Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-17 / 61. szám

1934 március 17: DÉLMAGYARORSZAG 3 Figyeljen a ci«k „TóTW-m lisziei hasznai Figyeljen ü a névre! Bvtixedelc óta elismerten a legjobb. Mindenütt Kap&ató. névre 2 kilós malmi cs 9mnrjolAtbnn. lehér »zalagaal, piros, zUld nyomössnl. ^^^^^ Ujabb aranykincset találtak Nagyszéksóson A világhirü nagyszéksősi aranylelet folytatása, — Az ujabb lelet egy tömör szinarany csésze-alj és egy Írással ellátott, félgömb alakú aranyetiény. — 37 deka arany egy méternyire a földben. — A nagyjelentőségű letet ügyében részletes vizsgálat kezdődött (A Délmagyarország munkatársától.) A városi muzcum birtokában levő és „Nagyszéksősi aranylelet" cimén őrzöll kincsről tud az egcsz tudományos világ, ismeri és méltányolja a páratlan értékét, kultúrtörténeti jelentőségét. Móra Ferenc végtelen sok ásatásának, eredményének, ez volt a koronája s hogy a nagyközönség számára hozzáférhetetlen, annak oka azokban a közismert körülményekben keresendők, amelyek lassankint kiszorítanak a kultúrpalotából mindent A világhírű nagyszéksősi aranylelet ugy vált annak idején közniressé, hogy egy földműves ásója nyomán aranydarab vetődött fel a szőlőföldből, aztán helyi házi-turkálás következett, majd bejöttek a városba és aranymivesnek kínálták eladásra a ,,kincset". Szerencsére azonban az ékszerészek és az aranymivesek magasabb kulturfokon állanak, nyomban jelentést tettek a rendőrségen, ugyanakkor a muzeum igazgatósága is tudomást szerzett az olcsónak tervezett vásárról. Csak mellékesen emiitjük meg, hogy az 1926-ban végzett ásatásokból 94 darab aranytárgy került elő, mint-< egy kilográmnyi súlyban. Csodálatosan szép holmik, drágakövekkel kirakva, egy tiszta-arany nyakgvürü egvmagáhan félkilónvi sulyu. Ezt a nyakgyürüt, amelynek alig van a világon megközelítő mása. a tanvai tudomány szépen kiegvenesitette, pálcát csinált belőle s a Bálintgverék azzal hajtotta legelőre a disznókat. Mintha csak Móra-meséből kipattant figura lett volna, elvarázsolt királyfi, aki szent jámborságában játszószerszámnak használja a vezéri pálcát. A tudományos világ még nem fejezte be egészen a régi lelet feldolgozását, annyit azonban mesállapítottak. hogy az aranykincs a VI. századból való, amikor száz éven át nagy germán birodalom terűit el ezen a tájékon. Az ékszereket gepida, vagy longobárd nép használhatta. A véletlen ugy akarta, hogy a megállapítás előbbre jusson, amennyiben Nagyszéksósban ugvanazon n heIven, ahol az első leletre bukkan- • tak. folytatólagos aranvkincsek kerültek a föld felszínére, az eddigi jelek szerint a r^"ípél is szenzációsabbak. TTgvanannak a Bálint nevű kisgazdának a szőlle jéhen, ahol az első felfedezés történt, egy méternvire az első lelet helvétők vetett fel aranvtársvakat az ásó. A tavaszi idő'árás UETvanis leli etővé tette a földmunkát, megkezdődött a szőlő kitakarása s a tulajdonos — nem okulva semmi eddigi kitanitáson — a leletet a tanyai szokás szerint behozta a városba ékszerészhez. Az ékszerész nyomban jelentést tett a rendőrségnek .amelv viszont értesítette dr. Sebestyén Károly helyettes muzeumigazgatőt, aki kellemes, a régészt jellemző, izgalommal nyúlt a kincsek után. Az aranytárgyakat a rendőrségen lefoglalták s azok a muzeumot illetik. Ami nem zárja ki TAVASZI nöi kaiapuidons^goH megérkeztek! 48 Mnittel, Alakításokat vállalunk. Kárász ucca 5. a megtaláló törvény szerinti honorálását. így is felbecsülhetetlen kár, hogy egy kávéscsészealj nagyságú, nehéz és remek ötvüsmüvü, szinarany lapos tányérka durván több darabba van fűrészelve. Látszik rajta a brutális, tudatlan kéz friss munkája s nem nehéz a magyarázat sem. — Hátha kis darabban többet adnak érte! — mondja ez a gondolatmenet. Nyilván világszenzáció tárgya lesz azonban a másik tárgy, egy félgömb alakú, 16 centiméter átmérőjű, színaranyból álló edény, amelynek valamely egyházi célja lehetett. Ez is össze van lapítva, de könnyű szerrel kiegyenesíthető. Az összelapitást nyilván az idő végezte el, nem erőszakos kéz. Három sorban rajta végig mogyorónagyságu lyukak jelzik, hogy azokban drágakövek voltak. Ezek a kövek nem kerültek elő, természetes, hogy annyi idő után kiestek, azonban ott kell lenniök az anyaföldben s a hamarosan meginduló kutatás kétségen kívül rá juk is akad. A helyet ugvanis gondosan őrzik, hogy a tudatlanság, s főleg a legendagyártás, amely Attila kincsét gvanitja minden ürgeturásban, ne csináljon helyrehozhatatlan kárt. Dr. Sebestyén Károlv helyettes múzeumigazgató pedig kimegy Nagvszéksósba és tudományos alapon, az ástatásokban annyira otthonossá vált Kotormány János asszisztenciájával, megkezdi a rendszeres ásatást s a lelet feldolgozását. A várható rendkivüli érték és érdekesség abban van, hogy a 16 centiméteres átmérőjű arany•dény talpának belső részén bevésett írást találtak, aminek a fanulmányozás.ása azutánra maradt, amikor a rendőrség átadja a kincset a mu« zeumnak. Nem lehetetlen, hogy az irás megfejtésével egyúttal fény derül a nagyszéksősi aranylelet származására, a legközelebbi idejéi re s világossá válik, hogy miféle telep volt va-* lamikor azon a helyen, ahonnan most a 37 de-< kagramnvi arany előkerült s ahol még igen könnyen további páratlan értékeket találhat dr. Sebestyén Károly. flz üzleti hirdetések, a „szabott ár", a vasúti menetrend és az esti záróra kérdése a Kereskedők Szövetsége nagytanács! ülésén (A 'Délmagyarország munkatársától.') A Szegedi Kereskedők Szövetsége pénteken este Vérles Miksa elnökletével nagytanácsi ülést tartott. Vértes elnök megnyitó szavaiban bejelentette, hogy a szövetség ebben az évben üli fennállásának tizenötéves évfordulóját. Megemlítette a régzálickartell kereskedelmet sértő működését, félő, hogy a kartell túlkapása más cikkekre is ki fog terjedni. Dr. landesberg Jenő főtitkár ismertette ezután a szabott-ár mozgalmat. Javasolta, hogy az ügyet utalják az egyes szakosztályok' autonóm jogkörébe, induljon mes a propaganda-munka és maid bizonyos idő után térienek' a gvakorlati megvaTtSitás útjára, akkor is a szakosztályok határozzanak hogv a szabott-ár mozgalmat helyesnek' itélik-e, vagv sem. Iximpel József, Fischer Izsó, Bihari Miklós. Bnda Bertalan, Wagner Ferenc dr. Salqó Sándor felszólalása után Vértes elnök' megállapította, hogv a közhangulat a szabott-ár mellett van. A? elnökség vállalja a megvalósítással járó munkát, amelv elsősorban a propagandában Tog kifejezésre jutni. Dr. Landesberg Jenő az üzleti hirdetésekről szóló rendelettel foglalkozott ezután. Kifejtette, hogy egyes kereskedők tévesen értelmezik a dolgot. A rendelet nem jelenti a hirdetések megszűnését, továbbra is lehet a szokásos hirdetéseket elhelyezni, az addig szokásos jelzők is megengedettek'. Az OMKE értelmezése szerint minden hatáskeltő hirdetés alkalmas Azok, akik a szöveg tekintetében kételveket éreznek, bizalommal forduljanak a kamarához. Ugyancsak dr. Landesberg ismertette a vasúti menetrend ügyét. Szegezel ismPt az a veszély fenyegeti, hogy egy-két vonatát megszüntetik. Már most kérni kell a] minisztert, hogy a szegedi menetrendet változatlanul hagyja érvényben. Dr. Kertész Béla közölte, hogy a'közeljövőben Szegedre jön a földművelésügyi miniszter, aki a kereskedők panaszait is meghallgatja. Az elnökség panasz-listát fog előterjeszteni. Minden szakma sérelmét, óhaját, az egvetemes érdekeket érintő ügveket is feltárják előtte és orvoslást kérnek. Dr. Kertész- ezután a forgalmiadó hátralékra érvényes részletfizetési kedvezmény ügyét ismertette. Dr. Landesberg Jenő ismertette az Ipartestület záróra határozatát. A kereskedők véleménve ebben az ügyben nem változott, a 6 órai zárórát nvm "óhaitiák bevezetni. Dr. Salció Sándor indítványozta, Kogy Írjanak" fel a városi lisztviselők fizptési pótlékának tervezett csökkentése ellen. Hasonló érteimben szó1 alt fel /«/* UÓIq. Az ülés 11 órakor ért veget. MOZI A z évad hatalmán filmnjdon»4ga Belvárosi Szökevény vagyok Az amerikai igaznigszolgáltat&s egy .jastlz mood'jínak Igaz története liiolsó nap A Motro filmpalota kiváló njdonság» Széchenyi Kairói éjszaka Ramon Norarro és Myrna Loy együtt e gyönyört! pompás filmben I