egvimásca.l szemben ll°v látom hogy ez a nemzetközi politikai válság éleződött ki es fejlődött tovább és a háború csak köziá­t» volt abban a bizalmi válságban, amely a Ivboriiban kirobbant, de amely a háború 'után ÍSÍK?1?**^ és hatalmasabb arányokban fej­lődött tovább elégetve, felperzselve rendet, emberi munkái, amit egy hosszú békekorszak kulturális gazdasági tevékenvsége az élet mezején felépített. A háború utáni gazdasági tévtanok, gazdasági elzárkózás, kötött gazdálkodásnak sehol be nem vált és ki nem próbált ujabb kisé-letel ne­hezítik meg a kibontakozás útját. Minden állam tudja, hogy a gazdasági elzár­kózás a teljes gazdasági összeomláshoz vezet és a politikai ellenségeskedés, harag és gyűlö­let, a szerencsétlen páriskömyéki békeszerző­dések Hvább sorvasztják a nemzetek alkotó erejét. Mégis bíznunk kell a nemzetek meguj­hódási erejében, az emberiség élniakarásában, amely feltétlenül le fogja küzdeni a romzetek közötti ellenszenvet, bizalmatlanságot és ujabb lehetőséget biztosit az annyira lesülyedt gaz­dasági élet ujabb felvirágzására. Nem az erőmüví eszközökben, hanem az em­berek okosságában, 1 politikai gondolat meguj­hódájában és a régen bevált gazdasági elvek uírnélfidbiztink A világhírű „Klein szappangyár" „lenini Lanolin; habzó Mane" a legkényesebb igényeket is kielégíti. Ára: eredeti nagy tubusonként P V20. Kapható: minden gyógyszertárban, drogériában, illatszertárban és szaküzletben. 1.2 A NYÁRI MENETREND SZERINT megszüntetik a harmadik guorsvonatpart es dtlután gyorsított személyvonat indul Budapestre (A Délmagyarország munkatársától.) Május 15-én lép életbe a Máv. nyári menetrendje. A tervezet szerint jelentősebb változás lesz a bu­dapest—szegedi viszonylatban, amely súlyosan érinti Szegedet. A nyilvánosságra került hirek arról számolnak be, hogy a délutáni gyorsvo­natokat összevonják. Az uj menetrend szerint a jelenlegi délutáni gyorsvonat és a 2 óra 16 perckor induló sze­mélvvonat helyett délután 2 óra 30 perckor uj evor*i»ott személvvonat fog közlekedni, amelv 4 és félóra alatt teszi meg az utat Szegedről Bu­dapestre.. A reggel Budapestről induló és este félnyolckor Szegedről visszainduló gyorsvonat­pár május 15-tol kezdve naponkint fog közle­kedni. Budapestről a jelenlegi két délutáni gyorsvonat helyett 4 óra 30 perckor indítanak Szegedre gyorsvonatot, tehát megszűnik a 2 óra 20 perces és a 6 óra 15 perces eddig jól be­vált és jelentékenyen igénybevett gyorsvonat. A tervezet most a Máv. igazgatósága elé kerül. :Ttoroxó! Sörös* ! 50 • N líívAn-léle Ebéd . GO f. Vacsora 40 f. Szórakozó ! Kispróf éta Vendéglő Zóna . 30 f. Cigányzene ! wr. i'ftWftbiával szemben. Kii les er u és Feketesas a. sarak tCHUnö ital oh! MAGYAR KENDER-. LEN Ét JUTAIPAR RT. ÚJSZEGED—BU D APEST •v t Sürgönyeim: VULPES SZEGED. - Telefonszámok: XO-19, 17-55 •j Valóra vált a rádiósok álma ... Megjelent az 5+1 Orion Luxus-Super Vételkényszer nélkül bemutatja a kizárólagos eladási hely: DEUTSCH ALBERT r8flͧSZahüZigte. KáfáSZ U, 7 készülék az ni hullám-skálával. Rendkívül kedvező csereakció. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom