Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-29 / 96. szám

Dil MAGYARORSZÁG 1934 április 29. MINDEN SZAPPAN 10, Ha rajta van a „flAPE" szó. Egy fénykép, egy levél és egy véghatározat ed­digi mindene. Várja a pesti postát és Pestre, Szentlőrincre készül, hátha még megtalálja Fericsán tűzmester elmosódott nyomait. És az orosz követséghez ir most levelet, — hátha diplomáciai nyomozással megtalálják a nevét, aa otthonát, az egész elszakadt életét. Vér György. C 7 fS D fcJ C kJ E tk C á^ If flT n7*rl 'dényre legjobban ellátnak JAyKnEnBUUVAjUllAl Ménes és Privinszhu divatszucsok, Kállay Albert (Hid) uoca 1.—Javításokat a nyár folyamán jutányosán vá 'álunk És a posta megint csodát teremtett: kinyomoz­ta a címzettet, megtalálta Szurmai Endre-And­rij háborús apjának özvegyét. Néhány hét múlva levelet kapott. És most ezt a levelet is ott őrzi az elsárgult, kifakult aradi fénykép mellett. Pestszentlárincről érkezett e levél: Igen tisztelt Szurmai url Levélét me kaptam. a fényképéi szegény uramról sokszor köszönöm. Ha esetleg Pestre jönne, keressen fel, szívesen látom. Levelére sajnos alig tudok felvilágosítással szolgálni. Ugyanis férjemtől egyetlen levél, vagy lap már nincs birtokomban, a tábori posta számra sem emlékszem már. Annyit azonban közölhetek, hogy békében a 16-os tábori tüzéreknél szolgált az első század, illetve batrtndl. Később azonban a háború kitörése után az ezred 20-as ezreddé vál­tozott és ebben szolgáit végig. Tudatom továbbá, hogy akkor én még odahaza vol­tam a mamámnál. Sdrközuilakon (most megszállt terület) és ide hozta önt először a férjem. A ritkán küldött lapjai elhallódtak. különben is tudtommal soha sem irta. hogy hol s merre vannak, csak a tábori számot, amit azonban elfelejtettem. Így nem. tudok segítségére lenrd, hogy melyik községben talált magára térjem. Ha azonban az időm megengedi, kérés­ié fogok valakit, akt férjemmel együtt szol­gált, ez azonban bizonytalan. hogy találok-e. — tehát ebben nem bizhatunk. Ha mégis ta­lálnék valami adatot, agy azt önnel közöl­ni fogom. Tisztelettel özv. Fericsán Antalné Pest­szentlörinc, Keglovich-ncca 45. Szurmai Audrij azóta is várja a pesti pos­tát, — hátha megtalálja elvesztett életét. Ál­landó levelezésben van háborús apjának özve­gyével, de még nem sikerült találni olyan ada­tot, amely visszavezetné anyjához és falujához. EGY „SZÜLETÉSI ESET* Közben közigazgatási eljárás is megindult névtelenségének, senki-életének hivatalos el­igazítására. A kiszombori főszolgabírótól a kö­vetkező irást kapta és most ez az egyetlen ok­mánya, amely rendőrök, hatóságok előtt iga­zolja az életét: A torratfll járt« tősw>lgabirájától. 8202—1984. Tárgy: Szurmai Endre szö­rögi lakos születési esetének utólagos m* rakönyvezése. .VÉGHATAROZAT Az 'A U. 92. §-a alapján megengedem aa ismeretlen helyen született és Sznnnai Endre néven ismeretes orosz állampolgár, szőregi lakos születési esetének n tó tagos anyakönyve­»ését azzal, hogy a szőregi anyakönyvi kerület születési anyakönyvébe annak rovatának át­írásával a kővetkezők jegyeztessenek be: „Feriosán AntaJ főtüzmester, büntetőtől^ vényszéki tisztviselő, Budapest, Telepi-ucca 68. sz. alatti lakosnak az aradi m. kir. álla­mi gyermekmenhelyen 1916 évi I. hó 21-én 556 sz. alatt felvett jegyzőkönyvi nyilatkozata szerint a volt cs. és kir. hadrakelt seregekhez tartozó főtüzmester a világháborúban Orosz­országban egy menekült gyermeket vett át. A gyermek kiléte eddig megállapítható nem volt. A gyermek Szurmai Endre nevet kapott, állítólag 1909 évbeli születésü és gőr. kath. val­lású, mint ahogy a szőregi házassági anya­könyv 1—1931 folyószám alatt már bejegyezve van." Erről Szurmai Endre szőregi lakost és a szőregi m. kir. anyakönyvvezetőt, utóbbit az utólagos anyakönyv-vezetés teljesítése vésett értesítem. Kiszombor, 1933 nov. hó 10-én. Olvashatatlan aláírás tb. főszolgabíró. Az ukrajnai dobos most magyar kisbabát • vár — és tovább keresi, nyomozza a* életét. A 7e gyermeked... Most jelent meg Sjókely Béla uj gyermek­pszihológiája. A modem nevelés kézikönyvének szánta a szerző; s nemcsak terjedelemben, hanem a nézőpontok elméleti és gyakorlati alátámasztá­sában is tökéletesen megvalósította elgondolását. A nevelés legprimérebb alapja a szeretet, ez azonban csak fundamentum; erre kell épülni azok­nak a tapasztalatoknak, melyek a gyermek fejlő­désének útját irányát, gondolkodásának egész rendszerét foglalják egybe s ezt neveléstudomány névvel jelöljük. A nevelő, a szülő, csakis ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában és ezek felhaszná­lásával vállalhatja el a nevelés feladatát. Akkor tudja csak optimisztikus formában föltenni a két kérdést: lehet-e nevelni egyáltalán és ml a neve­lés célja? Az első kérdésre ugy felelhetünk, hogy a gyer­mek bizonyos testi tulajdonságokat és lelki kész­ségeket hoz magával, (mert a lelki tulajdonságok nem készen, hanem csak lehetőség formájában örökölhetők.) így a csecsemő a „lehető egyénisé­gek sokaságát hordja magában," a kialakulást, a tulajdonságok felhasználásának a módját azon­ban a környezet szabja meg. A környezet szabja meg a gyermek állásfoglalását a külvilággal szemben, mely az egymásrarakott tapasztalatok súlya alatt meggyökeresedve. az egyéniséget, a jellemet alkotja. Az első kérdésre tehát az a fe­lelet, hogy a környezet ilyen alakító hatása foly­tán, a nevelésnek hatalmas szerepe jut az ember fejlődésíben. A második kérdésre talán ugy felelhetünk, ha meghatározzuk a gyermek első helyét a társada­lomban, s figyelemtárgyává tesszük gondolkodá­sának első formáját A gyermeki lélek 5—6 éves koráig kialakul, mindaz, ami még ezután benne másként formálódik, már csak ismétlése és fel­használása az első tapasztalatoknak. Életének ezen első szakában pedig a gvermeki psziché lé­nyegileg különbözik a felnőttétől. Gondolkodása még egy eredeti, a primitív népekével azonos stá­diumban van. — nem ismeri a logikai gondolat­fűzés törvényeit, nem ismeri ok és okozat össze­függéseit, — az eseménvek közötti kapcsolatok látszólag önkényesen formálódnak meg lelkében Gondolatait az érzelem iránvitia, melvnek alapia az ösztön Ezek szerint szülő és gyermek két kü­lön világ képviselője, s számaikra a jónak, a kö­vetendőnek a mértéke is más és más Mi itt a ne­velőnek a feladata? kinek a mértékét fogadja el? a gyermekét-e, kt csak ösztöneinek megfelelő tel­jesítményeket adhat a maga erejéből, vagy a szü­lőét, kinek feladata az, hogv társadalmi lénvt for­máiion gyermekéből s ezt természetszerűleg ugy igyekszik elérni, hogv a maga életformáiát plán­tálja át gyermekébe? Nvilvámvaló, hocv a két mér­ték között a kompromisszum az egyedüli lehető­ség, még pedig a szülő részéről. A gvermék vilá­gába magát beleélni nem tudja, mert ahhoz meg kellett volna maradnia ugyanazon primitív fokon, — de meg kell ismernie a evermek gondolkodá­sának a „rendszerét" és törvényszerűsésreit, mert csak ilven alapon vezetheti arra a belátásra, hogv ösztöneit kereteken belül kell kiélnie. Ezen az alapon a nevelés rélja: „esrr ideális kompromiaz­«rnrn me<rteremté«e ember és társadalom közKtt." Ez a köny filozófiai álláspontja és ezen alapul a tájékoztató, a mindennapi élet részletkérdései­ben. A két első követ el mén v a szülővel vasv ne­velővel szemben az, ho<?v először is felszabadítsa mását azoktól a normáktól, amelyek az ő ever­mekkorát alakították, másodszor pedig már az első pillanattól kezdve tudatában legven annak, hogv a srvermek a társadalomba született bele. ami a teljes szabadsástfal ellentétben, csak annvit eníredéivez. amennvi az egészséges fe11őd<£«h<»z szükséges Ezzel felébresztette nrvan a »vermek­ben az utrvneve»eW *offv»*ékoc«íai érr<S«t. a .Mln­derwertí<*kelt*<*efübl''-t. azonban e* hasznos ta­pasztalatok utján, a gyermek fejlődését csak elő­reviszi. Hasznos tapasztalatok pedig már a löff­koraibb gyermekkorban azok, amelyek csupán fej­lődését és nem az akaratát veszik tekintetbe, vo­natkozik ez főként a gyermek sírására, amellyel anyja ölébe kívánkozik, később a táplálkozás kér­déseire, melyek a gyermek életének első szaka­szát majdnem teljesen kitöltik. Mindaz az önkény, amelyet ezeken a területeken érvényesít, később a nevelés mindem területére átmegy. Ezután kez­dődik a gyermek életprogrammjának a rétegező­dése, lassankint kialakul előtte a környezet képe, — belenő az első közösségbe: a családba. A családban valóban a közösséget kell látnia, Illetőleg megtalálnia a gyermeknek, hol annak minden egyes tagja a maga helyén végzi a rásza­bott feladatokat. Ebben a keretben nincsen helye szigorúságnak, amely nemcsak hatalmi eszköz, hanem egy külső forma rákényszerítése a gyer­mekre, ami végeredményben az önállóságát ássa alá, — vagy az elkényeztetésnek, amely a szeretet­teljes devalválódását jelenti, megöli a kölcsönös­séget, gyermek és társadalom között és az igazi önértékelés és önbízalomteljes hiányára vezet. Külön kell megemlíteni a könyv figyelemre­méltó fejtegetéseit a gvermek szellemi fejlődésé­ről. A gyermek gondolkodási formája a primitív népekéhez hasonlóan, prelogikus, fnem logikael­lenes és nem logikátlan, Lévy Brülf), csupán sa­játos, ami logikai törvényeinktől eltérő forma. A gyermek szellemi fejlődését azzal a tempóval és azzal a könnyedséggel szoktuk meghatározni, amellyel a mi gondolkodási módunkat elsajátítja, amellyel prelogikus érzelmi világát össze tudja egyeztetni a logika világával Ez az, arait okos szóval szoktunk jelölni. Az okosság tehát a le­mondás. az alkalmazkodás utja, s ezt az alkalmaz­kodást nekünk kell megkönnvitení azzal, hogy meghagyjuk a gyermeket az ő körében, meghagy­juk frisseségét és originalitását, s a m? életfor­mánkat es.ak az ő egvéniséffén keresztül fogad­tatjuk el vele Ilven körülmények között a reali­tás sablonjait zökkenő nélkül sajátíthatja el. a kö­zösségbe vezető ut harmonikus lesz, a tudás, az ismeretek érdemesnek bizonvulnak arra, hogy ér­tük prelogikus birodalmát elhagvja. Az a gyer­mek, aki harmonikusan illeszkedik bele a reális életbe, tempóban talán lehet lassú, azonban telje­sítményeinek tartalma teljes értékű és nem illet­hető „buta" jelzővel. Ezen az uton jut el a szerző ahhoz a célhoz, amelvet munkája elé tűzött: a gyermek felszaba­dításához. Ez a felszabadítás nem anarchikus sza­badság, az ösztönök országa, hanem ösztöneinek, egész primitív lénv^nek ismeretében való veze­tése a logika világába. A szülő, a nevelő biztonságot kap a könyvből, mert nem recepturát ad, hanem gondolkodási for­mát, ami egyben nevelési forma is. Patzauer Márta. mmmmmmttmmmmmmmmmmK. Figyelmeztetés Mielőtt megbüntetik, szereltesse át antennáját május l-ig a legújabb antennarendelet szerint. Legolcsób­ban szakszerűen átszereli T DEUTSCH ULBERT rádió és villamosság! szaküzlet Kárász u. 7. Telefon 18-71.

Next

/
Oldalképek
Tartalom