Délmagyarország, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-13 / 82. szám

T934 április 13. DECMAGYARORSZÁG 3 Népszavazással döntenek az Ínségesek az élelmiszerulalványokról A férHak a készpénzrendszer, a nők az utalványok mellett foglalnak áHásI (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a számvevőség ismét javaslatot terjeszt a polgármester elé a nép­konvhai rendszer megváltoztatására. Azok a nép­konyhások, akikniek meg kell dolgozniuk a népkonyhái ebédekért, eddig minden munkában eltöltött napra élelmiszerutalványokat kaptak, még pediig 10 deka szalonnára és 50 deka kenyér­re szóló utalványt. Ezeket az utalványokat a város szerződése« szállítói váltották be. A szám­vevőség szerint ez a rendszer brnyodahnais ad­minisztrációt kiván és az adminisztrálás költ­sége szinte meghaladja a kiosztott élelmiszerek értékét. Ezén azt javasolta, hogy a polgármester szüntesse be az utalványrendszeirt, helyette utal­tasson ki az érdekelt Ínségeseknek minden mun­kanapra 20 fillér váltságot. Ezt a pénzt azután arra köithet;1v -z ínségesek, amire akairják, meg­vásárolhatják érte a 10 deka szalonnát és a félkiló kemyaret, mert a város szerződéses szállí­tó' a szerződéses árért utalvány nélkül, készpénz ellenébon is kiadják az élelmiszereket. , Ugy volt, hogy dr. Pálfy József polgármester­helyettes rövidesen életbelépteti a számvevőség által ajánlott rendszert, de a terv ellen időköz­ben a munkanélküliek és Ínségesek körében fel­szólalások történtek. A polgármesterhelyettes ezért ugy határozott, hogy a legalkotmányosabb módon, „népszavazással" dönti el a kérdést. Utasította a népjóléti ügyosztályt, hogy szavaz­tassa meg kerületenkint az Ínségeseket, kérdez­zem meg minden érdekeltet, hogy a jelenlegi utal­ványrendszer fenntartását kivánja-e. vagy pedig szivesebben veszi a számvevőség által ajánlott készpénz-rendszer bevezetését. A népjóléti kerületekben már is megkezdődött a szavazás. Értesülésünk szerint a férfiinségesek legmagyobb részié a készpénz-renászer mellett szavazott, ezzel szemben a nők az utalványrend­szer fenntartása mellett foglaltak állást. A szavazás eredményét csak később tehet megállapítani, mert a szavazás elég lassan ha­lad előre, ezért dr. Páify polgármesterhelyettes ugy határozott, hogy ebben a hónapban még fenntartja a régi rendszert és — ha ugy alakul a szavazás aránya — május elsején lépteti eset­leg életbe az uj rendszert. Foglalkozik azért a polgármesterhelyettes egy másik, alkalmasabbnak látszó megoldás gondo­latával is. Ez a megoldás az lenne, ha a termé­szetbeni élelmiszeradagok rendszerét fenntarta­ná a város, de az utalványrendszer megszünte­tésével olyan módon, hogy a kenyér- és sza­lotnnaadagokat közvetlenül a népkonyhákat ke­zelő szegényház osztaná szét a jogosultak kö­zött. 60 csengelei bérifi monstre kihágás! pere Hetven kilóméteres gyaloglás a hatóságilag engedélyezett (és nem létező) tenyészállatok miatt — Közigazgatási decentralizáció: a gyakorlatban (A Déhnagyarország munkatársától.) Csak a napokban számoltunk be arról, hogy a polgár­mester megbízásából dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok elkészítette a városi közigazgatás decentralizálására vonatkozó javaslatát, de a „gyakorlati" közigazgatás már is bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy milyen nagy és sürgős szükség van ennek a jogos tanyai kívánságnak a teljesítésére. Szabó tanácsnok tervezetének lényege az, hogy a tanvaközponton működő jelenlegi köz­ségi bírák helyett a fogalmazói karhoz tartozó jogvégzett tisztviselőket küldjön ki a város. Ezeket a tisztviselőket ruházza fel a szegény­ségi bizonvitványok kiállításának a jogával, mert más téren már megtörtént a decentralizá­ció. Hivatkozott Szabó tanácsnok a polgármes­terhez intézett előterjesztésében arra a régebbi tanácsi határozatra, amely szerint a kihágási bíróság összegyüitheti a tanyai ügveket és azo­kat kinn a tanyán tárgyalhatja le­Ez a határozat — sajnos — csak papíron van meg. amit ékesen bizonyít az alábbi eset. Az állategészségügyi hatóság mintegy hatvan csengelei gazcin és bérlő ellen tett a kihágási bíróságnál föüelentést bizonyos szabálytalan­ságok elkövetése miatt. Ez a szabálytalanság abban nyilatkozott meg, hogv állatállományuk gyarapítására olyan tenyészállatokat használ­' tak fel, amelvek nem rendelkeztek az előirt ha­tósági engedéllyel. Tudni kell. hogv a háziál­latok nemesítése érdekében adta ki annakide­jén a földmivelésügvi miniszter azt a rendele­tet, amely szigorúan előíría az ilyen hatósági­lag engedélyezett tenyészállatok alkalmazását. A hatvan csengelei „kihágót" annak rendje és módja szerint beidézték a kihágási biró«ág elő a péntek délelőttre kitűzött tárgyalásra. Az idézettek legnagyobb része nagvon szegény ember, nincs pénze vonatra ésbizonv gyalog ballagott be a városba a harmincöt kilométer­Szécfietiyi M®zi Gustav Fröhlich legjobb filmje V Egy igazi férfi küzdelme a sikerért és bol­dogságért. Partnerei: Lalse Dlrlch és Lll Dagover nyi távolságlmn lévő tanyavilágból. Tulajdon­képpen nem tartozik ide, hogv a tárgyaláson mik derültek ki, de azért iellemzésképpen fel kell jegyezni, ho^y a feljelentett gazdákat és bérlőket hatóságilag „láttamozott" tenyész­kanok teljes hiánya kényszeritette a láttamo­zatlan tenyészállatok szolgálatainak igénybe­vételére. A hatóság ugyanis elfelejtett gondos­kodni arról, hogy Csengelére is jusson néhány hatóságilag engedélyezett apaállat. Mivel azon­ban a szabály, az szabály, a rendelet pedig rendelet, ez a ténykörülmény legfeljebb eny­hítő-körülményként mérlegelheti a kihágási ügy elbírálásánál. A kihágási biróság méltá­nyolta a helvzetet és a kihágó gazdákra a leg­minimálisabb pénzbírságot szabta ki fejenkint és esetenkint 4—6 pengőre ítélte őket. Azok kapták a szigorúbb büntetést, akik sem gyalog, sem vonaton nem jöttek be a városba. így hozott hatvan kihágó tanyai ellen ítéle­tet benn a városban a kihágási bíró éppen ezekben a nanokban, a tavaszi munkák ideién, amikor minden percnek ára van a földeken és amikor a csengeleiek számára legalább eev teljes napi veszteséget ielent a városi berándu­lás. Ráadásul még hetven kilométert is kell gyalogolniuk néhánv pengős birságért. Önkéntelenül vetődik fel a kérdés: ha tény­leg létezik az a tanácsi határozat, amelv töme­ges ügvek esetén jogot ad a kihágási bírónak a kiszállásra, pláne ha kötelességévé teszi a kiszállást, miért nem alkalmazták ebben az esetben is. Miért nem ment ki ezen a pénteki nanon Csengelére az egv szál kihágási bíró — vihette volna a jegvzőjét is magával — miért nem tárgyalta le ezeket a tnnvai ügveket a helyszínen. C«engelén. mié'» kényszeritett hat­van másdo'gu srptfc"^ gazdát és bérlőt arra, bo^v hagyja ott a földiét, a munkálat, a ta­nya iát, az annvira ellenőrzött állatállománvát és hetven kilométert gvalofolion, vpgv verejté­kes fil'éreit vonatra, autóbuszra költse ezért a bagatell-ügvért. A szegedi törvényszék büntető tanácsa na­gvon sokszor kiszáll ügyésszel, ügyvéddel egvütt a vidékre, ha az ügy szerenlői. tanúi másutt laknak, valamelvik környékbeli köz­ségben. vagv városban. A törvényszék ezzel az államnak is. a feleknek is megtakarít ia az utazgatás idő és pénzveszteségeit, mert kétség­telen, hogv a bírák utazási költsége kevesebb, mint amennvi a monstre ügvek szereplőinek és tanúinak költsége lenne. Ha oedig a törvényszék rnecfeheti ezt. a váró« kibá«ási bíróvá"*» is mellőzheti a kényelmi szempontodat, különö­sen akkor, ha erre külön tanácsi határozat is van. származó betegségeknél, csúzos, köszvényes és ideg­fájdalmak esetén a Vogal tableb; ták segítenek. Kérdezzemeg orvosát»! Minden gyógyszertárban kapható'». A felsőház U Budapest, április 12. A felsőház CíütörtökfVrtf délelőtt ülést tartott és vita nélkül elfogadta aa önkormányzatok háztartási rendezése hatályá­nak meghosszabbításáról szóló belügyminiszteri javaslatot, továbbá a belügyminiszter jelentését a törvényhatósági és községi üzemekről, Kiskun­félegyháza és Makó város pénzügyi gazdálko­dása ellenőrzéséről és a Sió szabályozásáról. A felsőház ezután megkezdte a fővárosi tör­vényjavaslat vitáját, amelyhez mellette Németh v Károly, Varsányi Emil és Anvnnyi Károly gróf, ellene pedig Ripka Ferenc, Baltazár Ferenc és Szőke Gyula szólaltak fel. A felsőház pénteken! délelőtt folytatja a javaslat tárgyalását. 5738 ZÁLOGQLAS, 4 RRVEHÉS (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­rosi adóhivatal végrehajtóinak ismét megszapo­rodott a munkájuk. A második negyedévi adóM behajtása megkezdődött, a zálogol ások város­szerte folynak. Március hónap folyamán 573S zálogolást foganatosítottak. Ez a nagy szám a mult évi állapotokhoz kéjest bizonyosfoku javu­lást mutat az egyik oldalon, 1933 márciusában 8900 zálogolást foganatosított a városi adóhiva­tal. Árverés iránti figyelmeztetést a mult hó­napban 6026-ot küldtek szét, tavaly a figyelmez­tetések száma ezzel szemben 3302 volt, tehát majdnem a fele. A mult hónapban négy eset­ben került sor árverésre. Csecs®iff&ő&i®ltf®st a szekrényben (A Délmacyarország munkatársától.) A sze­gedi ügyészség utasítására a csongrádi csendőr­ség letartóztatta Csöke Viktória 23 éves leányt. Csöke Viktória két héttel ezelőtt fiúgyermek­nek adott életet, a gyerek azután eltűnt. Keresmi ' ezdték ós akkor kiderült, hogy a leány a gyer­meket születése után megfojtotta és napokon át a szekrényben rejtegette. A kis holttestet később elásta. Csöke Viktóriát beszállították a szegedi ügyészség fogházába. pénteken, 13-án vegyen oszlálysersjegyet mert olnap kezdődik az I. húzás. Pető Ernő főárusitónál, Szeged, Széchenyi «ér 3 ICöBtözködi M lommaí Bauer és Ungár szállítócéghez Felíalesas u. 14. <Szí­vessyháí) Tel. 32—2'., mely olcsón, felelSsséggol, szakmun­kásokkal, nyitott, vagy esukntt butorkoesllian, helyben és vi­dékre végzi el. MÁV. hfir—ház .or<ja om ü<)yr,Sksége. 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom