Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-15 / 84. szám

te>34 április 15. DÉLMAGYARORSZAG 3 A város 13 ezer pengő kölcsönt szerez az újszeged! uszoda modernizálására A pénzügyi bizottság szombati Ölése (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósáp: pénzagyi bizottsága szombaton délben ült össze dr. Pálfy József polgármester­helyettes elnökletével, hogy letárgyalja a Sze­gedi Uszó Egyesületnek a városhoz intézett be­adványát, amelyben az ujszegeái uszoda moáer­nizáldsához 13.500 pengő kölcsön folyósítását kérte. Az egyesület vezetősége hivatkozott azok­ra a panaszokra, amelyek a SzUE uszodája el­len. különösen közegészségügyi szempontból el­hangzottak és megálapitotta a panaszok jogo­sultságát. A helyzet ugyanis az, hogy a meden­cét tápláló egyetlen á/rtézi kut majd egy teljes napig ontja a vizet, amíg a medence megtelik, a régi víz eltávolítása, mivel a tiszai töltés át­fúrását a folyammérnöki hivatal nem engedé­lyezte áT mivel az a töltés felett való átszivaty­tyuzás utján történik, zmtén egy napte tart. lery pedig a medence vizét nem cserélhetik kí elée gyakran, aimi bizony nem szolgálja a közegész­ségügyi szempontokat. Hivatkozott az egyesü­let arra is. hogy az uszoda megépítésével tulaj­donképen a várost mentesítette a kötelezettség alól, mert az érvényben lévő rendelkezések — ha nem lenne <meg a SzUE uszodáia — feltét­lenül uszodaépitésre köteleznék a várost. Az új­szeged! uszodát az egyesület a maga ereiéből építette, a várostól támogatást nem kért és je­lenleg 26.000 pengő adóssága van .nég rajta. Most sem kér támogatást a SzUE a várostól, csupán kamatmentes kölcsönt azzal a kötelezett­séggel, hogy azit öt év alatt visszafizeti az uszoda jövedelméből. A kölcsönből még egy ár­tézí kutat fúratna, hogy meggyorsítsa a meden­ce megtöltését éz tökéletes'tfetné azt a szivaty­tyuszerkezetet, amely a medenoe vizét átemeli a Tiszába. A víz kicserélésének idejéit ezekkel az uj berendezkedésekkel jelentékeny mértékbein megrövidíthetnék. A pénzügyi bizottság ülésén dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyettes bejelentette, hogy a városnak nincs pénze és így a SzUE kérelmiét az eredeti formában nem teljesíthetik, bár el­ismeri a város hr.tósága. hogy a kéreiem jogo­sult, a tervezett átalakításokra valóban sürgős szüksége van. A pénzügyi bizottság rövid tárgyalás után elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a város megoldhatja a kérdést anélkül, hogy a saját pénztárából kellene a kért összeget folyósítania. A javaslat szerint a város bankkölcsönként ve­szi fel a 13.500 pengőt, azt öt év alatt fizeti vissza ugy. hosry az évi részleteket a rendes költségvetésben irányozzia elő öt éven keresztül, a SzUE viszont kötelezettséget vállal hogv uszodájának bevételeiből minden évben megté­ríti a városnak ezt a részletet. A pénzügyi bizotatság ülésén megjelent sze­gedi bankigazgatók az ülés után tárgyalást kezdtek, hogy a SzUE-kölcsönt a szegedi pénz­intézetek közösen folyósítsák a városnak. A pénzfl°yi bizotság javaslata most a kisgyű­lés elé kerül, amely minden valószínűség sze­rint elfogadja a javaslatot és így a SzUE még ezen a nyáron modernizálhatja az ajszegedi uszodát. Ötvenezer pengő államkölcsönbíll továbbépítik az algyői vadvizlevezető-csafornát (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­gedi Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat az utóbbi években nagyösszegü munkálatokat végeztetett a környéken. H. Papp István igaz­gató-főmérnök tervei szerint épült tavaly a fehértói halgazdaság és ezzel kapcsolatban az algyői vadvizlevezető-csatorna. Má.r tavaly fel­merült annak terve, hogy az algyői vidvizle­vezető-csatorná*. n.ely egyelőre Fehértóig, illet­ve a kettőshatári vasúti ¿öltésig épült kl. Kis­kundorozsmáig kellene meghosszabbítani. A társulat nemrégiben ehhez a munkálathoz ál­lamkölcsön kiutalását kérte a iöldmüvelésügyi minisztertől. Most megérkezett az értesítés, hogy a földművelésügyi miniszter az algyői vad1 'izlevezető-csatorna meghosszabbításának munkálataira 50.000 pengő kölcsönt utalt ki az ármentesitő társulatnak. Az összeg rendeltetésének megfelelően a tár­sulat május elején hozzákezd a munkálatokhoz. mint a pénzügyörök, a városi szolgák és levélhor­dók, sőt még a tűzoltók is, akik éjszaka fáklyák­kal, tajtékzó lovakkal dübörögtek el ablakom alatt. — Egy reggel édesanyám nem engedett iskolá­ba. Semmi bajom se volt. Nem fáit sem a torkom, sem a fejem Rosszat sejtettem. De nem mertem érdeklődni, miért fog otthon. Féltízkor belépett háziorvosunk. Anyám suttogva tárgyalt vele a má­sik szobában Nem hallgatództam. Anélkül is tud­tam, hogy idegesnek tartanak s ezért hívták ide. Széles mosollyal jöttek be hozzám. Tettettem, hogy egy kukkot se értek az egészhői. A gyerekek ta­pintatosak, nem rontják el a felnőttek szórakozá­sát. Beszélgettek velem. A háziorvos az ablakhoz vezetett, lehúzta szem lm som, székre ültetett, vere­gette tenyerével a térdkalácsom, idegességet és vérszegénységet emlegetett, maid megsimogatta arcom s azt mondta, hogv az egész elmúlik, mire menyasszony leszek. Különben vasat irt. Vassal akarta gvógvitani az ezüst Máriát. — A vas nem használt. Később csukamáiolaiat kaptam, brómot, langvos fél fürdőket. De évekig rosszakat álmodtam, évekig féltem még a rend­őröktől és a börtöntől Folyton pirultam, sápad­tam. A doktornak ellenben isaza volt Mire meny­asszony lettem, meggyógyultam. Akkor már el mertem sétálni Krompacher üzlete előtt. Alig éreztem srivem körül azt a nvilalást. Az ezüst Mária emléke lassanként halványodott Idestova harminc éve már ennek. Aztán egészen elfelej­tettem. — Mut héten jutott eszembe. Mostanában fogai­mat kezeltetem. Délutánonként a fogorvoshoz já­rok, uj, effvleti foeorvosunkhoz. aki a Józsefvá­rosban lakik. Korán indulok el innen Budáról, hogy első legvek s ne kelljen sokat várakoznom. — Tegnapelőtt nagyon is korán indultam el. őgyelegtem az uccán, nézegettem a kirakatokat. Nekünk, szegényeknek az a gyönyörűségünk, hogy legalább mígcsodáliuk azt, amit nem tudunk meg­venni. — Hát amint így bámészkodom, egy kirakatban pont olyan ezüstláncot pillantottam meg, pont olvan ezüst Máriát, amilyenről meséltem. Kép­zeld, ez volt az a bolt. Kicsinek találtam, nagyon kicsinek és szegényesnek. Nem birtam elhinni, hogy ebben a szük, sötét odúban játszódott le gyermekkorom nagy drámája. Én valami tágas, pompás színpadot vártam volna. A sötét, hófelle­ges téli délutánon az üzletben egyetlen villany­körte égett Vevő nem volt. A cégtáblán ezt ol­vastam: ,,Kertész." Krompacher közben megma­gyarositotta nevét. — Arra gondoltam, hogy rosszul mehet az üz­let s talán némiképp én is oka vagyok ennek; arra gondoltam, hogy emnnvi húsz aranykrajcár­nak a kamatooskamata harminc év alatt; arra gon­doltam. hogv most bemehetnék s letörleszthetném tartozásomat. Mindenre gondoltam. Alltam a kira­kat előtt, sokáig — sokkal tovább, mint ameddig ennek a történetnek elmesélése tartott, mert én ott mindezt még részletesebben, még elevenebbül éltem át. mint ahoav előadtam. — bámultam az ezüst Máriát, arcomat a kirakathoz tapasztva, amikor a tíiköriiveg másik oldalán, benn a bolt­ban megjelent egv fáradt, öregember, hosszú, ősszel tarkázott vörös szakállal, Krompacher, vagyis Kertész, meghízva, lomposan, szomorúan s nagy, vizeskék szemével szemembe meredt, mint­ha ezt mondaná csöndesen: „Te voltál, te voltál..." — Hogy mit csináltam? Visszahőköltem, mint aki kísértetet lát s futni kezdtem, sebesen, mint kislány koromban, szaladtam, mig a fogorvoshoz nem értem, még a léoesőn is szaladtam s csak akkor tértem magamhoz, amikor a rendelő szé­kében ültem — Ezt a szemfogamat kezeli. Aznap épp az ide­get vette ki belőie. Elő/őleg arzénnel ölte el. Egy kis tűvel szakította ki. Nem fájt. Könnyű keze van. Egváltalán nem fájt. De ez kérlek, ez. amiről be­széltem, annyi idő multán még mindig érzékeny Akármit csinálok, zsibong. És fái. '{¿t^Z ad a 3+1 csöves sávszűrő« 7331-es Kapható részletre is Deufsch Albert elektrotechnikai vállalatánál Kárász ucca 7. szám. Bemutatás vételkénvszer nélki'V ••^^•«••••••••••^•••••«•••••••MHBMBHBMi Kapható részletre is és díjtalanul bemutatja Markovics s2f Tisza Lajos körút 44. í S Klein és Társa Makó A köJcsönbőI 6 kilométeres szakaszon fogják meghosszabbítani a csatornát. Az ötvenezer pengőt kétharmadrészben munkabérre költik. 17—20.000 pengő a berendezésekhez, műtárgyak felszereléséhez szükséges. A munkálatoknál számítás szerint százötven munkást fognak fog­lalkoztatni a nyári hónapok alatt, elsősorban szegedi földmunkásokat, de a környéki közsé­gekből is lesz munkásfelvétel. Egy kisebb munkás csoport ezidőszerint is dolgozik a fehértói halasjrazdasáffban. Töltés, gáterősitósi munkák és planirozások folynak, a jövő héten ezzel is elkészülnek. Az építkezési munkálatok tovább tartanak, most az intézői lakot vakolják és parkosítási tervekkel foglal­koznak. Ez nem olyan könnyű dolog, mert a Fehértó szikes talaján /»ern él meg a növény­zet. Az épületek környékét most fekete földdél töltik fel és ebbe vetnek fűmagot. Az uj szezonra való előkészületekről Nyári János intéző a következőket mondotta: — 450 má/.sa halivadék van ezidőszerint a tavakban, ebből 312 mázsa saját nevelésű. Két vagon halivadék Nagyatádról, Kaposvár mellől érkezett tegnap Fehértóra. Az idei tavasz na­gyon kedvező a haltenvésztés - szempontjából; a jó idő folytán e?y hónapot nyertünk Ha továbbra is kedvez az időjárás- akkor őszre lesz fehértói ASPIRIN TABLETTÄK A valódiságért és Jó­ságért a Bayer keresü szavatol, mely minden csomagoláson és tab» lettan látható. Gyöo>s3erJ(íiJ>an kapQalól

Next

/
Oldalképek
Tartalom