Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-06 / 52. szám

DÉLM AGYAKOKSZ AG SZEGED, Szeri<e»(ttH6g: Somogyi nccn lZ^Lem, Telefon: 23-33.'Kiadóhivatal klllciílnkönyvlAr és Jegyiroda t Aradi uccn S. Telefon : O-OO. -- Nyomda : LHw Linót ncca 1». Telefon ravlrntl « leveleim > DeimnoyaronzAg Szeged Kedd, 1934 március 6. Ara 12 fillér X- évfolyam, 32. sz ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken «» Budapesten 3.00,ltUItöldön 0.40 pennfl- * Egyei izám Ara hílklfl­nap 12, vníAr- Unneonno 20 iltl. Hír­delétek lelvCIele tarlia »zerlnL Meqte­Inaik nettó kivételével naponta iea«el Szegeden is.. • Azok a reformok, amelyek a kultuszmi­nisztériumban elkészültek s amelyekkel a kultuszminiszter belenyúl — előnyére vagy hátrányára, arról külön kellene beszélni — egész Kulturális életünkbe, egyes indokaiknál és céljaiknál fogva külön is érdekelhetnék és foglalkoztathatnák a törvényhatóságokat. Ér­dekelhetnék és foglalkoztathatnék különösen Szegedet. A világért sem akarjuk mondani, Kogy az az elgondolás, mely irodalmi és művészeti kérdésekre felállítja az irodalmi és művésze­ti tanácsot, nem eredeti. De ha muzeumi re­formjánál — gyüjteményegyetem — maga a kultuszminiszter hivatkozhatik arra, hogy az, amit ő most alkot, szerves továbbépítése Klebelsberg Kuno koncepciójának, akkor ne­künk is szabadjon hivatkozni — klebelsbergi koncepcióra. Ország-világ tisztán látta már, hogy a Bethlen-kormány kultuszminiszteré­nek zsenije kulturális életünk minden terén alapvető és úttörő munkát fog végezni. Hogy alkotni fog. Tömérdeket alkotni. Épiteni. összeült akkor Pesten egy kongresszus. Az első a maga nemében, azóta is és bizonyára még soká az egyetlen. Az irodalmi és művé­szeti kongresszus volt ez, mely bizottságai­ban is, plénumában is a magyar irodalmi, művészeti és kulturális élet minden területé­re kiterjesztette működését. Ennek a kong­resszusnak egyik. bizottságában, ha jól em­lékszünk, a kritikáiban hangzott el először a nyilvánosság előtt olyan indítvány, hogy ott, ahol kell, az irányitás egységessége, egyéb­ként a termelésnek valamennyi művészeti ágban való fokozása, az irodalmi tevékeny­ség esztétikailag megengedhető és elfogad­ható szabályozása, de különösen az irodalmi és művészeti érdeklődés fokozása érdekében állítson fel a kultuszminiszter irodalmi és mű­vészeti tanácsot. Az inditvány a bizottságból a plénumba s a teljes ülésből kongresszusi határozatként a kultuszminisztériumba ke­rült. Szóba került egyszer az irodalmi és művé­szeti tanács a szegedi közgyűlésen is. Csak szegedi vonatkozásban. Ennek is van már jó néhány éve. Akkor is az volt a helyzet, mint Í 'ó néhányszor azóta, hogy meg kellett pró­>álni valahogy jól megágyazni a szegedi színház sorsát. Akadt egy városatya, aki azt vallotta, hogy nemcsak a színház, hanem ál­talában a művészeti és irodalmi kérdések ön­kormányzati intézéséből ki kellene rekeszte­ni a túltengő dilettantizmusnak legalább túl­tengő részét és teret kellene biztosítani a ta­pasztalatnak, tudásnak és szakértelemnek. Színházi nyelvre lefordítva ez annyit jelent, hogy a szinügyi bizottságba ne csak olyano­kat vegyenek be, akik a zenét azokból a kur­jongatásokból ismerik, amelyek az Imperiál dáridós hajnali szürkületébe bele, bele hasí­tanak, akiknek irodalmi nevelése egyébként hasznos periratokon izmosodott s akik ad­dig, mig nem nyilt meg a joguk a szinügyi bizottsági páholyhoz, nem jártak színházba. Nyissák meg a szinügyi bizottságot olyanok előtt is, akiknél szívügy vagy tudás, vagy mindakettő a zene, akiknél életelv és szük­séglet a könyv, akik foglalkoztak és foglal­koznak a szinházzal s akik láttak színházat. Nyissák meg tehát á szinügyi bizottságot a hivatásosak és az amatőrök szakértelme előtt Az irodalmi és művészeti tanács gondolata bevonul most törvénytárunkba s remélhető­leg fellendítő, finomító és tökéletesítő irány­ban fogja éreztetni hatását. Azokat a szem­pontokat, amelyeket elfogadtak most már hivatalosan is, átgondolhatnák a törvényha­tóságok kulturpolitikusai. Átgondolhatná kü­lönösen Szeged hivatalos kultúrpolitikája. Egyelőre vannak zavaró mellékzöngéi, még­is büszkén vállalhatja a kezdeményező s ez­zel példát mutató Szeged, hogy az ő úttörő munkája nyomón rendeznek szerte az or­szágban szabadtéri játékokat és idegenfor­galmi Hetet Szegednek meg kell őriznie a vezető szerepet. Egyút­tal azonban tovább is kell építe­nie elsőbbségének frontját. Az irodalmi és művészeti tanács az önkormány­zati tevékenységnek irodalmi és művészeti kérdésekben való kiterjesztése lenne. Mun­kásságának köre és programja adva van a törvényben, sajátos viszo­nyainkban és szükségleteinkben: Még csak élő és tevékeny szervvé kell tenni, ami el van érve, ha hivatalos funkcionáriusai vannak s ha működési tervében fel vannak sorolva teendői s havonkint legalább egy ülésre kötelezik. Szegedhez méltó képzőművészed, irodal­mi, zenei és színházi életet alapozhatna meg és fejleszthetne ki a helyes működési tervvel megalkotott irodalmi és művészeti tanács. Tovább kísért az ausztriai Habsburg-restauráció hire (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Beavatott londoni po­litikai körökben azt beszélik, hogy ujabb kísérlet készül a Habsburg-dinasztia ausz­triai restaurálására. Már a vasárnapi la­pok jelentettek ilyen hireket, hétfőn pe­dig az Evening Standard egészen nyíltan megirja, hogy a kísérlet állítólag már közvetlen küszöbön áll. A lap szerint nagyon valószínű az a fel­tevés, hogy az angol kormány nem áll majd útjába ennek a lépésnek, tekintet­tel arra, hogy — így mondják állítólag hi­vatalos helyen is — a st.-germaini béke­szerződés nem tiltja meg a Habsburg-ház tagjainak visszatérését Zita Párisba Otíó Belgiumban van (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Magyar politikai körökben hétfőn olyan hírek terjedtek el, hogy Zita exkirálgné március 2-án Párisba utazott. A hir for­rása egy steenockezellei levél, amelynek írója közli, hogy Sixtus pármai herceg­ről Zita rossz hireket kapott. Ezek a hí­rek tették szükségessé, hogy Zita Párisban betegen fekvő fivérét felkeresse. Ottó Steenockezellben van, a család többi t ig­ja Svájcban tartózkodik. A1 római íalálRosú előu Fontos tanácslcoxtísolc Párisban ax olasz tervekről és a Duna-medence Kérdéséről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Gróf Chambrun, Fran­ciaország római nagykövete hétfőn Pá­risba érkezett, hogy jelentést tegyen kor­mányának az olasz kormány legújabb po­litikai akciójáról, igy elsősorban a Duna­medence újjáépítését célzó tárgyalásokról. Hogy a francia kormány milyen jelentősé­get tulajdonit gróf Chambrun informá. cióinak, mutatja az a körülmény is, hogy Doumergue miniszterelnök és Barthou külügyminiszter rögtön megérkezése után fogadták. A nagykövet a jövő hét elején — ami­kor Gömbös és Dollfuss megérkezik Ró­mába — már Rómában lesz. Párisi politikai körökben ugy tudják, hogy a francia kormány Chambrun je­lentésének meghallgatása után uj progra­mot dolgoz ki a francia—olasz közeledés meggyorsítására. Á párisi lapok véleménye szerint Fran­ciaországnak és Olaszországnak közös erővel, teljes összhangban sikerül majd megállapodni valamennyi aktuális nem­zetközi kérdésben, tehát a Duna-medence kérdésében is. Gömbös római utfa (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.") Gömbös miniszterelnököt római útjára Nickl Alfréd rendkívüli követ, meghatal­mazott miniszter, továbbá a földmivelés­ügyi minisztérium részéről Pécsi Tibor miniszteri tanácsos, a kereskedelemügyi minisztérium képviseletében Ferenczg Izsó államtitkár, a pénzügyminisztérium kép­viseletében Nemesheggi Tibor miniszteri tanácsos kisérik, mint szakértők, akikhez Rómában csatlakozik Winkler István kor­mánybiztos, a külkereskedelmi hivatal ve­zetője, aki már két nap óta Rómában tar­tózkodik. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom