Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-08 / 54. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED, SzerKetztOMg: Somogyi ncca 22..1.f-m. Telefon: 23-33.^KladAhlvatal kiflcsönkOnyrlái és Jegyiroda : Aradi uccn S. Telefon : f .*»—OO. — Nyomda : LHw Linói uccn 1B. Telefon - l.T^oft TAvtrnti é» levélcím : MlmnqyaronMn Szeocil Nevelés és tanítás A miniszterelnök szerint a magyar középiskolákban eddig tanitottak, de nem neveltek. A középiskoláknak tervezett reformjára azért van szükség, hogy az iskola necsak tanítson, hanem neveljen is. A miniszterelnök urnák ez a megállapítása súlyos ítélet azzal a magyar középfokú oktatással szemben, aminek irányát, tartalmát és feladatait Eötvös József, Trefort, Apponyi és Klebelsberg kulturprogramja és nemzeti érzése jelöltek ki. A magyar kultura területén végzett alkotó munkáért a nemzet kegyelete a nagy magyar kultuszminisztereket a nemzed emlékezés pantheonjában helyezte el s nem a kegyelet túlzása, de a nagyságot elismerő, bíráló kritikai szellem is ugy állítja őket minden következő nemzedék elé, mint az európai oktatás s a nemzeti nevelés legnagyobb iskolamestereit. A mi nagyon szerény és nagyon halk szavakba foglalt nézetünk szerint, hogy ha szét lehet választani a magyar középfokú oktatás tanító és nevelő tevékenységét, — akkor sokkal többet lehet elismerni nevelő, mint oktató tevékenységük javára. A magyar középiskola sokkal inkább nevelt, mint oktatott s még soha senki sem kifogásolta a magyar középiskola nemzeti nevelésének eredményességét. Tanuld mányi vonatkozásban már érte kritika a középiskolákat s már nem egyszer mutattak rá a tanterv hibáira, az iskolára bizott tanulmányi feladatok elégtelenségére, (természetesen nem az anyag mennyiségére vonatkozott ez az elégtelenség) s nem egyszer vitatták azt is, hogy a középiskola csak adatokat tanít, de az összefüggéseket elhallgatja s csak azért tanitja az ismereteknek holt anyagát, hogy az ismeretek é 1 ő anyagának közlése számára ne legyen már elég idő. Mindezeket a kifogásokat több-kevesebb jogosultsággal fel lehetne hozni még a mai iskolatípusokkal szemben is s jól tudjuk, hogy a klebelsbergi második iskolareform ellen is, — s éppen Szegedről, — hangzottak el nagyon súlyos szavú s komoly tekintély fedezetével fémjelzett kifogások. De ez mind az iskola tanitó tevékenységére vonatkozott s a javitó szándék a tanterv reformjait kisérte alaposan indokolt megjegyzésekkel. De — például, — az Apponyi-féle iskolareformról lehet azt mondani, hogy nem volt elég nemzeti? Az Apponyi-féle iskolatörvényt mi nem tartottuk és nem tartjuk a legszerencsésebb törvényhozási alkotásnak, de azt azután nem lehetett és nem lehet tőle megtagadni, hogy a legsovénebb nemzeti szellemet akarta bevinni már a népoktatásba is. A magyar iskolaügy az európai műveltség s a nemzeti szellem legkiválóbb képviselőinek védelme alatt állott a hatvanhetes kiegyezés óta s bátran mondjuk, hogy a kormányzatoknak sem pénzügyi, sem kereskedelemügyi, sem agrár vonatkozású alkotásaiban nyolcvan esztendő alatt együttvéve sem lehet az európai műveltségnek s a nemzeti szellemnek annyi eredményét és annyi alkotását megtalálni, mint a magyar kultuszminiszterek reformjaiban. Mi igazán nem vagyunk konzervativek s főként: nem vagyunk reakciósak, de mégis jobban becsüljük a mult alkotóit, semhogy jogosultnak tarthatnánk azt az Ítéletet, amelyik a magyar középiskola s a magyar középiskolák reformterveiről Csülöríök, 1934 március 8. Ara 12 filter X. évfolyam, 34. sz ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.20 Vidéken es Budapesten 3.ÖO. kUI«Hld»n 0.40 penqő- — Eqyes ixAm Ara hétkUznap ÍZ. vasár- éí Ünnepnap 20 (lll. Hirdetések felvétele tnrlia ttzerlnf. Menteleni ic nétitt kivételével nanonla teogel hangzott eL Talán mégis felesleges lenne, ha a miniszterelnök úrral szemben, aki magát konzervatív politikusnak vallja, nekünk, a liberálisoknak és haladó politika híveinek kellene szót emelnünk a régi intézmények védelmében s a régi értékek megbecsüléséért. Eötvös Józseftől Klebelsberg Kunóig nemcsak a nagy kultuszminiszterek, hanem a nagy magyar nevelők sora alkotta meg a magyar középiskolát s ez a középiskola nevelte férfiakká azokat is, akik a nemzeti politika legintranzigensebb képviselőinek vallják magukat. Az ő iskolában megedzett nemzeti érzésük a leghatalmasabb cáfolata a magyar középiskolák nevelő hatásával szemben a magyar középiskolák múltja s a magyar kultuszminiszterek — névsora nem jelentene elég meggyőző cáfolatot. Politikainevelést — ez igaz, — nem adott az iskola. De talán azt senki nem is akarhatja, hogy a tudomány, az erkölcs s a nemzeti érzés nevelése helyett a tanárok politikai pártba beszervezett világnézete és meggyőződése vegye ót azt a szerepet, amit eddig Eötvös József, Apponyi és Klebelsberg lángszellemei és lángoló nemzeti érzései vezettek, ¡rányitottak és töltöttek be. Benes Rómába utazik Mussolmihez Közeledés a kisantant és Olaszország közöli (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: a Telegraph cimü lap genfi táviratot közöl, amely megerősíti azokat a híreszteléseket, hogy Benes cseh külügyminiszter római utja befejezett ténynek tekinthető. Ha Benes a legrövidebb' időn belül elutazik Mussolinihez, ugy — a lap szerint — Mussolini és Benes találkozása közvetlenül Gömbös, Dollfuss és Mussolini hármas konferenciája után történik meg. Ugyanez a lap érdekes prágai táviratot is közöl, amely szerint cseh politikai körökben most már bizonyosra veszik', hogy az olasz—francia közeledés fordulatot idézett elő a cseh politikában. Prágai jelentés szerint cseh illetékes körökben nem akarnak nyilatkozni? Benes állítólagos római útjáról, csak annyit mondanak, hogy nincs tudomásuk Benes tervéről. Annyi tény — mondják a külügyminisztériumban —, hogy az Olaszország és a kisantant közötti viszonyban lényeges a javulás, ha konkrét vá'tozások nem is állottak be. Csendes inierpelltítciós ülés a Repviselößaszban A gyufáit öszt drágítása és a tíz százalékos zálogházi Icamai — Agrárszövetség alakul. — Pallavicini György a legitimistáin bécsi tárgyalásairól (Budapesti tudósítónk telcfonjelentése.) A független kisgazdapárt szerdán délután értekezletet tartott, amelyen résztvett 150 vidéki kisgazdakiküldött is. Eckhardt Tibor, a párt elnöke, nagyobb beszéd keretében ismertette a politikai helyzetet és bejelentette, hogy a pártomkivüli képviselők részéről agrárszövetség gondolatát vetették fel, ezzel kapcsolatban a független kisgazda párttal kerestek érintkezést. A képviselőházban szerdán megjelent őrgróf Pallavicini György, aki több magyar legitimistával együtt két napig Bécsben tartózkodott és az ottani legitimistákkal megbeszélést folytatott. Újságírók kérdést intéztek tárgyalásainak eredményéről, Pallavicini kijelentette: — Nevetséges volna tagadni, hogy a bécsi megbeszélések során szó volt a Habsburg-restauráció kérdéséről is, de nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a magyar alkotmány teljes helyreállítását mi, magyar legitimisták, osztrák barátainktól teljesen függetlenül akarjuk megoldani. A képviselőház szerdán délután 8 órás ülésben folytatta a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását. Á vita első szónoka Mo 1 nár Imre volt, aki arról beszélt, hogy a törvényjavaslat nem törekszik diktatúrára. Szerinte az autonómia alkotmányvédő korszaka megszűnt, a mostani kor elsősorban a szociális feladatok korszaka. Györki Imre kifogásolta, hogy tíz éven belül ez már a harmadik javaslat, amely a fővárossal foglalkozik. A kormánynak nincs joga kifogásolni a főváros üzemi politikáját, mert a kormánv maga is több üzemet létcitett és maga a kormánv volt az, «mely löbb intézményt kényszeritett rá a fővárosra. Az elnök javasolta ezután, hogy a legközelebbi ülést csütörtökön délután tartsák a mai napirenddel. A napirendi vita során Magyar Pál kifogásolta, hogy azok az írásbeli miniszteri válaszok, amelyeket az illetékes miniszterek korábban elhangzott kérdésekre adnak, igen sokszor nem jutnak kellő időben a képviselők tudomására. U r b á n Gáspár báró nem kételkedik abban, hogy a külügyminiszter megszünteti a vízumkényszert, ha arra a lehetőseg meg lesz. Meskó Zoltán felolvasta pártjának határozatát, melyben tiltakozik a szovjettel kötött egyezmény ellen. Ezután elmondotta, hogy egy gabonakereskedő megvett egy 170 holdas birtokot Pusztaszer határában, de az ott évek óta gazdálkodó kisbérlőkkel szemben olyan súlyos követeléseket támasztott, hogy ezek a kisemberek kénytelenek voltak bérleteiket sok esetben feladni. Ezután áttértek az interpellációkra. Pallavicini György őrgróf bejelentette, hogy bejegyzett kérdését elhalasztja, tekintettel a miniszterelnök küszöbön álló római útjára. Sándor Pál a sved gyufatrö«zt magyarországi üzletpolitikájáról teriesztett elő interpellációt. A gyufatröszt megdrágította a gyufát, ugy hogy ennek kövekeztében a fogyasztás az