Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-14 / 83. szám

SZEGED, Sxe(keiztO)«g: Somogyi ncca 22.,l.em, Telefon: 23-33.^Rlodóhlvntnl kölcíönkönyvlíir é» Jegyiroda : Aradi uccn S. Telefon s 13-00. « Nyomda : l-ilw LtnAI uccn 19. Telefon 13—o». TAvIrntl ct levélcím r DíImagyBrorwAa Ssjcaed •B^HBHBBHnHinnRa II csárda csinosítása A csárda, amelyet fáradhatatlanul csinosítanak, a hortobágyi csárda. Legalább is így olvassuk. Majdnem olyan állandóan, mint amilyen fáradhatatlanul. A személy, aki esinosittat, nem fizikai személy. Jogi személy; De nem a város. Hanem — képzeljék csak —, a kormány. Az összeg sem megvetendő, amelyet a kormányzatnak az idegenforgalom föllendítésére hivatott szerve — a kereskedelmi minisztérium idegenforgalmi osztálya — a hortobágyi csárda csinosítására eddig elköltött. Kerek négyezer pengő. Igen, kérem. Ilyen hatalmas tétel. Igaz, nem egy öszszegben adta ki a ker. min. idegenforg. osztálya. Előbb csak kétezer pengőt ruházott be. A második kétezer pengő elköltésére mostanában határozta el magát. Még ez a szerencse. Mert akár osztály, akár egyén, hogyan birná különben elviselni a történelmi felelősséget azért, hogy négyezer pengő is telik a hortobágyi csárdára, amikor a pesti Operaházra csak egy millió négyszázezer, a Nemzeti Színházra csak hatszázezer, viszont az egész vidéki színészetre — ugyan ki kap belőle ? húszezer pengő jut. Olyan esetről, hogy a szegedi idegenforgalomra költött volna a kormány, nem tudunk. Nehogy azt méltóztassék következtetni, ebből a rövid — ásatási kirándulásból, mintha sajnálnék Hortobágy fürge tulajdonosától, a lomhán elterültnek látszó Debrecentől a 4ooo pengő csinositási költségecskét. Nem sajnálnánk sokkal kevesebbet se. Ellenben sajnálunk sok mást. Sajnáljuk, mélyen sajnáljuk, hogy ugyanakkor, amikor Hortobágyot Debrecen, Bugacot Kecskemét ki tudja fejleszteni idegenforgalmi érdekességgé, Rózsa Sándor-relikviákat — Kufsteinben mutogatnak. A Lajcsik másnijáról szóló izgalmas történet, melynek szereplőihez és meséjéhez az anyagot a szegedi várban ásták ki, a piacról rég eltűnt könyvek sárguló oldalain szunyókál s míg az idegenvezető a barátságtalan kufsteini várban barátságosan beinvitál minden magyart Kazinczy egykori cellájába, Szegeden se Dugonics András, se Tömörkény István, se Dankó Pista életrajzi adatait nem kapod ugy kézhez, mint Kazinczyét — Ausztriában. Azzal legyünk tisztában, hogy egyhamar komoly idegenforgalmi támogatást nem kapunk a kormánytól. Tanfolyamot se. Bár hát idegenforgalom a tanfolyamból sohase fog fakadni. Legalább is nálunk, Magyarországon nem. Mert hát mit adhatnak elő például azon a debreceni idegenforgalmi tanfolyamon ? Azt, hogy Bécsben van magyar idegenforgalmi iroda, de csak Pest részére dolgozik ? Azt, hogy Pestre most már évenkint nem kétszer, hanem hétszer lehet utazni féláru jeggyel, vidékre viszont bajos megcsinálni, mert az elvi jelentőségű dolog és a minisztertanács már több izben kimondta, hogy nem terjeszti ki az ilyen kedvezményeket ? Vagy azt, hogy az egész külföldi idegenforgalmi propagandából vagy ki kell hagyni, vagy megalázóan méltatlanul háttérbe kell szorítani a vidéket ? Vagy azt, hogy idegenforgalmi erőlködéseikben, ami pedig országos érdek is, a legnagyobb kulturközpontok se számítsanak más támogatásra, mint arra, hogy a költségvetésekben idegenforgalmi célokra meghagynak évi néhány ezer pengőt, többet, ho£ry bele ne Szombat, 1934 április 14. Ara 12 fillér X. évfolyam, 83. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken és Budapesten 3.60. kllltttlrttSn Ö.40 pengd. ' Egyes u6m Ara hétköznap 12, vn»Ar- éa Ünnepnap ZO (111. Hirdetések fel-vétele tarlia sarerlnf. Meole. lent"«- hétfft klvélelévpl ninonln rcn.pl sántuljanak", nem ? Vagy azt, Hogy az olyan sikernek, mint amilyent Az ember tragédiája tavalyi szabadtéri előadásával aratott Szeged, hatóságilag esetleg nem állják útját, de a kormánytámogatást illetően vérmes reményeket ne támasszanak a vidéki kulturközpontok, legkevésbé pedig Szeged ? A hortobágyi csárda kormánypénzen történő csinosítása is arra legyen ok, hogy minden illetékes szegedi tényező szilárduljon meg a régi helyes tanulságok megállapításában s átfogó idegenforgalmi koncepció megvalósításának megindításában. A szegedi szabadtéri játékok lehetnek a magvai ennek a koncepciónak. De egymagukban nem alkothatják. Hibás mindaddig rózsanap elgondolása is, míg az idegenforgalmi hivatal —• vállalva, hogy alkotó tényezője legyen a szegedi idegenforgalmi életnek — nem gyarapította intézményeink, illetőleg eseményeink számát a Szegedi Hét állandósításával/ stranddal, kiállítási csarnokkal, színházi,, mozi és hangversenyéletünk a környék érdeklődésének fölkeltésére is alkalmas további tökéletesítésével és megszervezésével. Ne példázhassa rossznyelvű elfogultság se a szegedi idegenforgalmi életet, ha a hangulatos tavaszi éjszakában fölhangzik a váromladék elsötétített ablakai előtt: „Ki tanyája ez a nyárfás. Hogy nem hallszik a kurjantás?" Egy fiatal rendőrfogalmaző követte el a zágrábi pokolgépes merényletei (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Kedden este — mint ismeretes — a zágrábi rendőrfőnökség két helyiségében egy-egy pokolgép robbant, amely nagy anyagi károkat okozott. A három napja folyó nyomozás során megállapították, hogy a két pokolgépet Kugler Bóján rendőrfogalmazó helyezte el. Az eszéki születésű 25 éves rendőrfogalmazót csütörtökön letartóztatták; egész éjszaka vallatták. Pénteken délután beismerte, hogy valóban ő szerelte fel a rendőrség épüle-tében a két pokolgépet. A pokolgépeket egvjld barátjától, Quaternik Jenőtől kapta, aki atyjával, Quaternik Szlavkó volt alezredessel Bécsben emigrációban él. A fiatal Quaternikot, aki titokban hazaszökött Horvátországba, nem tudták letartóztatni, valószínűié? visszaszökött Ausztriába. Kézrekeritésére harmincezer di-> nár jutalmat tűztek ki. A román összeesküvők bombát akartak dobni a királyi menetbe Bukarest, április 13. A leleplezett összeesküvés ügyében eddig 11 katonatisztet és 12 polgári személyt vettek őrizetbe. Valamennyit a katonai ügyészség fogházába kisérték. Az összeesküvés megszervezője P r e c u p ezredes volt. Az összeesküvés nem volt összefüggésben semmiféle politikai párttal sem. A merényletet nyiltan a kormány és a jelenlegi demokratikus rendszer ellen tervezték és a maguk kezébe akarták ragadni a hatalmat, hogy kikiálthassák a katonai diktatúrát. Bombát akartak dobni a királyi menetbe. Azt tervezték, hogy a királyt és a kormány tagjait foglyul ejtik és azután szabad belátásuk szerint cselekednek. Nem voltak azonban kellőképen megszervezve. Tatarescu miniszterelnök lakásán minisztertanács volt, amelyen — a kiszivárgott hírek szerint — arról tárgyaltak, hogv az utóbbi eseményekre való tekintettel a belügyi és a hadiigvi tárca élére erősebb vezetőkre volna szükség. Londoni jelentés szerint a Daily Express bukaresti munkatársa azt a hírt közölte lapjával, hogy Lupeseuné elhagyta bukaresti vil-i Iáját és egyedül végigment a főváros legforgalma-^ sabb utján, a Calla Victorián. A News Chronicle azt írja. hogy a királynak megfelelne a Vasgárda zsidóellenes irányzata, ez azonban veszéllyel fenyegetné Lupescunét, Károly barátnőjét, akiért egykor a trónjáról is lemondott. London, április 13. Az angol sajtó megállapítja, hogv a román kormánv a mindinkább sulvos helyzet nyomása alatt kezdi fokozatosan bevallani az igazat. A lapok szerint Románia megérett a szélsőjobboldali kirobbanásra. A Vasgárda és a lakosság Lupeseuné fejét követeli, akár képletes, akár szószerinti értelemben. Károly király sinajai kastélyába zárkózva igvekszik dönteni országának és saját sorsa felett. * Bukaresti jelentés szerint a fővárosban nyugalom van, de a nyugodt külső szín ideges izgalmat takar. Az ország elégedetlen, a korrupció tűrhetetlen, a gazdasági helyzet kétségbeejtő. Minden tanító köteles elfogadni az olcsóbb kiadású tankönyveket A pénzügyi bizottság elfogadta a kultusztárca költségvetését Budapest, április 13. A képviselőház pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt megkezdte a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. K o r n i s s Gyula a külföldi ösztöndi jak és a kollégiumok jelentőségét fejtegette, majd nyilatkozatot kárt a kultuszminisztertől, mi a térve a felekezeti tanitók fizetése ügyében. Farkas Tibor a katolikus autonómiát sürgette, B e c k La jos az Operaház és Nemzeti Színház ügyeiről beszélt. Farkas István a népoktatás fejlesztését kívánta. Farkas Elemér az általános iskolaadó bevezetését sürgette. Fábián Béla arra kérte a minisztert, hogv mindent tegyen meg a vallások egységes front-