Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-21 / 89. szám

DE t M AGYAKOKSZ A(j ím SZEOED, Sierkeítíöiiq: Somogyi ucca 4QXA ánwilíc 91 ELŐFIZETÉS: HaVontn helyben 3.20 2Z..l.em, Teleron: 23.33.^Kladúhlvatal OZUillUal, 1VJ4 0011119 <•!• Vidéken ea Budapesten 3.00,'kUlf»ldön kaicíönkönyvlér és Jegyiroda : Aradi 0.40 penqfl. - Egyea szám Ara hélkHz ucca 8. Telefon s 13-00. - Nyomda s töw aro 14 ,luer nap 12, vasár, és Ünnepnap 20 ftll. Hír­Ir>«» ucca lO. Telefon, 13w>». Távirati Y éVÍOlVaifl AQ detéselc felvétele tarifa szerint. Meqle. É* levélcím Délrnagyaromag szénért tWI^Oin, C9S*. lenK hétifi kivételével nnnonta Alkotó munka A katonazenekar karmestere, akinek élete és működése összeforrott Szegedével, elmegy. A filharmonikus zene részére uj alapozást kell emelni, de olyat, amely életerőben min­den eddigit meghaladjon. A kultuszminiszter törvénytervezetet készített a színházról s az Országos Szinészegyesületnek véleményezés végett már el is küldte. A szinházakat nagy áldozatokkal fenntartó városoknak nem; A muzeum és a Somogyi-könyvtár igazgatói állása ideiglenesen van betöltve s csak ezen az egy fronton is a város jövőjébe vágó nagyfontosságú kulturproblémák egész sora mered elénk. Nyilassy Sándor hónapok óta alussza örök álmát s egyetlen illetékes fó­rum sem mutat hajlamot az arról való gon­doskodásra, hogy Szeged képzőmüvészetileg el ne szürküljön, ellenkezőleg; jelentőségben is, szinben és tekintélyben is gyarapodjon." Nem keressük se a bűnbakot, se az alko­tásra kötelezett, de az alkotást elmulasztott tényezőket. Ha kutatnók, hogy mint polgári szervezet mint bomlott fel a Filharmonikus Egyesület, csak a hibák tárgyilagos kideríté­sére s az okulásul szolgálható tanulságok megállapítására szorítkoznánk. Annak érde­kében, hogy képzőmüvészetileg jelentőséget nyerjen Szeged, hivatalánál fogva tagadha­tatlanul a kulturtanácsnok van akciókra kö­telezve. De nem fog csorba esni a Képző­művészeti Egyesület tekintélyén sem, ha ter­mékenyítő ötletekkel és alkotó aktivitással kiveszi a részét — a hivatása magaslatán álló egyesület részét — a város uj kulturalapjainak elhelyezési munkálataiból. Az egész munka­kör pedig, amely most a hatóságra vár, ha szintén hivatása magaslatára emelkedve akar dolgozni, messze túlszárnyalja egy reszort ügykörét s beillik dus polgármesteri alkotó tevékenységnek. Ez nem fokozza, legföljebb kidomborítja annak a munkának a jelentő­ségét, amelyet el kell végezni. Arra pedig minden esetre ujabb nyomós ok, hogy az al­kotások útját ott kezdjük el egyengetni, ahol bizonyára legtöbbször torpanna meg: a pénz­kérdésnél. Azt szokták mondani, Hogy a városnak nincs pénze. A napokban pedig, amikor a belügyminiszter költségvetési rendelete le­érkezett, a polgármesterhelyettes azt a ki­jelentést tette, hogy most aztán pláne nincs semmire pénz. Nem tudjuk, mennyivel keve­sebb az, ha pláne nincs, mint az, ha nincs. Ettől eltekintve, a pénzhiányról szóló min­den kijelentésben sok — igazság van. Hiszen Szeged kasszáját nemcsak az ínség eszten­dei viselték meg, hanem egykori gavalléros túlköltekezések és saját lábon megállni tudó egységes koncepciók hiánya is. A Mars-teret mégis kikövezik. Ez nem rekrimináció. El­lenkezőleg. Akkor rekriminálnánk, ha nem — köveznénk ki. Az ujszegedi uszoda üzemé­nek fenntartásához — tagadhatatlanul ez is városi érdek —, öt év alatt visszafizetendő 13.5oo pengő kell. A városhoz fordultak s a város — ha a pénzügyi bizottság javaslata keresztül megy —, megszerzi az összeget és kamatmentes kölcsön gyanánt tovább adja az uszodát fenntartó egyesületnek. Ez is helyes. Egyúttal azonban annak bizonyítéka, hogy arra, amire akarnak, még mindig tudnak — közigazgatási nyelven szólva —, fedezetet találni. A közigazgatási előirányzásoknak és szám­fejtéseknek ezt a titkát nem mi födöztük föl és nem mi árultuk el. A leleplezés közigazga­tási szakemberektől származik. A kívülálló­nak, aki azonban sok mindent megfigyel, az a tapasztalata, hogy száz százalékosan ez, az úgynevezett igazság épp oly kevéssé állja meg a helyét, mint az a másik, amely szerint semmire sincs pénz. Ezzel szemben aktuális események, amelyeket muszáj észrevenni, elhárithatatlanul és félremagyarázhatatlanul megszabják a legközelebbi jövendő teendőit. Ezeket a teendőket egységes koncepcióba lehet, sőt kell foglalni. A muzeum és Somo­gyi-könyvtár elválasztása ép oly kevéssé maradhat ki ebből a koncepcióból, mint az idegenforgalmi szempontból is számításba jöKető strand, a vidék zeneéletét uralni ké­pes zenekar, országos figyelmet is fölkelteni tudó képzőművészeti élet s az igények ki­elégítésére tiz év múlva is alkalmas kiállítási csarnok. Szeged ezeknek az intézményeknek ha­laszthatatlan létesítésével s ezeknek az intéz­kedéseknek elmaradhatatlan megtételével nemcsak megtartaná,, hanem meg is javita­ná pozícióját. Az őszi költségvetési kam­pányig el kellene végezni az előkészítés munkáját. Bevételeket is lehet kalkulálni. Esetleg számolni lehetne az idegenforgalom komoly megnövekedésénél érdekeltek rész­vételére s a bankoknak olyan jóindulatu ér­deklődésére, mint amilyent eddig tanusitót­tak a 13.5oo pengős uszodai kölcsönnél. „A király életét akartam védelmezni" vallotta Precup ezredes a bukaresti összeesküvők pénteki tárgyalásán Bukarest, április 20- A királyellenes összees­küvők perét pénteken délelőtt kezdte tárgyalni a bukaresti hadbíróság. A tárgyalótermet'zsú­folásig megtöltötte a közönség". A hadbíróság épületét erős katonai kordon vette körül. A védelmet kirendelt ügyvédek látják el. A beidé­zett 200 tanú közül csak 50 jelént meg. Emiatt Precup ezredes védője a tárgyalás elhalasz­tását kérte. A biróság az indítványt elutasítot­ta. Ezután megkezdődött a vádirat felolvasása. A beidézett tanuk egyike bemutatta a Pre­cup által összeállított kormánylistát az újság­íróknak. Eszerint Precup lett volna a minisz­terelnök, Zelea Codreanu, a Vasgárda vezére a belügyminiszter és Titulescu a külügyminisz­ter. Precup kihallgatása során kijelentette, Kogy a volt osztrák-magyar monarchiának volt tisztje és az összeomlás után századosi ranggal lépett át a román hadseregbe. Nem érzi magát bűnös­nek. Bármely pillanatban kész volt életét fel­áldozni a királyért és éppen a király védelme érdekében gyűjtött olyan embereket maga kö­ré, akik ugyanazoktól az érzelmektől voltak áthatva, mint ő. — Előzetes kihallgatásom egész ideje alatt terrorizáltak. Sohasem gondoltam arra, hogy átvegyem a hatalmat, de amikor a liberálisok 150 ezer embert akartak Bukarestbe hozni, azt hittem, hogy a király élete veszélyben forog. A magam köré gyűjtött emberekkél a király életét akartam védelmezni. Ezután a többi vádlottat szembesítették Pre­cuppal. Mindannyian tagadták, hogy merény­letet akartak volna elkövetni. Precup után Mészáros csendőrszázadost ^ hallgatták ki. Kijelentette, hogy már két év óta figyeli a Precup-mozgalmat. Erre a megfigye-i lésre megbízást kapott a bukaresti rendőrpre­fekturától, de nem tett jelentést, mert nem talált olyan dolgot, amit jelenteni kellett vol­na. A tárgyalást szombaton folytatják. Pallavieini budai beszéde a képviselőház pénteki ülése előtt Pallavicini: „Átlátszó politikai hajsza indult meg ellenem" Befejezték a középiskolai javaslat tárgyalását. — Testi fenyíték a középiskolában. A kultuszminiszter a „szülői hisztériáról" és a tanulók védelméről Budapest, április 20. A képviselőház pénte­ken délután ismét csak rövid ülést tartott. Te­mesvári Imre a pénzügyi bizottság előadója először beterjesztette az 1934—35 évi költség­vetési előirányzat bizottsági tárgyalásáról szó­ló jelentést. Á tárgyalásra kimondták a sür­gősséget. Megkezdték ezután a középiskoláról szóló törvényjavaslat 17. 19, 21 és 33. szakaszához benyújtott módosítás tárgyalását. Ezek a mó­dosítások kimondják többek között, a minisz­ter rendelettel állapitia meg, hogy a tanár mennyiben vállalhat díjazással járó mellék­foglalkozást, továbbá, hogy a tanár a tanulót megdorgálhatja és iskolai fegyelmi büntetésben részesítheti. Amennyiben a tanár a fegyelmezési jog gyakorlásában az irányadó szabályok között marad, cselekményét nem le­het a tanuló sérelmére elkövetett cselekmény­nek tekintetni és ilyen cselekmény miatt nincs helye bűnvádi eliárásnak. S z i n n y e i Merse Jenő előadó ismertetése után Maday Gyula hivatkozik arra, hogy eredeti módositó indítványát félreértették, ho­lott a testi fenyítéket erősen tiltják a középis­kolában a korábbi rendelkezések. Arra kell tö­rekedni, hogy a tanulót és tanárt közelebb hoz­zák egymáshoz és ne ássanak közéjük jogi ár­kokat azáltal, hogy apró-cseprő deliktumokért a tanárt a bíróságok elé idézzék. Hóman Bálint kultuszminiszter kijelen­tette, hogy ő is ellene van annak, hogy egyes tanárokat a szülői hisztéria igazságtalanul a biróság elé hurcoljon, de ezzel s szemben a tanulók védelmét is szükségesnek tartja. A többség a módosítást elfogadta és ezzel a javaslatot részleteiben is letárgyalták. Az elnök javasolta, hogy a legközelebbi ülést ker5.T délután tartsák. Pallavicini György őrgróf szóíalt iel ezután. Elmondotta, hogy a bud.d

Next

/
Oldalképek
Tartalom