Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-07 / 53. szám

6 D £ C M A G y A R O RS2A G* T934 március 7! DlVflTSZöVETEH f&^a Lévainál Tisza Lalos körül 39. Hőforrással szemben. Árban és minőténben vezet! so Csalás és okirathamisitás elmen eljárás indul a makói számvevőség egyik tisztviselője ellen (A Délmagyarország makói tudósító játót.) Közöltük, hogy Bárányi Antal városi számtisztet hivatali visszaélések miatt felfüggesztette állásától a polgármester. A polgármesteri határozat után a rendőrség is megindította a nyomozást. Ma fejeződött be ez a nyomozás, amely két súlyos esetet állapított meg Bárányi terhére. Február 17-én Szabó Mihály Győngy-nrcai lakos nevének az aláhamisitásával nyugtát állitott ki Szabónak 21 pengő 35 fillért kitevő járandóságáról s azt Molnár István fuvarossal a pénztárhoz küldte, hogy beváltsa. Mágori Lajos ellenőr azonban észrevette a csalást, a nyugtát nem érvénvesitette s Bárányi ellen megtette a feljelentést. Ebben az ügyben teljes beismerésben van Bárányi, Molnár azzal védekezik, hogy jóhiszeműen járt el, nem tudta, hogy Bárányi hamis nyugtát küldött a pénztárhoz. If j. M á r t o n István béreli a Török kiskorúak földiét. A mult év májusában 100 pengő haszonbért akart fizetni a gyámpénztárba a Kiskorúak javára. Bárányi azonban rávette, hogy ne fizessen, hanem aaja neki kölcsön a 100 pengőt. A kitűzött terminusra azonban nem fizetett. Ujabb határidőt kért, amikor a főkönyvvel igazolta, hogy 98 pengő 62 fillért már a javára könyvelt Mártonnak. Márton azonban megállapítottá, hogy Bárányi egy fillért sem fizetett be a pénztárba. Ekkor 50 pengőt fizetett és Ígérte, hogy napok múlva a másik ötvenet is megadja. A rendőrségi vizsgálat most megállapította, hogy 98 pengő 62 fillér bekönyvelése hamis. A pénz nem folyt be a pénztárba. Bárányi a hamisítást tagadja. Azt állítja, hogy tévedés történt a könyvelésnél, ami más esetben és másoknál is előfordul, Márton 100 pengőjére viszont az a megjegyzése, hogy az privát kölcsön volt, amit visszafizet Mártonnak. A rendőrség csalás és okirathamisitás cimen indította meg az eljárást. Budapesti Mezőgazdasági KiáTttás. Március 16-tól április l-ig érvénye» féláru vasúti jegyek váltására jogosító igazolványok darabonként 1 pengőért Délmagvarorszán kiadóhivatalában válthatók. ÖTVENÖTÉVES DOKUMENTUM AZ ÁRVÍZ PUSZTÍTÁSÁRÓL (A Délmngyarország munkatársától.) Néhány nap múlva, március 12-én lesz az 1879. évi árviz ötvenötödik évfordulója. A Tisza erős áradással emlékezik erre a felejthetetlenül szörnyű napra, amely Szeged történetének talán a legnagyobb jelentőségű dátuma nem csak azért, mert a régi Szeged akkor pusztult el, hanem azért is, mert a kifürkészhetetlen végzet akkor teremtette meg a lehetőséget a mai Szeged kiépítésére. A Tisza tahula rasat csinált; rettenetes kegyetlenséggel törölte le hullámaival a földről Szeged régi térképét és kikényszeritette az uj város-térkép megalkotását. Az árviz mérhetetlen pusztításainak igen érdekes dokumentuma akadt most a kezűnkbe. Elsárgult iveken fakuló kézírás: a „Szeged légszeszvilágitási részvénvtársulat igazgatóságának az 1879. évi üzletéről szóló Jelentése n Budapesten 1880 április 11-én tartolt közgyűléshez." Ez a jelentés nem csak azért érdekes, mert árvízi emlék, hanem azért Is. mert már hangot kap benne a város jövő fejlődésébe vetett pozitív hit is. — Ezennel van szerencsénk önöknek az 1879 deczember 31.-én lezárt tizenegyedik üzlet évről jelentést tenni — Írja az igazgatóság. — E helyen elsősorban azon borzasztó szerencsétlenségről kell megemlékeznünk, mely 1879 naárczius 12.-én éjfél után 1 órakor Szeged városát és ebben légszeszgyárunkat oly iszonyúan sújtotta. A gyárépületek és a gépek szilárd alkotásának köszönhető, hogy A három méternyi magasságban több mint négy hónapon át állott vlz építményeinket erősekben meg nem rongálta. Fűszer, termény ír,:il.v: do a legjobb minGsépet logolcsóbban szolgálom ki. Legkisebb rendelést házhoz szállítom. Kertész A Mikszáth K. u.4 Figyeljen a céare. ui Csak 1879 julius 21.-én vonult el a gyárterületről az ár annyira, hogy a helyreállítási munkálatok megkezdődhettek, és 102 nap lefolyása után csak az összes erők megfeszítésével végzett szünetnélküll munka által volt elérhető, hogy az uj göreb kemencze először 1879 november 1-én ismét befüttethetetL November 14.-én kezdődött meg újra a szabályszerű utczal világítás is. Az árvíz 248 napi üzlctszünctct zett elő. idé— Az ezáltal okozott egyenes kárunk 32.568 tt. 51 kr.-t tesz, mely részben az 1878. évben elért és az 1879 április 30-ki közgyűlési határozat értelmében egész összegében az 1879 évre átvitt 15.882.93 fr. nyereségből lett fedezve, míg a maradók 16.68558 fr. rendelkezésre álló pénzünkből fedeztetett és a mellékelt mérlegben, mint ujabb keresményekből fedezendő veszteség van kitüntetve." A gázgyár tehát már 55 évvel ezelőtt sem volt rossz üzlet Szegeden, ha az árviz okozta súlyos károkat alig két év nyereségéből pótolhatta az igazgatóság. „örömmel constatálhatjuk — mondja tovább a jelentés —, hogy kiinnlévő követeléseinkből, melyeket a katasztrófabekövelkezése után elveszetteknek tekinthettünk, — csak igen csekély összeget kellett, mint teljesen behajthatatlant leírnunk, hasonlóképpen a világitásnál aránylag nem sok kárt szenvedtünk, pedig eszközeinknek jó ideig szabadon és védtelenül kellett az uccákon és a romok alatt heverni. Áttérve az üzletre, mely csak 117 napnyi csekély időtartamra szorítkozik, jelentjük önöknek, hogy az 1879 január 1-től márczius 12-ig és 1879 november 9-től deczember 31-ig terjedő idő alatt 94.354 köbméter és rhhez számítva az 1878. év végén volt készletből 218 köbméter, összesen 94.572 köbméter légszesz fogyasztatott. Ezen légszeszfogyasztás a következőleg oszlik fel: 419 utczai láng 340.252 % órai fogyasztással 35.525 köbméter, 2246 láng magánhelyiségekben 43.164 köbméter. 191 színházi láng 4267 köbméter, 106 láng közhelyeken 6958, 95 láng városi épületekben 3629, 21 láng a gyári lakházban és a gyár helyiségeiben 652 köbméter, összesen 94.572 köbméter. Az uccai lángok száma nem változott; a beomlott házak helyére tölgyfaoszlopok állíttattak és a consollámpák ezekhez erősíttettek. Ellenben a magánhelyiségekben, hol a lángok száma 1878 végével 3125 volt, 1879 év végével már csak 2638, tehát itt 487 apadá« mutatkozik." Megtudjuk a jelentésből, hogy a közel százezer köbméter gáz előállításához felhasználtak 338.736 kiló szenet, a retorták fűtéséhez 112.814 kilo „koaks"-ot és szenet, a gáz tisztításához periig 10.050 kiló oltatlan meszet, de melléktermékül nyertek 203.211 kiló kokszot, a leszürési anyag 60 százalékát, és 15.243 kiló kátrányt. a lészürési anyag súlyának 4 és fél százalékát. A gázgyár bevetele volt a légszesz eladásából 20.638 frt 94 kr., a melléktermékekből 5582 frt. 24 kr.. összesen 26.221 frt 18 kr. Ezt a következő kiadások terhelték: Leszűrés! anyagokra 6362 frt 76 kr, a retorták fűtésére 2493 frt 15 kr, tisztító anyagokra 193 frt 30 kr, a munkások herére és egyéb társasági kiadásokra 2161 frt 03 kr, összesen' 11.210 frt 24 kr. A nyers jövedelem tehát ebben az árvizes, csonka esztendőben 15.010 forint 94 krajcár volt. Igaz, hogy „ezzel szemben" az általános kiadásokra, adókra, irodai költségekre, gyári- és Iámpaszükségletekre, bélyegekre, postabérekre. biztosításokra stb. elment 15.893 frt 77 kr. a helyreállítási költségekre 18.944.97, a követeléseken, árukon, műszereken és eszközökön 10.513 frt 39 fcr, veszteség mutatkozott, a gépeken és a gyári berendezéseken pedig 5946.64 forint értékcsökkenés, a terhek összege igy 31 ezer 298 frt 77 kr, tehát az 1880. üzleti évre 16 ezer 685 frt 58 kr-t kellett veszteségként átvinni. A' számvetés ismertetése után igy folytatja az igazgatóság: „Legyen szab'ad e Helyen kifejezést adni azon jogos reményünknek, hogy Szeged városa kiterjesztése és megnagyobbítása által csőrendszerünk Is nagyobb kiterjesztést nyerend és a magánhelyiségekben égő lángok száma növekedni fog, ugy hogy remélhetőleg nem sok idő múlva azon kedvező helyzetben leszünk, nemcsak az eddigi veszteséget fedezhetni, hanem részvényeseinknek osztalékot ts nyújthatni." Végül elparentálta az igazgatóság Weininger Zsigmond urat, az Igazgatóság érdemdús tagját, aki" 1879 május 29-én meghalt és bejelentette, hogy helyette Mauthner Zsigmond urat, a Magyar Általános Hitelbank Igazgatóját választották meg. HÚSVÉTI társasutazások DALMACI AB A RAGUZA - AHBE Márc. 25-ápr. 4. Felvilágosítás és prospektus : a JugoszlóvMagyar Közgazdasági R.-T. Budapest, V. Zrínyi ueca 12. sz. a. és a Délmagyar ország kiadóhivatalában. SvábhegyiSzanatórium (Budapest centrumától 12 percre) Ideális subalpin klima — Ideális diétás ellátás — Legnagyobb luxus — Mérsékelt árak — Kura — Sport — Szórakozás