Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-17 / 61. szám

8 Pl* I MAGYARORSZÁG ar> !!••—ii iiinn 11 !•• iinauimiii ••• •naato-nca 1934 március 17: OLCSÓ TAVASZI ÁRAK! OIQIH I n ft 7 ruhaáruházábai\ HlCSy lg fid I A Kelemen ucca 5. sz. Divalos fazonú női kabátok P 14-től Női selyem esőköpenyek P 16 „ Férfi öltönyök P 16 „ Trench-cottok P 28-tól Hubertus kabát P 10 „ Gyermekruhák és felöltek P 6 » Unió könyvecskék érvényesek I fjWM- • r't/Í.^fi A DElMRGyiWORSZRG REGEKBE SSE&EIV KLRRR? EGy LEámy elindul ás Wgyjá.^fíjf HETI MŰSOR: Szombaton délután: ördöglovas. Filléres hely­árak. Ifjúsági előadás. Szombaton este: Bál a Snvoyban. Bérletszünet. Vasárnap délután: ördöglovas. Mérsékelt helyárak. Délutáni bérlet Vasárnap este; Bál a Snvoyban. Bérletszünet. Filharmonikus hangverseny 25-én, virágvasárnapján rendezi idei utolsó hangversenyét a Filharmonikus Egyesület. Er­re is, mint az előzőkre, nagy lelkesedéssel ké­szül a zenekar. Vendégek lesznek: Zsolt Nándor, a Zeneművészeti Főiskola tanára, a Budapesti Hangverseny Zenekar elnök-karna­gva és K e r p e l y Jenő, a Zeneművészeti Fő­iskola tanára, a világhirü gordonkaművész. A hangverseny műsorán Goldmark, Mozart, Volkmann, Bach és Zsolt müvek szerepelnek. Jegyek elővételben 19-ig — 50 filléres, 1 és 2 pengős árban — a vegvesdandárparanrsnok­ság 134. számú szobájában, azután pedig a Belvárosi Mozi pénztáránál válthatók. Tangolitn: Faragó Panni. Jnrik Julcsi csü­törtökön huzamosabb időre betegszabadságra el­utazott Szegedről. A „Bál a Savoyban" cimü Áb­rahám-operettben Taugolita táncosnő szerepét csü­törtök este Faragó Panni vette át. A fiatal szí­nésznő nagy sikerrel Játszotta el a szerepet, a tangó-számot a sürü tapsokra meg kellett ismétel­nie. Faragó Panni szereplését a szinház közönsé­ga rokonszenvvel és szivesen fogadta. Harmónia hangverseny Pesti szenzációs hangversenyei között ma este 8 órakor a Tiszában hangversenyez a világ egyik legnagyobb hegedüvirtuóza, Jascha Heifetz változatos és gyönyörködtető műsorral, Schubert, Bach, Vieuxtemps, Albeniz, Brahms, Wieniawsky, Ravel müvekből. Zongorán Sándor Árpád kisér. A rendfenfartás érdekíben kérjük a közönsé­get, hogy jegyének megfeleiő helyét idejében fog­lalja el! Az emeletre csak a lépcsőházban ellenőr­ző közegeknél történt Hcifctz-hegediiest Harmó­nia-jeggyel lehet felmenni. Heifetz ma Tisza 8 Néhány ülő és álló a Délmagyar jegyirodában és a Tisza földszintén, a lépcsőházban felállított esti pénztárnál 2 pengőtől még váltható. Heifetz ma Tisza 8 A színházi iroda htrel „OrdögIova9" ma délután filléres, vasárnap délután mérsékelt helyárakkal, délutáni bérletben kerül szinre a diadalmas előadássorozat nagyszerű szereposztásában. „Zsidónő", Halévy gyönyörű operája világvá­rosi szereposztásban szerdán este. Míg kétszer „Bál a Savoyban" ma és holnap este. Neményi Lili mint vendégt A leghangulato­sabb, a legszebb modern zenéjü operett „Sárga liliom" Magyar operett, magyar zene. Sebwaroz Vera, a világhirü kamaraénekesnő énekli a „Zsidónő" főszerepét. „Sárga liliom" Budapesten 150-szer ment zsú­folt ház elölt. Premier pénteken. A ..Zsidónő" főszerepeit Schwarcz Verán kívül Székely Mihály, a legjobb magyar basszista. Dar­vas Ibolya, az Opera v. tagja, ifj. Toronyi Gyula, az Operaház kitűnő tenorislája és Ocskay Kornél dr., az Ofírranáz v. tagja, az ország legjobb Eleazárja énekli. „Cyrano rc Bergerac" hétfőn este. A francia irodalomnak ezt a remekét a szinház a legkitű­nőbb szereposztásban eleveníti fel. A címszerepet Kemény László játsza. Derő Gyula altábornagy országos sikerű kato­rmtőrténctét, a „IIuszárok"-at kedden este premier­bérletben mutatja be a színház. A „Zsidónő" a szezon legnagyobb oneraelőadá­sa leszi 48 Katinka az egyik állólámpához ment. Eb­ből a hallból jóformán minden bútordarab hiányzott csak éppen a hangulatlámpa nem, Mivelhogy Madame Volois tudta jól, hogy ameddig ez ott áll, addig hall a hall, de ha ezt kivinnék onnan, egyszerre semmibe vesz­ne a hall is. Már pedig Madame Volois súlyt helyezett arra, hogy az ő penziójában hall is legyen. Mert hall nélkül egy családi penzió­ban nincs kedély, kedély nélkül pedig nincs üzlet és ha véletlenül mégis van, akkor az nem jó üzlet. Katinka a lámpa alá ült, odaKuzta a gyé­ren melegítő villanykályhát, rárakta a lábát és élvezte a magányt. Kinyitotta a könyvet, de nem igen tudta, hogv mit olvas. Csak a betűket nézte. — Pardoní Katinka felkapta a fejét, összerezzent: A lámpa ernyője zöld volt és ez még különö­sebb fényt vetett a már amúgy is különös arcra. Az arc sárga volt, villanyfénytől, lám­paernyőtől eltekintve is sárga. Katinka kéthónapi ott tartózkodása alatt még mindig nem döntötte el, hogy asztaltár­suk japán-e, vagy kínai? Azt sem tudta, hogy a férfi, aki most megszólította öreg-e vagy fiatal. Csak nézett rá és nem felelt. A könyv kicsúszott a kezéből, a férfi utána hajolt, s mikor átnyújtotta neki, különös fintort vett észre az arcán, ami minden valószínűség sze­rint mosoly akart lenni, még hozzá udvarias­sági mosoly. De ebben sem volt egészen biz­tos. Nem ismerte ki magát ezen az arcon és csak bámult rá, mint valami neveletlen kis gyerek. Ezt tudta ő is és kínos volt neki az érzés, de nem tudott máshová nézni, csak erre az arcra, mely először került ilyen közel hozzá, hogy meg tudta volna érinteni. Egy percre az is átvillant a fején, hogy mennyire bánthatja ez a nyilt bámulás ezt az embert. De képtelen volt máshová nézni. — Köszönöm, — nyögte ki végre nagyne­hezen, mikor átvette a könyvet. Megint ugy tűnt fel neki, hogy a férfi elmosolyodott. De megint csak nem volt vele tisztában. A férfi is zavartnak látszott, kicsit meghajolt és bár egyszer régen két hónappal ezelőtt bemutat­ták őket egymásnak és azóta naponta üdvö­zölték egymást, most mégegyszer megmond­ta a nevét. Ebben a pillanatban nagyon öreg­nek látszott az arca, de lehet, hogy ez csak azért volt, mert olyan különös volt a neve. Az is olyan kicsit mosolyogni való név volt. Tan Sin Hau. Most hallotta először tisztán és érthetően a nevet. Hát akkor ez a széles vállú, kicsit zö­mök termetű, sárgaképü ember kínai. Katinka, akit társadalmi helyzete, meg az angol miss arra nevelt, hogy azonnal, első tekintetre mindig felismerje kivel áll szem­ben, nyujthat-e kezet vagy a fejét kell-e csak megbiccentenie, mondja-e meg a saját ne­vét, vagy esetleg tudomást se vegyen az egész bemutatkozásról, most zavarban volt. A sárga képű ember ruhája kifogástalan egy európai ur számára. A ruha szabása kitűnő, a nyakkendő csomója kifogástalan, a fekete haj pedig szorosan nyílegyenes választékkal simul a fejhez. Bemutatkozás után Katinka felnézett rá: 'A keze is megmozdult, kis önkénytclen mozdu­lat volt. Aztán meglátta a férfi keskeny, túl­ságosan is keskeny, sárgaszínű kezét és ak« kor az apró mozdulatot egy valamivel energi­kusabbal meg nem történtté csinálta: A férfi kinyújtott keze egy pillanatig této­ván állt a levegőben, aztán ügyetlen, félszeg mozdulattal leengedte és megint az a külö­nös mosoly látszott az arcán, ami hallatlanul öreggé tette. Kicsit meghajolt és a hall túlsó végébe ült. Elővett egy könyvet és olvasni kezdett. Katinkát ez a mosoly valamiképpen zavar­ta. Volt ebben az alázatosságban valami egé­szen bánatosan fölényes. És egyáltalán, hogy jön ahhoz egy Európában élő férfi, még ha kínai is, hogy szó nélkül bemutatkozzon, csak azért, mert véletlenül ketten egyedül vannak a szálloda halljában egy álmosító va­sárnap délutánon. Hogy jön ehhez! És külö­nösen hogy jön ehhez egy sárga! Sok csú­nyát hallott már ezekről az örökké álarccal járó emberekről és ez most mind eszébe ju­tott. Ezeknél sohasem lehetett tudni, hogy mire gondolnak és ugy rejtegetik véleményü­ket, mint valami nagy illetlenséget, vagy tes­ti defektust. Tan Sin Hau. Micsoda bolondos név. Van bennük valami nagy primitívség, olyan félszegek és ügyetlenek. Ez is milyen ügyetlenül bajolt meg, mereven és aztán olyan hirtelen pattant fel, mintha rugón jár­na. És micsoda furcsa szögben hajlította be könyökét, mikor kezet nyújtott. Igen, hát az ki nos volt, az az üres kézfogás. Ez az ember ugylátszik még azt sem tudja, hogy mi a legprimitívebb illendőség. Az ember egy nő­nek nem igy nyújt kezet. Bár lehet, hogy ő is hibás volt, amikor nem fogadta el a kezet és hagyta, hogy a férfi visszahúzza. Ebben a gesztusban volt valami nagyon szánalmas, ahogyan most visszagondol rá. Olyan volt ez, mint a kisgyereknek a mindent elfelejteni akaró, mindent jóvátevő ölelése, a kedves­kedés, amit a felnőtt oktató célból egyelőre még bizonytalan időre visszautasít. (Folyt köv.) kicsinyben Hungária műtrágya azaz szuperfoszfát Nagy Albertnél, SgLffL) A n. é. közönség szíves figyelmét felhívom, hogy saját készítésű cipőket is tartok raktáron. Legújabb fazonokban legjobb cipők nem ragasz­tott talppal, elsőrendű kézimunka. — Mielőtt,ci­pőt vesz, tekintse meg kirakatomat — Reklám­árak. RUSZ PÉTER, Gr. Apponyi A. (Iskola)-u. 13, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom