Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-03 / 50. szám

DECMXGYA'R ORSZÁG 1934 március 3. Ipartestületi választások küszöbén A vasárnapi ipartestületi közgyűlésen dönt Szeged kézmülparossága, hogy a legközelebbid három évben kikre kívánja bizni ügyeinek intézését. Az uj ipartestületi törvény és az annak alapján készített alapszabályok már eleve lehetetlenné tették, hogv Szeged iparosságának akarata szabadon jusson érvényre. Szeged kézmüiparosságának legelesettebb részét, számszerint 1300 kisiparost fosztott meg az uj törvény választójogának gyakorlásától, inert a gazda'sági viszonvok következtében képtelenek voltak tagdíjaikat megfizetni, így a vasárnapi közgyűlésen a kézmüiparosok kétharmad része élhet csak választójogával. A másik akadálya a kisiparosok akarata érvényesülésének az, hogy a törvény egyenesen megtiltja a választásnál politikai pártok mérkőzését. A szociáldemokrata kisiparosok csoportjának minden választásnál az volt az álláspontja, hogy Szeged kisiparosságának nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy az ipartestület vezetésében érvényesüljón a váltógazdaság. Ez az elv vezette minden eddigi választás alkalmából és abból indult ki, hogy egy vagy több vereség vállalásával sokkal inkább szolgálja az iparosság érdekeit, mint olyan szövetkezéssel, mely politikailag nem tisztán juttatja kifejezésre a szembenálló álláspontokat. Ezért igyekezett a választások alkalmára minden esetben szövetkezni olyan csoportokkal, melyek ellenzékieknek vallották magukat. Sajnos, a jelölések alkalmával pedig mindenkor az tünt ki, hogy a szövetkező csoportok szempontjából nem az volt a fontos, hogy jelöltjei valóban ellenzéki álláspontot képviseljenek, hanem elsősorban az, hogy a csoporthoz tartozók tartozzanak azok a kormánypárthoz, vagy a szélső jobboldalhoz is — helyet kapjanak az ipartestület vezetőségében. Az ellenzéki álláspont őszinte hiánya volt az oka eddig mindig a szenvedett vereségeknek és a leghatározottabban állithatjuk, hogy abban az esetben, ha kialakulhatott volna Szegeden is az ellenzéki politikai pártok soraiból egy hü ellenzéki csoportosulás, az ipartestület vezetése már régen ennek az ellenzéknek és P mi kezünkben volna. Egyfelől ezek az okok', másfelől pedig a törvény emiitett gátló rendelkezései kényszeritették ki a szociáldemokrata kisiparosok állásfoglalását a küszöbön álló választásokra nézve. Mi készek lettünk volna ez alkalommal is olyan szövetkezésre, mely kipróbált elS inger Jenő és dr. Slnger István fájdalomtól megtört szivvel tudatják, hogy forrón szeretett édesanyjuk, a Sinner MM éleiének 73. évében hosszú, nehéz betegség után 1934, március hó 1-én elhunyt. A megboldogultat folyó hó 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor fogjuk a zsidó temető cinterméből eltemetni. Oy4«ol]*k mif- Slnger Jenöné uQI Slern Blanka. — Dr. Slnger Istvttnné ni!. ScgwarcM Mária menyet, SInffGr Isíndn, Slnger ,4glha onokáll 1e*íiérel, «ífloraí, aót/ornöl és ktterledl rokonság. KülBn villamos a Dagonloa-Urríl d. ». fél 10 érakor. Kerékpár, Rádió, Gramofon zxzzz Dérynéi! »Nagy Jav»6 mOhely — KI»» u c < a. | lenzéki iparosokat állított volna a hivatalos jelöltekkel szemben. Olyan csoportosulást azonban seholsem fedeztünk fel, mely garanciát is nyújtott volna arra, hogv ezeket a feltételeket teljesíteni is tudja. Maradt volna tehát hátra, hogv mi magunk állítsunk jelölteket. Meg kell vallani, hogy önálló jelöltek állításával a győzelem esélyei nélkül indulhattunk volna csak el, mert a törvény az emiitett 1300 kisinarostársunkat megfosztotta választójogától. Aközött kellelt tehát választanunk\ hogy ellenzéki kisiparostársainkat képviselet nélkül hagyjuk az ipartestület vezetésében, vagy pedig igénybevegyük azt a felajánlott lehetőséget, ami az adott viszonyok között számunkra adódott és amelynek segítségével remény van arra, hogy kisiparostársaink érdekeit az elkövetkező három esztendő alatt az ipartestület ügyeinek intézésében becsülettel szolgálhatjuk. Most sokan tesznek szemrehányást nekünk ezért a magatartásunkért, akik nem akarják tudomásul venni az uj törvény intézkedéseit. Kívülről jelentkeznek fogadatlan prókátorok és tanácsokkal akarnak bennünket ellátni, sőt még mégis rónak bennünket. Elfelejtik ezek az urak, hogy azokról a helyekről, melyeket a szociáldemokrata kisiparosok az ipartestületben elfoglaltak, becsületes szószólói voltak kisiparostársai sérelmeinek és követeléseinek és ugyanezt fogják tenni ezentúl is, amennyiben erre iparostársaiktól megbízást kapnak, tekintet nélkül arra,-hogy! milyen lajstromon jelölve kapják mandálumukat. A legkülönösebb mégis az, hogy azok az urak, akik a mi eljárásunkat helytelenítik és tanácsadókul tolják fel magukat, mily szembetűnő vaksággal vannak megverve. Kezünkbe vettük jelöltjeik lastromát. Első helyen látjuk mingyárt Rácz Antal elnökjelöltet, akiről köztudomásu, hogy a mindenkori kormány hűséges követője. Nincs elég helyünk, hogy nevenként soroljuk fel a többi jelöltek közül azokat, akik nemcsak, hogy nem ellenzékiek, hanem még olyanokat is találunk, akik politikai hajójukat a fasiszta vizekre állították be. Ne akarjanak tehát morált prédikálni és tanácsot adni nekünk. Kisiparostársainknak pedig felhívjuk figyelmét ezekre a kétszínű manipulációkra, melyek nem kisiparostársaink szükségleteiből, hanem önző klikkek irigységéből fakadnak és arra kérjük őket, hogy a vasárnapi választáson az elmondottak figvelembevételével éljenek választójogukkal. Fentiekben Katona András nyilatkozatára is megadtuk a választ. Parcsetich Mihály. A Dttmagoarorszdg novellapálijázotá 1. A Délmagyarország pályázatot hirdet elbeszélésre. 2. A pályázaton minden magyar állampolgár részt vehet. 3. A pályamunka tárgyát a pályázó szabadon választhatja. 4. A pályamunkát zárt borítékban, jeligés levél kíséretében kell beküldeni. A pályamunkát tartalmazó borítékra rá kell írni „Pályamunka", a jeligés levélnek pedig a szerző teljes nevét, foglalkozását és lakáscimét kell tartalmaznia. A jelige ugy a jeligés levélre, mint a pályamunkát tartalmazó borítékra ráírandó. 5. Á pályamunkát 1934. május l-ig kell beküldeni a Délmagyarországhoz (Szeged, Aradí-ucca 8., vagy Somogvi-ucca 22. Postafiók 184.) 6. Pályadijak: I. díj 100 pengő, II. díj 50 pengő, III. és IV. dij 25—25 pengő. 6. A pályamunkák közül azokat, amelyeket a szerkesztőség közlésre alkalmasaknak itél, a Délmagyarország, amelynek valamennyi pályamunka közlésére és könyvalakban való kinyomtatására elsőbbségi joga van, leközli. A pályamunkák közlése egy hónappal a pályázati határidő lejárta után kezdődik s mindaddig tart, amig valamennyi közlésre érdemesnek itélt pályamunka meg nem jelent. A dijat a közlések befejezése után a közönség ítéli oda, még pedig olyan módon, hogy az első dijat az a megjelent pályamunka kapja, amely a legtöbb szavazatot nyeri. A szavazatok arányában osztjuk ki a második, harmadik és negyedik dijat. 8. Szavazni az újságban közzétett szavazólapokkal lehet. 9. A Délmagyarország Jogosult a pályamunkákat, függetlenül az újságban való megjelentetéstől, kötetben kiadni. A pályázókat a kötetben való megjelentetésért sem illeti meg külön tiszteletdij. 10. A pályázaton szegcdi újságírók nem vehetnek részt. OssseirfáR asz üres laUásoRat (A Délmagyarország munkatársától.) A háztulajdonosok szerint nincs pontos statisztika Szegeden az üres lakásokról, mert a legutóbb összeállított hatósági kimutatás nem megbízható. A városi adóhivatal szerint 1112 üres lakás van a városban, de arról nincs statisztika, hogy ezek a lakások milyen karban vannak. A háztulajdonosok az elmúlt napokban küldöttségileg kifejtették dr. Pálfy polgármesterhelyettes előtt, hogy a házak tataroztatását lényegesen elősegítené a város azzal, hogy az üres lakásokról pontos statisztikát állítana össze, mert a legtöbb lakás azért üres, mivel valami hibája van, modern, komfortos lakás, a háztulajdonosok szerint, kevés áll üresen. A polgármesterhelyettes intézkedésére most 11 szellemi szükségmunkás házankint összeírja az üres lakásokat. Kész nyomtatványokat visznek magukkal és tizenkét rovatot töltenek ki, Számbaveszik nemcsak az üres lakásokat, hanem elsősorban azt, hogy milyen közmüvek vannak a házban, hol fekszik a lakás, uccai, vagy udvari, földszintes, vagy emeletes, hol a bejárata, mellékhelyiségek vannak-e, nevezetesen pince, padlás, mosókonyha, fáskamra, milyen a világítása az üresen álló lakásnak, padozata van-e? Külön fel kell részletesen tüntetni az üres lakás hibáit, a szoba magasságot, füthetőséget és azt is, hogy mióta áll üresen a lakás. Végül a lakás legutóbbi évi bérét kell a statisztikába felvenni és azt, hogy most mennyi bérért lenne kiadó. A statisztikával, tekintettel, hogy egy-egy szükségmunkásra átlag száz lakás jut, a jövő hét közepéig el kell készülni. A háztulajdonosok azt hiszik, hogy az 1112 üres lakásnak alig tizedrésze modern komfortos és ha ez nyilvánvaló lesz a megbízható statisztikából, akkor a háztulajdonosok nagyrésze igyekszik valamilyen tatarozást végrehajtatni, hogy a>lalcáshélyiségeket modernizálja és az adókedvezményt igénybevegye.