Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-25 / 92. szám

SZEGED, ScerkeuMMég: Somogyi ÜCCB Z2.,t.ero, Telefont 23-33.^Klíidrthlvninl kOlciOnkOnyvtAr é» Jegyiroda r Arndl ucca 8. Telefon r 13-Oft. ^ Nyomda : tilw ir(S( ncca 10. Tirt«''-" - l^'OÖ. TArlratl es levé'clm DélmagyaronzAa Sinjrrt Dumping-sajtó A magyar újságíró egyesület közgyűlése foglalkozott a magyar dumpíngsajtóval s a tagok kétségbeesett egyértelműségével állapította meg, hogy a magyar sajtóvállalatoknak, a magyar sajtó orgánumainak s a magyar sajtó munkásainak exisztenciáját ássa alá ez a dumping. Mi ez a sajtó-dumping? A magyar kormány anyagi támogatásával lapot alapítottak s ez a lap az előállítási költségeinek egy töredékéért kerül forgalomba. A papiros, amire a lapot nyomják, többe kerül, mint az egész lap. A magyar sajtó mindeddig nem sok figyelmet fordított a kormány támogatásával megjelenő sajtóorgánumokra. A közönségnek jó lap kell, nem körte s-lap. A kormánytámogatás ideig-óráig mindig alkalmas volt arra, hogy a közönség támogatásának hiányát pótolja s ha a kormány ugy gondolta, hogy nemzeti érdek követel kormánypárti lapot, senki soha kifogást nem emelt az ellen, hogy az egymás után váltakozó kormányok a népszerűsítésnek ezzel a mesterségesen kitenyésztett eszközeivel kísérletezzenek. Most azonban egészen másról is szó van. A magyar sajtó munkásainak most sem az a panaszuk, hogy a kormány az egyik sajtóvállalatot a többi rovására támogatja, a magyar sajtó munkásai azt kifogásolják, a magyar sajtó munkásainak az ellen van panaszuk, hogy a kormány életbentartott sajtószo1gá1 ata a magyar sajtó orgánumainak s ezeken keresztül amagyarsajtómunkásainak exisztenciáját veszélyezteti. Senki sem lehet olyan botor, hogy a magyar újságolvasóktól a mai időkben minden áldott nap ujabb és ujabb á 1 d o z at o t követeljen. Az olvasó a mai nyomorúságban nagyon hamar hozzászokik ahhoz, hogy ne adjon tiz, vagy tizenhat fillért az újságjáért. Nem lehet naponta tiz filléres áldozatot követelni az újságolvasótól csak azért, mert az olvasó megszokottsága, tanultsága, az újsággal szemben tanúsított igényessége, meggyőződése és politikai pártállása drágább újságot követel meg. Az újságolvasó egy darabig kitart régi újságja mellett, de azután elkezd viaskodni kedves lapjához való ragaszkodása a tiz fillérjéhez vató ragaszkodással s ennek a viaskodásnak a vége sok esetben az is lehet, hogy az olvasó lefokozza igényeit, megalkuszik meggyőződésével, elfogadja a silányabb lapot és — megtakarít napi tiz fillért. Ez a megtakarítás azonban megöli a magyar sajtót. Ha ennek a lélekvásárnak csak az lenne a következménye, hogy a kormány lapja az adózók pénzén elterjed s minél jbban terjed el, annál többet fordítanak rá, annál nagyobb lesz a deficit s annál több áldozatot kell hozni az adózók pénzén táplált sajtóalapnak, — talán szóvá sem tennénk ezt a politikai vállakózást. A kormány politikai népszerűsítésének ez a módja azonban alapjaiban támadja meg a többi lapvállalatot s a lapvállalatokon keresztül az egész magyar u j sági ró rendet. A magyar újságírásról mindig elismerték, hogy nemcsak nemzeti, de történelmi kötelességét is híven Szerda, 1934 április 25. Ara 12 fillér X. évfolyam, 92. sz. és becsülettel teljesiti. A magyar újságírók nélkül a nemzeti élet csonka lenne s csonka lenne a magyarságnak nemzeti és történelmi küzdelme. Aki a magyar újságok exisztenciája ellen intéz támadást, aki a magyar újságírók megélhetését nehezíti meg, az a nemzeti küzdelemnek, a revízióért vivott harcnak, a világ közvéleménye támogatásáért folytatott munkának élcsapatát veti ki a harcnak és helytállásnak lövészárkából. Ha nincsenek magyar lapok, akkor kenyér nélkül maradnak a magyar újságírók is s ha nincs lap és nincs újságírói munka, akkor a nemzet életmegnyilvánulásainak legszínesebb, legtartalmasabb, legirányitóbb, leghűségesebb és legtermékenyebb tényezője, harci eszköze és zeneszerszáma némul el. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőházban kedden délután megkezdődött a költségvetés vitája, amely előreláthatólag hat héten át fogja foglalkoztatói a Házat. A vita első ellenzéki szónoka Ernszt Sándor volt, aki a keresztény gazdasági párt álláspontját fejtette ki éles ellenzéki felszólalásában. Altalános figyelem kisérte a független kisgazdapárt vezérének, Eckhardt Tibornak a felszólalását, aki uj gazdasági és politikai rendszert követelt. Bámutatott arra, hogy most már ae utolsó órája érkezett el az általános titkos választójog bevezetésének. Nagy derültség kisérte Eckhardt Tibor kijelentését, amikor azt hangoztatta, hogy ő és pártja minden kormányt támogat, amely a titkos választójoggal jön. — Ebben a kérdésben! — szólt közbe Farkasfalvy Farkas Géza. — Igen. Ebben a kérdésben! — felelte Eckhardt. Altalános meglepetést keltett, hogy Eckhardt meglehetősen erős kritikai élü beszédének első része után — váratlanul és szinte átmenet nélkül milyen melegen nyilatkozott Gömbös miniszterelnök és kormányáról. Eckhardt beszédének főleg befejező része a váratlan meglepetés erejével hatott. Ellenzéki oldalon olyan véleményeket is hangoztattak, megvan a lehetősége annak, hogy Eckhardt felszólalása Gömbössel folytatott előzetes tárgyalásainak az eredménye és hogy annak további fejleményei is várhatók. Az ülésről részletes jelentésünk a következő: Az elnöki bejelentések után a Ház harmadszori olvasásban is elfogadta a középiskolákról szóló törvényjavaslatot, majd megkezdték a költségvetés tárgyalását. Temesvári ímre a költségvetés főelőadója ismertette a költségvetés előirányzatát. ViELOFIZETES: RavonM helyben 3.20 Vidéken «» Budapesten 3.00, klllttUdHn •-•40 pengd. -- Egy«» izám Ara hétkUz • nap ÍZ, va«&r> es Unneonap ZO HU. Hlrdetések fel-vétele tarlla szerint. Meqte l<*nl'< hAtfrt kivételével ixonnln rennél Ha a magyar ipar termékeit a kormányhatalom megvédi a sárga dumpingtól, ha az üzlet mögött ott áll a politika s a terdozatokkal is mentesitik a dumping-áruk versenyétől, akkor mi magunk a magunk pusztítására ne alapítsunk dumpingvállalatokat, ne támogassunk dumping-üzletet s ne terjesszünk dumping-árut még akkor sem, ha az üzlet mögött ott áll a politika s a terjesztés mögött ott áll a hatalom. Ha magánvállalkozás tűzné ezt ki céljául, a kormánynak akkor is meg kellene ezt akadályoznia. De mennyivel több argumentum követeli a beavatkozást akkor, amikor a közpénzzel támogatott vállalkozás a magyar adózóknak, a termékeny és alkotó magyar exisztenciáknak ezreit teheti tönkre: lágszerte bizakodóbb a hangulat — mondotta —, ami arra vezethető vissza, hogy a mult év eleje óta a világ minden részében kedvezőbb gazdasági jelenségek tapasztalhatók és határozottan megállapíthatók a javulás jelei. Az iparban is, egyes nagyobb iparágak stagnálá-i sától eltekintve, majdnem mindenütt látszik a javulás jele. A vita első szónoka Ernszt Sándor volt. Aggasztónak mondotta, hogy az állami garanciák összege 400 milliót tesz ki. A költségvetés legsúlyosabb tételeinek a nyugdijterhet, az üzemek deficitjét és a kamatszolgáltatást tartja, ezek együtt több mint 30 százalékát teszik ki az egész költségvetésnek. Kifogásolta, hogy semmi komoly kisérlet nem történt a nyugdí j kérdés megoldására. A nyugdijak leszállítását nem lehet megfelelő megoldásnak nevezni. — Az állami alkalmazottak és nyugdijasok' bizonyos kategóriáit terményben fizethetné az állam. Az egyenes adókat túlságosan kimunkáltuk, a fogyasztási adók és vámok viszont hanyatlottak, amelyek a vásárlási képesség csökkenésére mutatnak. A mult év utolsó hónapjában igen erősek voltak a szegénység tünetei. — Európában nagy átalakulás'van — folytatta — és a győztes rendszerek nyiltan gúnyolják a szabadságot. Nem akarunk egyetlen pártot és pártabszolutizmust, mert ez minden szabadság halála. Mindent meg kell adni a kormánynak, araira az idők következményei közepette szükség« van, de meg kell tartanunk a szabadságot és alkotmányt. Helyesli külpolitikai vonatkozás-» han az olasz barátságot, meglevő összeköttök téseink azqnban.nem megfelelőek és bizonyt?-* Nyolcórás ülésen megkezdődött a költségvetés tárgyalása „Magyarországon rendszerváltozásra van szükség; ülöji az általános íilkos választójog órája"