Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-06 / 52. szám

4. DCCMAG7XRORSZXG 1934 március G: Legszebb a GFB Legiobb a gfb Legolcsóbb a GFB harisnya Pnllák fán .v MbíB 6 * mattban P 1.95, 2.50, 2.90, 3.SO árban. I Ullllll Gazdaproblémák és ellenzéki viták a makói gazdaértekezleten (A Délmagyarország makói tudósítójától.) Országos jelentőségű dolgokat tárgyalt tegnap délelőtt tartott értekezletén a Makói Gazdasági Egyesület. S. Bálint György felsőházi tag elnöki megnyitójában azt mondotta, hogy a gazdasági válság enyhülésének nyomai ma már kétségtelenül megállapítható. Enyhülni fog — mondotta — a védett birtokosok helyzete is. mert az alaprendeletet olyan ujabb rendeletek fogják követni, amelyek az alap rendelkezéseikkel szemben könnyebbüléseket fognak jelenteni a védett gazdák számára. Bejelentette, hogy a boletta megszűnése biztos, helyette olyan Intézkedés lesz a buzaértékesités terén, •mely 17, 18 pengős árat biztosit a gazdák számára. Biró Sándor kifogásolta, hogy a tárgyalásodat, a bejelentett céltól eltérően, politikai célokra használta ki az egyesület vezetősége. Kortesbeszédeket mondottak, amelyekben álandóan becsmérelték a polgári ellenzék működését anélkül, hogy lehetőséget nyújtottak volna a védekezésre. Az ellenzék volt az, amely ngy a városi, mint a megyei közgyűlésen a legkíméletlenebb harcot folytatja a gazdákat szipolyozó kartelek ellen, az ellenzék indított harcot a szérumkartel megrendszabályozása érdekében és a szérum áraknak a leszállítása érdekében. Nem az a fonos. hogy 15—20 gazda számára tenyészállatsegélyt adjon a város közpénzből, hanem az, hogy szegény és gazdag egyaránt olcsón tudja beszerezni iparszükségleteit. Olyan intézkedéseik kellenek, amelyeknek áldásában minden gazda, kicsi és nagy egyaránt részesüllön. Az ellenzék évek óta kflzd nz adók leszállításáért s ebben a küzdelmében sohasem látta és érezte S. Bálinték és Nagy Ernőék támogatását. H. SzaHÓ Tmre elismeréssel adózik S. Bálint György működésének, mégis kénvtelen megállapítani, hogy Makó közgyűlésén S. Bálint Gvörgv ellene szavazott a Nagy Gy. Mihály által beadott in. díványnak, amelyben azt kérte, hogy a tisztviselői fizetéseket hozzák Összhangba a búza árával. A különböző gazdaértekezleteken S. Bálint Gvörgv állandóan sürgeti ennek a problémának olyan értelomben való megoldását, amint a*T Nagy Gy. Indítványozta Ss mégis, amikor Nagy épnen az ő támogatásában bízva előterjesztette indítványát, akkor S. Bálint Gvörgv ellene szavazott. Dr. Kovács Károly mondott még nwgrobb beszédet, a mr ívben a garda szövetkezeti mozgalom fontosságáról és jelentőségéről beszélt. Fontos hivatás vár a gazdaszövetkezetekre árért fs, mert szövetkezeti uton sokkal olcsóbban tudnák a gazdák beszerelni ipart szükségleteiket. Tóth János, a rákost tejuzövetkerrt elnöke gyakorlati menti gveléselhől vett példáikkal támasztotta alá dr. Kovács Károly megállapltáanlt. S. Bálint pedig ezzel kapcsolatosan ismertette az ujabb árucseroforgalmat Dr. G-alamü Sándor mondott még beszédet, amelyben együttműködésre hívta fel a gazdákat. Mint a makói védett gazdák felügyeleti Hatóságának nz elnöke — kijelentette, hogv a bankok lehetőség szerint nem szűntetik meg azoknak a gazdáknak' a védettségét, pkik nem tudnak eleget 'enni fizetési kötelezettségeiknek ______ _ Elárusítónő helybeli üzletbe, ki nénztár- és könvvelósí teendőkben is iárta<5, felVMfllK. Alánlatok referenciák megadásával „MeErbizhatő 739" ielfcrőro a kiadóhivatalba kéretnek. R* Hátrálékos könyveléseket feldolgoznak, mérlegel, Iftrsas elszámolásokat elkészítenek és felGlvlzsnálnak, — könyvvizsgálat esetén mint ellenszakértők közreműködnek HOFEAUER TESTVÉREK adó és könyvszakértők 8UDAPES1, IV.MÚZEUM KRI 7. Tel: 89-757. ALMOS EBREDÉSI KISERLETEK AZ ÉME JUBILÁRIS GYŰLÉSÉN (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt jelent meg a hlrdetőoszlopok reklámplakátjai kőzött a felhivás, hogy „Szeged népe ünnepelje meg az Ébredő Magyarok Egyesülete megalakításának tizenötödik évfordulóját." A gondbarázdás emberek csodálkozva álltak meg egy-egy pillanatra a plakát előtt: Ni-ni, még mindig megvan az ÉME? Aztán tovább olvasták a felhívást és találkoztak az emlékezetesnek tetsző régi nevekkel: Csilléry Andráséval, vitéz Csík Józsefével, Gyallay Mihályéval és csodálkozásuk még Inkább fokozódott. Vasárnap délelőtt azután megültük a Korzó Moziban a nevezetes jubileumot Az ünnepi jubileum-ülés kezdetét tizenegy órára tűzték ki, de tizenegy óraikor még nagyon kevesen voltak a nézőtéren. Kint azonban, a mozi előtt, csoportok sétálgattak, lesték az érkezőket, figyelték a rendőröket és detektíveket, de nem Igen látszottak ébredőknek. Általában kiderült, hogy Szeged megfeledkezett rólnk. A mozi nézőtere nem igen akart benépesedni és a pesti vendégek késtek, egyre késtek. Lassankint azután a kíváncsiak szivárogtak be a moziba és foglalták eJ ritkásan a helyeket. Szegedi polgárok. akik — felekezeti okok miatt nem ébredhetnek, szegedi polgárok, akik még erre az alkalomra sem vették le kabátjukról a — szociáldemokrata nyilakat. De a régi harcosok, a vezérek, élkatonák és közkatonák, nem igen jelentkeztek. Fél tizenkettő felé járt az idő — közben a nézőtér szórványosan megtelt a kissé már türelmetlen, kedő kíváncsiakkal —, amikor a bejárat felől hangos „kegyelmes-uramozás" hallatszott. Jött az országos elnök, Csilléry András, — mint hajdani miniszternek, neki szólt a kegyelmes titulus — Jött Gyallay Mihály, vitéz Csík József, GyulaiMolnár és megérkezett M ü 11 e r Antal országgyűlési képviselő. Az országos nagyvezérkarhoz a szegedi vezérkar csatlakozott: Tván Mihály, Balogh Lajos, Schmidt Ferenc undsoweiter. Bevonultak a sasok Is, vagy hatan, féketeingesen, sastollas fövegben és a dobogón kézbevették a szalagos selyemzászlót A pódiumon megjelenő nagyvezérkart, élén Schmidt Ferenc ny. vasúti főfelügyelővel, bizonytalan éljenzés fogadta. Aztán elénekeltük a Hiszekegyet és meghallgattuk Schmidt Ferenc kissé Hoszszuranvult megnyitó beszédét, amelv tele volt szelíd bánattal, amiért a nézőtérről n tizenötéves eszmének csak Ismeretlen arcú közkatonái figyelnek rá, de a régi vezérek közül senkit sem lát. Ugy látszik, — mondotta —, elvéreztek a nagy „szécsényi síkon". Aztán megállapította, hogy az ébredés tulajdonképen nem 15 éves, hanem ezerötszázéves, mert — mondotta svábos akcentussal —, őseink, ezerötszáz évvel ezelőtt daliás vezéreikkel az ébredés gondolatával indultak el a meotiszl ingoványok mellől Nyugat felé. De ébredő volt ké_ sőbb Árpád apánk és Szent Tstván Is... ébredő volt mindenki Árpádtól Apponyi Albertig, illetve Csilléry Andrásig. Ezután arról beszélt a szónok, hogy jaj annak" a népnek', amely átengedi a vezetést egy besurranó patkány-népnek. Sokan lehunyták a szeműket és ugy Hallgatták n magas tenorban, majdnem szopránban elmondott keserűségeket és néha ijedten pillantottak föl a pódiumra, mert lehunyt szemmel azt hitték. Hogy valami nagyon öreg sváb asszony dúdolgat magában. A beszéd hosszura nvult és a sötét háttérből egyszerre csak elhangzott a türelmetlen közbeszólás: — Halljuk már a pestieket! Schmidt Ferenc erre gyorsan átadta a szót Csilléry Andrásnak. akinek Öblös baritonja kissé felüdítette a monoton szopránba belefáradt dobhártyákat. De aztán rövidesen itt is bnlok keletkeztek. Csilléry rosszul intonált. A végefelé sokan kiléptek a sorból és ásítozva távoztak a kissé unalmas előadásról. Pedig Csillérv. mint országos ÉMF.-vezér, udvariaskodott. Köszönetet mondott Szegednek, megállapítva, hogy Szeged nélkül nem lett volna ébredés, nem lett volna nemzeti hadsereg és nem lelt volna Nvugatmagvnrország Aztán a „Judeo-marxlzmus"ról fuvolázott és a vele ölelkező „liberál-kapitalizmus"-ról. Már-már ugy látszott, hogy felzendülnek a régi akkordok, de aztán visszazökkent minden a hangulattalanságba és a fizikailag érzékelhető bizonytalanságba. Csiléry András sürgette az összefogást amely nélkül menthetetlenül elsodorja a magyarságot vagy a Nyugat felől fenyegető német áradat, vagy a kelet felől fenyegető szláv áradat. Aztán megállapította, hogy az országban mindenütt nagy fásultságot, nagy közömbösséget tapasztal az „eszme" iránt, amit meg tud érteni, mert hiszen a tömegek következetesen csalódtak vezéreikben. Egyetlen egyszer használta Csilléry a „fajvédelem" szót. amikor erősebb fajvédelmet követelt, numerus clausust nem csak az egyetemeken, hon«*»» az életben Is. Végül arra kérte számban egyre fogyatkozó közönségét Hogy fogadja bizalommal az ÉME-gondolatot és ne gondoljon arra, hogy akadtak egyesek, akik az elmúlt tizenöt év alatt elpártoltak a zászlótól. Csik József következett a szónoki soron, do közben elharangozták a delet és a mréksorok" rohamosan Üresedtek, Csak" később támadt némi Izgalom, amikor Mfiller Antal beszélt és erősen támadta Kállay Miklós földmüvelésügyi minisztert. Dr. B orbola Jenő rendőrfőtanácsos udvariasan figyelmeztette a szónokot, hogv tartózkodjék a személyeskedő kijelentésektől. A pódium! vezérkar tagjai kissé Iz-> gatottan ugráltak fel helyeikről, de aztán lecsillapodtak' a kedélyek, az egész kicsire olvadt kő-> zönség már nagvon kevés türelemmel hallgatta, Gyallay Mihály fejtegetéseit a szolidaritásról éi amikor, Háromnegyed egv felé, Iván Mlhálv néhány rövid mondattal berekesztette a jubiláris gyűlést, a rendőrökön és a vezérkar tagjain viV közönség alig távozott a mozi nézőteréről... Meg akarta ölni aníát, öt évre ítélték (A 'Délmagyarország munkafárs'árSl.)! "Rúzs Molnár LászTS szentesi 19 'éves földműves. Rúzs Molnár Lajos 200 holdasi gazdálkodó fia ellen a mult 'évben: vádafl emelt az ügvészsSg, mert a fiu meg rtkarf(Z\ ölni az apját. Egv délután rátámad! idő* édesapjára, 'doronggal, csizmahuzóval ütötte, azután késsel esett neki, összeszurkálta és fei'ét valtfsáorral leskaTpolta az'élesi késsel. A gazdálkodót bevitték a szentes® közkórházba és csak nagvnehezen lehe-t tett az életnek" megmenteni. Rúzs Molnár Lászlóról a bíróság előtt 'érdekes "dolgolí derűitek ki. A fiatal legény unta az egyszerű 'életeti és igyekezett na<nrlábon élni. Otthon doU gozni nem akart, ellenben minden elmoz-' dithatót ellopott hazulról és eladogatott., Autót vásárolt, Pestre járt — titkára kíséretében mulatni. A költséges életmód-' hoz igv sok pénz kellett, azonban az apa: nem adott. Ezért érezte Rúzs Molnár1 László, hogy az apja útjában van. Egyik! (Jélután, amikor az apjával ismét összeszólalkozott, nekiesett az öregnek és agyba-főbe verte. A tanuk igazolták hogy aí fiu többször emiitette, hogy apját jó volna eltenni láb alól. A törvényszék felmenő ágbeli rokonon elkövetett szándék kos emberölés bűntettének kísérletében mondotta ki bűnösnek és négyesztendei fegyházra ítélte. k tábla a büntetést öt esztendőre emelte fel, mig most a Kúria ezt az ítéletet hely*j benhagyta. A fiu előtt a törvényszék héU főn hirdette ki a jogerős kúriai Ítéletet; Rúzs Molnár megtörve fogadta az Ítéletet, melynek kihirdetése után a fegyőrök visszavezették a Csillagbörtönbe.