Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-17 / 61. szám

DELMAGYARORSZ! SZEGED, 5zerke»zU)»«g: Somogyi uccn 22.„l.em, Telefont 23-33.^Klndrthlvoinl k01ct»nk«nyv«Ar É» Ifigylrodn : Aradi uccu l eielon: I3-00, — Nyomda s IHw l.inrti ncoa 1». Telefon » TAvtrntl é* levélcím r DélmanyaronzAq Szeged Kultúrpolitika Valamennyi számottevő vidéki város közéletének homlokterében idegenforgalmi tervek és meggondolások rajzanak. A legnagyobb nehézségekkel, ugy látszik, Pécs küzd. Egy ideig ugy volt, legalább a látszat azt mutatta, hogy a Dunántul kedves kis fővárosa, amelynek kevés és keskeny főuccáin szines élet zsibong, az idén nem rendez szabadtéri játékot. A pécsiek nem mondják, de egészen bizonyos, hogy elkedvetlenedésükben a tavalyi deficitnek volt legnagyobb szerepe. Most aztán arról kapjuk a hireket, hogy mégis csak készülődnek a pécsiek, értékes zenei eseményeket készítenek elő és juniussal szemben, amikor a tavalyi szabadtéri játékot rendezték, az idén szeptemberben állnak ki a nyilvánosság elé. Érdekes, hogy a pécsi sajtónak is milyen tevékeny szerepe van a szabadtéri játékok rendezése s általában az idegenforgalom élénkítése körül. Nem lehet elvitatni, hogy a pécsi Dóm-tér hangulatos, hogy Szeged mellett a másik kezdeményező Pécs volt, hogy a pécsiek eredeti utakon járnak és hogy a városok közül eddig a legnagyobb áldozatot hozták a szabadtéri játékért, amennyiben tavaly 17.000 pengőt fizettek rá. Egészen bizonyos, hogy az idén ez a deficit készteti tartózkodásra a pécsi hatóságot. Annál szárnyalóbb lendülettel dolgozik a liberális sajtó. Fejteget, agitál, ötleteket vet fel s porondra hivja az eszméért a pécsi közélet hangadóit. Valóságos kis ankét kutatja most azokat a módozatokat, amelyek mellett az idén is rendezhetne Pécs szabadtéri játékot s ennek az ankétnak egyik résztvevője fejtegetései során egykori szegedi érvelésekre emlékeztető aggodalmakat hangoztat. „Pécs kultúrpolitikájának, mondja ez a hozzászóló, van egy kirívó hibája. Nálunk a kultúrpolitika azzal kezdő dik és végződik, hogy az egyetemért a város állandóan nagy áldozatokat hoz s az épületekbe és berendezésekbe való befektetésre rengeteg pénzt költ. Bizonyos határig indokolt is az, de viszont kulturprogramnak igen szerény és amellett egyoldalú. A kulturhivatásnak és propagandának a felső oktatáson kívül más célja is legyen s ezen kulturerők kitermelése legalább olyan értékes feladat, mint az előbb emiitett." Szóról szóra el lehetne ezt mondani Szegeden is. Nem hiába tartja a szólás, hogy egy város az egész világ. A pécsi beállítást gazdag tapasztalatok alapján mégis módosítanék. Amikor a szegedi közgyűlés a különböző jelentékeny összegeket az egyetem céljaira felajánlotta, senkise kifogásolta a hatósági javaslatot. Valószínűleg igy volt ez Pécsett is. Azzal a különbséggel azonban, hogy ott megközelítően sem költöttek annyit az egyetemre, mint Szegeden. Amikor Hóman Bálint a közelmúltban vidéki egyetemek megszüntetésének vagy csak megcsonkításának a tervével foglalkozott, mindegyik város minden tőle telhetőt elkövetett, hogy egyetemét megtarthassa. Pécs kitűnő öszszeköttetéseivel védekezett. Ezt minden bántó él nélkül mondjuk. Szeged az igazságával. Ebben meg nincs kérkedés. Hiszen hogyan kérkedhetik a mai világban, akinek alig van mása, mint mindig csak — igazsága. A városok tagadhatatlanul súlyos hibákat követnek el. De figyelembe kell yenni, hogy fejSzombat, 1934 március 17. Arn 12 fillér X. évfolyam, öl. sz lődni szeretnének és hogy a mi gazdaságilag és kulturailag is agyoncentralizált világunkban mennyire mindent el kell követniök, hogy el ne veszítsenek valahogy olyan intézményt, mint az egyetem: Helyi hibák történnek s történtek itt !s és ott is. Szegednek például be kellett volna vonni a hatalmas áldozat felajánlásába a szomszédos városokat. Hiszen ahhoz, hogy a kolozsvári egyetem Szegeden épüljön fel, nagy nemzeti és szegedi érdekek mellett makói, vásárhelyi, csongrádi és szentesi érdekek is fűződnek. Mi tehát annak az okát, hogy a nagy vidéki városok háború utáni kultúrpolitikája egyoldalúan fejlődött, végeredményben nem az egyetemekért rájuk oktrojált álELÚFIZETES: Havonta helyben 3.2O Vidéken éí Budapesten 3.00, kllllöldön 6.40 pennA- Egyes izAm Ara hélköz» nao 12, va«Ar- é» ünnepnap 20 >111. Hirdetések fel-vétele tarifa szerint. Meotelenlk hétfd felvételével nnnnnía finnel dozatokban, hanem a hiperengedékeny tar-i gyalási módszer mellett az o k t r o j b a n, tehát abban látjuk, hogy erejüket jóval meghaladó áldozatok nélkül mellőzésben részesülnek a városok. A hiba a rendszerben van. Ez ellen a rendszer ellen kell felvenni a harcot, még pedig nem szétszakadozva, egymásról tudomást nem szerezve, hanem együtt. Tartósan, ahogy mostanában mondani szokták, megszervezve és méltóságosan, de elszántan is. A győzelem egyik legnagyobb akadályt hárítaná el a városok fejlődésének az útjából. Szeged részére pedig, legalább a mai helyzet szerint, kizárólag ilyen mozgalom sikere érlelhetné meg sokirányú kultúrpolitika anyagi föltételeit. Sssombaíon aláírjak, a római egyesményí Mussolini, Gömbös és Dolliuss pénteki tárgyalásai. — Politikai össz&ang, szoros együttműködés a Górom kormány között. „Minden eszközzel tentartfák Ausztria és Magyarország 1llg~ get lenség ét" Magyarország szabad kikötöt kap Fiúméban, Ausztria Trieszt' ben. — A gazdasági delegátusok tovább tárgyalnak Róma, március 16. A három miniszterelnök csütörtökön közel három óra hosszat tanácskozott. A tanácskozások előtt délelőtt 11 órakor Gömbös miniszterelnök és szűkebb kísérete magánkihallgatáson jelent meg Viktor Emánuel királynál, aki dezsönét adott tiszteletükre. A kihallgatás közben érkezett meg D o 11 f u s s kancellár, akit a király ugyancsak külön kihallgatáson fogadott. A kihallgatás után a Palazzo Veneziában kezdődött meg a tanácskozás Gömbös, Dollfuss és Mussolini között. A konferenciát este 7 órakor fejezték bc. A Palazzo Veneziálwíl fiömbös miniszterelnök a magyar követségre ment, ahol fogadta a sajtó képviselőit. A miniszterelnök kijelentette, hogy a tárgya, lásokat politikai és elvi gazdasági kérdésekben befejezték, a megbeszéléseket a részleteket ille-i tőén folytatják. A tárgyalások érdemére vonaU kozólag a miniszterelnök ma nyilatkozott. Diplomáciai körökben lehetségesnek tartják, hogy a konferencia eredményének aláírása esetleg csak szombaton történik meg. Ebben az esetben Gömbös és Dollfuss meghosszabbítja római tartózkodását. Mit leírtaimat a J&ármas sszerszödés Poli/ihtíi és gazdasági megegyezés (Budapesti tudósítónk telcfonjeleiité*«*.) Hómából jelentik: Pénteken délután létrejött az olasz—magyar—osztrák hármas szerződés, amelyet szombaton délután 4 órakor fognak ünnepélyes külsőségek között aláirni. Pénteken délelőtt a három delegáció vezetői befejezték gazdasági szakértőikkel az utolsó tárgyalásokat és délután megszövegezték a Palazzo Veneziában megkötendő egyezményt. Ezen az utolsó tanácskozáson nemcsak Mussolini, Gömbös és Dollfuss vett részt, hanem a gazdasági szakértők is. A megbeszélések több mint három óra hosszat tartottak. Az államfők azzal váltak el egymástól, hogy szombaton délután 4 órakor aláírják az egyezményt. Ezt követően Bécsben, Budapesten és Rómában nyilvánosságra hozzák a megállapodásokat. A római szerződés teljes elvi megegyezést hozott minden téren, most csak néhány gyakorlati részletkérdés végleges rendezése van hátra. Hivatalos közléseket az egyezmény tartalmára eddig még nem tettek, annyi azonban kiszivárgott, hogy a római paktum konzultatív lesz, amely az eddig használt kétoldalú egyezményeken alapszik. Az egyezmény politikai TÓsze leszögezi, hogy a három kormány között teljes a Í

iolitikai összhang az összes aktuáis kérdésben és a jövőben Ausztria, Magyarország és Olaszország minden uj politikai akció esetén kölcsönösen kikéri egymás véleményét, hogy azután a három állam minden téren a legszorosabb egvüttmiiködést fe jthesse ki. Nyomatékosan hangsúlyozza a politikai rész azt is, hogy a szignatárius hatalmak minden eszközzel fenntartják Ausztria és Magyarország függetlenségét. A megállapodás gazdasági része általános vámpolitikai egyezmény, amelyben mind a három állam kötelezi magát a másik két állammal való gazdasági formák megkönnyitésére. Magyarország s/nbadkikötőt knp Fiúméban, Ausztria pedig Triesztben. Az egyezmény gazdasági része ismerteti azoj kat a paktumokat, amelyeken a három állam között megkötendő kétoldalú gazdasági egyez« menyek nyugszanak és amelyeknek végleges szövegét a legközelebbi napokban a gazdasági